Gordon Tamás Brüsszel Erre a következtetésre jutott Wim Kok volt holland kormányfő a brüsszeli bizottság megbízásából készített jelentésében, amely a bővítés hatásait vizsgálja. Nem lehet lemondani az úgynevezett lisszaboni célkitűzésekről sem, vagyis növelni kell a versenyképességet, a foglalkoztatottságot, az innovációs képességet a kibővített belső piacon, liberalizálni a közlekedést, az energiaszolgáltatást és a hírközlést - írta. A tagjelölt államok szinte mindegyikében gyorsabb a gazdaság növekedése, mint a tagállamok esetében, ennek fenntartása közös érdek, mert csökkenti a régi és az új tagok közti társadalmi-gazdasági szakadékot, emeli a jövedelemszintet és az életszínvonalat, továbbá fékezi az elvándorlást. Mindazonáltal Kok azt javasolja, hogy a tagországok minél előbb nyissák meg munkaerőpiacukat, abból ugyanis közösen profitálnak. A bővítés költségvetési terhei viszonylag alacsonyak. A Koppenhágában elfogadott, 2007-ig érvényes 40,8 milliárd euróhoz becslések szerint az újak 15 milliárddal járulnak hozzá, és mivel aligha lesznek képesek felhasználni a nekik járó teljes összeget, 2006 végéig az EU nettó terhe összesen 10 milliárd euró lesz - figyelembe véve, hogy a strukturális és kohéziós alapok kifizetése áthúzódik 2006 utánra. Kok megjegyzi, hogy a koszovói háború és újjáépítés költsége ezt jóval meghaladta.