Hetek óta forrong a Közel-Kelet, így az észak-amerikai labdarúgó-világbajnokság június 11-i rajtjáig tartó visszaszámlálás sem olyan hangos, mint az ideális esetben lehetne. Mindezek ellenére az Egyesült Államok – a 250. születésnapja mellett – Kanadával és Mexikóval karöltve minden idők legemlékezetesebb mundiáljára készül, amely abban a tekintetben már most történelmi, hogy 16 helyszínen 48 csapat összesen 104 mérkőzést játszik majd, ekkora dózisban pedig még egy vb-n sem kapott csúcsfutballt a világ.
A világbajnokság mellett alighanem 2026 legfontosabb, világszerte nyomot hagyó eseményeként tekinthetünk majd vissza a téli olimpiára, az ENSZ-közgyűlésre, a G20-találkozóra és végső soron a CES-re is, hiszen a nagy sportesemények, a geopolitikai és klímavédelmi viták mellett a jövő innovációi is megkerülhetetlenül formálják a világunkat, különösen az AI, a robotika, a mobilitás területén. Van azonban egy titkos társaság, amelynek a működését már évtizedek óta számtalan rejtély övezi, és egyfajta jósgömbként mutatja meg, mi vár ránk a következő időszakban, ez nem más, mint a misztikus Bilderberg-csoport.
A csoport, amely évről évre a világ legbefolyásosabb döntéshozóit, vezetőit sorakoztatja fel a nagypolitika mellett az ipar, a pénzügy, az akadémiai szféra és a média elitjét, legközelebb idén májusban ül össze eddig meg nem nevezett helyszínen, a G7-es csúcs (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, valamint az Európai Unió képviselői) előtti időpontban.
Bilderberg-csoport: jövőbe látó elit?
A globális trendek alakulását nézve több mint tanulságos felidézni, hogy a legutóbbi, 2025. június 12–15-i tanácskozásokon milyen napirendet tárgyalt Stockholmban a globális elitet magába foglaló Bilderberg-csoport.
A zárt körű társaság témái ugyanis az alábbiak voltak:
- Transzatlanti kapcsolatok
- Ukrajna
- USA gazdasága
- Európa
- Közel-Kelet
- Autoriter tengely
- Védelmi innováció és ellenálló képesség
- Mesterséges intelligencia, elrettentés és nemzetbiztonság
- Fegyverek elterjedése
- Az energia és a kritikus ásványkincsek geopolitikája
- Néptelenedés és migráció
A felsorolásból is látszik, hogy a skandináv fővárosban az asztalra került napjaink legtöbb aktuális, fontos témája. Nem árt ismerni a kereteket: a Bilderberg-csoport tagjai 1954 óta évről évre együtt töltenek három napot, hogy az alapítók szándékai és hagyományaik mellett kitartva egy informális megbeszélésekkel egybekötött fórumon előmozdítsák a párbeszédet Európa és Észak-Amerika között.
Érdemes felidézni, hogy a 72 évvel ezelőtti első találkozót az a fajta aggodalom hívta életre, hogy az öreg kontinens vezetői és a tengerentúli döntéshozók nem működnek együtt olyan szorosan a közös érdekű kérdésekben, ahogyan azt kellene. A titkos társaság bűvös neve pedig onnan ered, hogy amikor 1954. május 29–31-én startmezőre lépett az elitklub, a tanácskozást a hollandiai Oosterbeekben található Hotel De Bilderberg épületében hozták tető alá.
Az egyes tudományterületek kiemelkedő alakjai mellett befolyásos politikusokat, milliárdos üzletembereket hívtak meg, hogy segítsenek jobban megérteni a nyugati nemzeteket a háború utáni nehéz időszakban befolyásoló összetett erőket és főbb tendenciákat. Az alapvető motiváció, a rendező elv azóta is változatlan, jó darabig a kontinuitás is kézzelfogható volt, hiszen az alapító Bernát holland herceg csak 2004-ben, 93 évesen hunyt el.
Informális eszmecsere, a legmagasabb szinten
A Bilderberg-csoport találkozói az évtizedek során a politikai, gazdasági, tudományos elit különleges seregszemléjévé vált. Mivel a deklarált cél a hivatalos döntéshozatal helyett sokkal inkább az informális eszmecsere aktuális globális kérdések mentén – a biztonságpolitikától a technológiai forradalomig – a megbeszélések bizalmasak, a Chatham-házszabály szerint zajlanak.
Ez lehetővé teszi a nyílt párbeszédet, ugyanakkor gyakran kritikák és összeesküvés-elméletek tárgyává is teszi a csoport működését. Bár az észak-amerikai és az európai érdekek gyakran meredeken eltérnek egymástól, akár teljesen ellentételesek is, ezzel együtt a globalizált világban a közös problémák együttműködést igényelnek.
A felsorolt stockholmi témákból jól kirajzolódik, hogy
a Bilderberg-csoport napirendje szinte térképként jelezte előre a világ közelgő töréspontjait: a transzatlanti kapcsolatok alakulása, Ukrajna helyzete és az USA gazdaságának iránya mind meghatározóvá váltak, miközben Európa és a Közel-Kelet újra a geopolitikai feszültségek középpontjába került.
Az „autoriter tengely” erősödése, a fegyverek terjedése, valamint a védelmi innováció és ellenálló képesség kérdései mind egy kiéleződő biztonsági környezetet vetítettek előre.
