Ugyancsak rendezésre várnak a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos szabályok, akárcsak az alkatrésznek szánt, roncsként beérkező autók nyomon követésének előírásai. A külföldön vásárolt új autót - ha a közösség belső piacán gyártották - 2004 májusától, Magyarország európai uniós (EU) belépésétől nem kell vámkezelni. Az EU-n kívüli országokból származó autók vámterhe viszont megmarad, ám ezek a mostanihoz képest várhatóan 30-40 százalékkal kevesebbe kerülnek majd, hiszen az uniós vám 10 százalék körüli, így kisebb összeget terhelnek az adók. (A vámkulcsot továbbra is a jármű motorteljesítménye szerint határozzák majd meg.) Bár az EU-n belül készült autókkal nem kell majd a vámhivatalba menni, a járművásárlást terhelő általános forgalmi adót (áfa) rendezni kell. Az áfa mértéke egyrészt függ attól, hogy új vagy használt autóról van-e szó, másrészt befolyásolja, hogy a vevő áfaalany-e vagy sem. Új autónak minősül az a kocsi, amely legfeljebb 6000 kilométert futott, s az első használatba vétele óta nem telt el hat hónap. Ebben az esetben - az EU-s vásárlás helyétől függetlenül - az autót a magyarországi áfa terheli, amelyet itthon kell megfizetni. Használt autónál pedig - ha a vevő magyar vállalkozás, és rendelkezik EU-s áfa-azonosító számmal - szintén a magyarországi áfát kell megfizetni. Magánszemély vagy EU-s áfa-azonosító számmal nem rendelkező vállalkozás azonban a használt jármű vásárlásával az áfabefizetést az eladó országában teljesíti. Így a jól kiválasztott helyszínnel jobban járhat a vevő, hiszen a legtöbb EU-országban az itthoninál kisebb az áfakulcs. Nem jár árcsökkenéssel, hogy a jövő év májusától megszűnik az autók fogyasztási adója, ám helyébe lép a forgalomba helyezéskor fizetendő regisztrációs díj, amely a jármű kategóriája szerint 10-20 százalék is lehet és minden egyes vásárlást terhel, függetlenül attól, hogy az EU-ból vagy azon kívülről származik-e az autó. A regisztrációs díj alapja az új autó nettó ára, használt autó esetében pedig a piaci értéket tükröző Eurotax-katalógusár. Egyelőre nincs biztos kapaszkodó arra vonatkozóan, hogy ha valaki EU-s országban a tartós munkavállalás vagy tanulás ideje alatt vásárol autót, s azt Magyarországra hozza, meddig üzemeltetheti külföldi rendszámmal. Ez különösen akkor lényeges, ha az illető rövidesen újra külföldön akarja használni a gépkocsit. Jelenleg úgy tudjuk, hogy az EU-s jogszabályok szerint a közösségen belüli autókat nem kell honosítani. Ám információnk szerint itthon van olyan elképzelés, hogy ettől eltérően a magyar állampolgároknak vagy cégeknek átmeneti időre is honosíttatniuk kellene a külföldről Magyarországra került autót. Kérdés, hogy mekkora idő számítana átmenetinek. Az illetékfizetés mértéke ez év január 1-jétől megváltozott. E szerint benzin- vagy dízelüzemű autóknál köbcentinként 13 forint, az elektromos erőforrással ellátottaknál kilowattonként 600 forint, a félpótkocsiknál 2500 kilogrammig 7500, e fölött 18 ezer forint a jármű megszerzéséhez kapcsolódó illetékdíj. Az EU-ban jelenleg nincs kötelező előírás a vagyonszerzéshez kapcsolódó illetékek mértékéről, ezt az egyes tagállamok saját hatáskörben állapítják meg. A jelenleg érvényes illetéktörvény előírásai időkorláthoz nem kötöttek, a változtatás várhatóan az adott ország belügye marad. Nagymértékben befolyásolja az árkalkulációt, hogy a műszaki, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági követelményeket tekintve megfelel-e az EU-s normáknak, hiszen érvényes műszaki vizsgát csak a szabványoknak megfelelő teljesítményt nyújtó jármű kaphat. Egyelőre nem lehet tudni azt sem, hogy változik-e a vizsgáztatás díja. Fontos lépés lesz az ellenőrző rendszer bevezetése, amellyel a roncsként behozott járműveket az autóbontó telepeken nyomon lehet