A választásra jogosultak 58,85 százaléka vett részt szombat-vasárnap Lengyelországban az Európai Unióhoz való csatlakozásról tartott ügydöntő népszavazáson - közölte az állami választási bizottság a még nem hivatalos eredményt. Az érvényességhez 50 százalék plusz egy szavazatra volt szükség, ellenkező esetben a parlamenté a döntés joga, és félő volt, hogy a kisebbségi szociáldemokrata kormány nem tudja megszerezni a szavazatok ehhez szükséges kétharmadát. Az EU-tagságra szavazott a voksolók 77,45 százaléka, ellene 22,55 százalékuk. A legnagyobb támogatottság az EU-hoz közelebb eső területeken volt, a legkisebb az úgynevezett keleti falnál, a volt szovjet határ közelében levő vajdaságokban. Míg a diplomásoknak 87,8, az általános iskolai végzettségűeknek csak 74,4 százaléka állt az integráció mellé. Az EU híveinek bizonyultak a nagyvárosok, ahol az emberek 86,1 százaléka szavazott igennel, míg a falvakban csak 73,9 százalékuk. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy még a leggyengébb pontokon is túlnyomó többség áll ki a csatlakozás mellett. Ebben a politikai mezőny is egységes volt - mind a baloldali, mind a mérsékelt jobboldali pártok szavazói igennel voksoltak, csupán az uniós tagság ellen keményen tiltakozó radikális jobboldal, élén a katolikus fundamentalista Lengyel Családok Ligájával szavazott nemmel és fordult azonnal választási csalás vádjával bírósághoz. A választóknak sikerült alaposan megizzasztaniuk a politikusokat: az első nap csupán a szavazatok 17,61 százaléka futott be, pedig a részvétel az első nap a litván szavazáson több mint 23 százalékos, Szlovákiában mintegy 25 százalékos volt. Bár a pápa és a lengyel papság egyöntetűen az EU-tagság mellett foglalt állást, a vasárnapi mise után szavazók hulláma sem bizonyult elégnek. A befolyásos Rzeczpospolita című lap szerint az urnák este nyolc órás zárása előtt két órával még 5 százalék hiányzott az érvényességhez, de a Lengyelországban is tomboló hőhullám túlélői egy utolsó rohammal biztosították az uniós tagságot - és megmentették országukat egy újabb belpolitikai válságtól is. Leszek Miller kisebbségben kormányzó baloldali kormánya ugyanis várhatólag nem élte volna túl a kudarcot. A győzelemmel a háta mögött azonban a kormányfő tegnap közölte, hogy radikális gazdaságpolitikai fordulatot akar végrehajtani, többek között egykulcsos jövedelemadó esetleges bevezetésével. Ennek koordinátoraként Jerzy Hausner gazdasági minisztert nevezte meg. Ez Grzegorz Kolodko pénzügyminiszter távozását vetíti előre, aki hónapok óta heves harcot folytat Hausnerrel. Emellett Miller annak a véleményének adott hangot, hogy az eredetileg tervezett 2004. június helyett elég lenne 2005 tavaszára előrehozni a választásokat.