Ehhez társul a mesterséges intelligencia nemzetbiztonsági szerepe, az energia és kritikus nyersanyagok körüli verseny, valamint a néptelenedés és migráció kihívása – olyan összetett folyamatok, amelyek ma már egyértelműen a globális konfliktusok és együttműködések fő mozgatórugói. Érdekesség, hogy a 120–140 résztevő, akit évről évre meghívnak, magánszemélyként, nem pedig hivatalos minőségben vesznek részt, így nem kötik őket hivataluk konvenciói vagy előre megállapodott álláspontok.
Így időt szánhatnak a meghallgatásra, a reflexióra és a meglátások összegyűjtésére. Nincs részletes napirend, nincsenek határozatjavaslatok, nem szavaznak, és nem adnak ki politikai nyilatkozatokat. A résztvevők körülbelül kétharmada Európából, a többiek Észak-Amerikából érkeznek; körülbelül egynegyedük a politika és a kormányzat képviselői, a többiek más területekről jönnek.
Akik ott voltak – és akik nem
A forró stockholmi témák egy része az elmúlt hetekben nyert új értelmet, ennek fényében érdemes kiemelni néhány olyan nagy nevet, aki ott volt a skandináv fővárosban. Látszólagos ellentmondás: elméletileg senki sincs hivatalos minőségben ott, gyakorlatilag a teljes „stáblista” napvilágot látott. A névsor rendkívül erős, de néhány szereplő egyértelműen kiemelkedik globális súlya, befolyása vagy aktuális pozíciója miatt.
Mark Rutte NATO-főtitkárként kulcsszereplő a biztonságpolitikában, de hivatalban lévő aktív európai döntéshozóként abszolút felsőpolcos Kiriákosz Micotákisz, Görögország miniszterelnöke is. Ez a kategória Alexander Stubb finn elnök, Radosław Sikorski lengyel miniszterelnök-helyettes, aki mértékadó hang az orosz–ukrán háború ügyében, de Mehmet Simsek is, aki kincstár- és pénzügyminiszterként meghatározó figurája Törökország gazdasági irányításának.
A globális gazdasági és üzleti elit jelenlévő tagjai közül kiemelendő Satya Nadella, aki a Microsoft vezérigazgatójaként a világ egyik legfontosabb techvezetője, Alex Karp Palantir-vezér pedig az adat- és védelmi technológiák kulcsszereplője. A Palantir Technologies mögött ugyancsak megtalálható Peter Thiel, aki a PayPal vezérigazgatójaként vált igazán ismertté, miközben a Facebook első külső befektetője volt. Pénzember, informatikus, bankár, vállalkozó, sakkozó, író, menedzser, befektető, techvállalkozó – ez mind Peter Thiel, a Bilderberg-csoport tagja.
Nem hiányozhat a zárt körű klubból Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója, aki a globális gyógyszeripar egyik vezetője, Ana Botín, aki a Santander-csoport ügyvezető elnökeként az európai bankszektor meghatározó alakja, valamint Jane Fraser sem, aki az egyik legnagyobb amerikai bank vezetője, a Citigroup vezérigazgatója.
A techvilág nagykutyái közül a Bilderberg-csoport oszlopos tagja Demis Hassabis, aki a Google DeepMind vezérigazgatójaként az AI-fejlesztés egyik vezető alakja, de a szakterület stratégiai döntéshozója Mustafa Suleyman is, a Microsoft AI vezére. Nem hiányozhat a találkozókról Eric Schmidt sem, aki a Google egykori vezérigazgatója, igazgatótanácsának elnöke, sokak szemében a tech és geopolitika határterületének influenszere.
A véleményformáló háttérhatalom nehezen megfogható kasztjába tartozik a Bilderberg-csoportban Anne Applebaum történész és újságíró, a Washington Post és a Slate szerzője, Thomas L. Friedman, a New York Times Pulitzer-díjas elemzője, az indiai-amerikai Fareed Zakaria, aki a CNN arca vagy Lawrence Summers, aki volt amerikai pénzügyminiszterként is meghatározó közgazdász. Ritka, hogy uralkodó is részt vegyen az eseményen, legutóbb Vilmos Sándor holland király mégis ott volt, ahogy Daniel Ek Spotify-vezér jelenlétére is sokan felkapták a fejüket, de a politikai elit új generációjából feltűnt a francia Gabriel Attal és a finn Sanna Marin is.
Orbán Viktor viszont csak hírből ismerheti a Bilderberg-csoportot, igaz, nemcsak a magyar miniszterelnök nem kap meghívott, az elmúlt években más hazai résztvevő sem oszthatta meg a gondolatait.
Az egyetlen magyar kormányfő, aki a feljegyzések szerint belülről is ismerheti a titkos klubot, az Bajnai Gordon, igaz, túl volt már a hatalmon, amikor befogadta a krém: 2009 áprilisa és 2010 májusa között volt kormányfő, míg az európai-amerikai elit tanácskozására 2014-ben kapott meghívót.
Korábban járhatott a tanácskozáson Martonyi János, aki az első (1998–2002), majd a második Orbán-kormányt (2010–2014) is külügyminiszterként szolgálta, de meghívót kaphatott Bokros Lajos is, a Horn-kormány (1994–1998) pénzügyminisztere. Sajtóhírek szerint Surányi György korábbi jegybankelnök „mesterhármast” tudhat magáénak, amennyiben 1996-ban, 1997-ben és 1999-ben is bebocsátást nyert a „Bilderberg-kapun”.