követni, s szinte tételesen ki lehet majd deríteni, hogy valóban alkatrészként várnak-e eladásra. A külföldön vásárolt új autót - ha a közösség belső piacán gyártották - 2004 májusától, Magyarország európai uniós (EU) belépésétől nem kell vámkezelni. Az EU-n kívüli országokból származó autók vámterhe viszont megmarad, ám ezek a mostanihoz képest várhatóan 30-40 százalékkal kevesebbe kerülnek majd, hiszen az uniós vám 10 százalék körüli, így kisebb összeget terhelnek az adók. (A vámkulcsot továbbra is a jármű motorteljesítménye szerint határozzák majd meg.) Bár az EU-n belül készült autókkal nem kell majd a vámhivatalba menni, a járművásárlást terhelő általános forgalmi adót (áfa) rendezni kell. Az áfa mértéke egyrészt függ attól, hogy új vagy használt autóról van-e szó, másrészt befolyásolja, hogy a vevő áfaalany-e vagy sem. Új autónak minősül az a kocsi, amely legfeljebb 6000 kilométert futott, s az első használatba vétele óta nem telt el hat hónap. Ebben az esetben - az EU-s vásárlás helyétől függetlenül - az autót a magyarországi áfa terheli, amelyet itthon kell megfizetni. Használt autónál pedig - ha a vevő magyar vállalkozás, és rendelkezik EU-s áfaazonosító számmal - szintén a magyarországi áfát kell megfizetni. Magánszemély vagy EU-s áfaazonosító számmal nem rendelkező vállalkozás azonban a használt jármű vásárlásával az áfabefizetést az eladó országában teljesíti. Így a jól kiválasztott helyszínnel jobban járhat a vevő, hiszen a legtöbb EU-országban az itthoninál kisebb az áfakulcs. Nem jár árcsökkenéssel, hogy a jövő év májusától megszűnik az autók fogyasztási adója, ám helyébe lép a forgalomba helyezéskor fizetendő regisztrációs díj, amely a jármű kategóriája szerint 10-20 százalék is lehet és minden egyes vásárlást terhel, függetlenül attól, hogy az EU-ból vagy azon kívülről származik-e az autó. A regisztrációs díj alapja az új autó nettó ára, használt autó esetében pedig a piaci értéket tükröző Eurotax-katalógusár. Egyelőre nincs biztos kapaszkodó arra vonatkozóan, hogy ha valaki EU-s országban a tartós munkavállalás vagy tanulás ideje alatt vásárol autót, s azt Magyarországra hozza, meddig üzemeltetheti külföldi rendszámmal. Ez különösen akkor lényeges, ha az illető rövidesen újra külföldön akarja használni a gépkocsit. Jelenleg úgy tudjuk, hogy az EU-s jogszabályok szerint a közösségen belüli autókat nem kell honosítani. Ám információnk szerint itthon van olyan elképzelés, hogy ettől eltérően a magyar állampolgároknak vagy cégeknek átmeneti időre is honosíttatniuk kellene a külföldről Magyarországra került autót. Kérdés, hogy mekkora idő számítana átmenetinek. Az illetékfizetés mértéke ez év január 1-jétől megváltozott. E szerint benzin- vagy dízelüzemű autóknál köbcentinként 13 forint, az elektromos erőforrással ellátottaknál kilowattonként 600 forint, a félpótkocsiknál 2500 kilogrammig 7500, efölött 18 ezer forint a jármű megszerzéséhez kapcsolódó illetékdíj. Az EU-ban jelenleg nincs kötelező előírás a vagyonszerzéshez kapcsolódó illetékek mértékéről, ezt az egyes tagállamok saját hatáskörben állapítják meg. A jelenleg érvényes illetéktörvény előírásai időkorláthoz nem kötöttek, a változtatás várhatóan az adott ország belügye marad. Nagymértékben befolyásolja az árkalkulációt, hogy a műszaki, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági követelményeket tekintve megfelel-e az EU-s normáknak, hiszen érvényes műszaki vizsgát csak a szabványoknak megfelelő teljesítményt nyújtó jármű kaphat. Egyelőre nem lehet tudni azt sem, hogy változik-e a vizsgáztatás díja. Fontos lépés lesz az ellenőrző rendszer bevezetése, amellyel a roncsként behozott járműveket az autóbontó telepeken nyomon lehet követni, s szinte tételesen ki lehet majd deríteni, hogy valóban alkatrészként várnak-e eladásra.