A Fővárosi Ítélőtábla 2025-ben 8183 ügyet fogadott, ami 487-tel több az előző évinél, valamint 6,3 százalékos növekedést jelent. Az intézmény továbbra is a legnagyobb ügyteherrel dolgozó ítélőtábla Magyarországon, az országosan érkező ügyek több mint fele ide kerül - ismertette a számokat Dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a bíróság évértékelő médiaklubján.
A befejezett ügyek száma is emelkedett, 6,9 százalékkal haladta meg a 2024-es adatot, ami azt jelzi, hogy a növekvő terhelés ellenére sikerült tartani az ítélkezés ütemét. A statisztikák alapján az ítélőtáblákon befejezett ügyek több mint 57 százalékát a Fővárosi Ítélőtábla zárta le. A bíróság kiemelt szerepét jól mutatja, hogy az öt ítélőtábla közül egyedül itt működik közigazgatási kollégium, valamint a büntető kollégiumban katonai tanács is.
Az ügyek többsége fél éven belül lezárul
Az adatok szerint 2025-ben a legtöbb ügy a gazdasági szakágba érkezett, az országosan indult gazdasági perek több mint 60 százaléka a Fővárosi Ítélőtáblához került. Emellett a polgári ügyek közel fele, a munkaügyi ügyek több mint 40 százaléka, a közigazgatási ügyek pedig teljes egészében itt jelentek meg másodfokon. A gazdasági szakágban a 2024-es 308 peres ügy után 2025-ben már 374 ügy érkezett, miközben a nemperes gazdasági ügyek száma szintén folyamatos növekedést mutat.
A növekvő ügyforgalom ellenére az ítélőtábla időszerűségi mutatói továbbra is kedvezőek. 2025-ben a peres ügyek 98,8 százaléka egy éven belül befejeződött, és közel 70 százalékuk már hat hónapon belül lezárult. A nemperes ügyeknél még gyorsabb az eljárás: több mint 72 százalék három hónapon belül, 99 százalék pedig egy éven belül befejeződött. A munkaügyi, közigazgatási és katonai ügyeknél különösen magas az egy éven belül befejezett eljárások aránya, több szakágban eléri a 100 százalékot.
Az ítélkezés megalapozottságát mutatja, hogy a Kúriára kerülő ügyek többségében helybenhagyják a másodfokú döntéseket. 2025-ben 311 ügy került felülvizsgálatra, ezek közül a befejezettek több mint 64 százalékában helybenhagyó döntés született, és csak kis arányban került sor hatályon kívül helyezésre. A felülvizsgálati kérelmek mintegy 85 százaléka eredménytelen volt.
Sokakat érint ez a gyakran félreértett jogi helyzet
A médiaklub egyik kiemelt témája a hagyatéki tartozások kérdése volt, amely a bíróság tapasztalatai szerint a mindennapi életben is gyakran felmerülő, ugyanakkor sok félreértést okozó jogterület. A Fővárosi Ítélőtábla elnökének előadásban elhangzott, hogy a hagyatéki eljárások során sok esetben nemcsak a vagyon, hanem a tartozások is öröklődnek, ezek kezelése pedig komoly jogvitákhoz vezethet.
A bírói gyakorlat szerint különösen gyakori, hogy az örökösök nincsenek tisztában azzal, milyen mértékben felelnek az örökhagyó tartozásaiért. A hatályos szabályozás alapján az örökös főszabályként a hagyaték erejéig felel, azonban a konkrét helyzet megítélése sokszor összetett, különösen akkor, ha több örökös, többféle követelés vagy vitatott tartozás áll fenn.
Az előadás kitért arra is, hogy a hagyatéki tartozásokkal kapcsolatos ügyek gyakran kapcsolódnak pénzügyi kötelezettségekhez, például hitelekhez, közüzemi díjakhoz vagy egyéb szerződéses kötelezettségekhez, ezért ezek a viták nemcsak családjogi, hanem gazdasági szempontból is jelentősek lehetnek. A bírósági gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy az örökösök és a hitelezők között alakul ki jogvita a követelések jogosságáról vagy mértékéről.
Több százezer oldalas megaügyek a büntetőeljárásban
Dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője és sajtószóvivő előadásában az úgynevezett megaügyekkel, vagyis azokkal a kiemelten nagy terjedelmű büntetőeljárásokkal foglalkozott, amelyek az igazságszolgáltatás számára is rendkívüli terhelést jelentenek.
Ezekben az ügyekben az iratanyag terjedelme gyakran több százezer oldal, amelynek feldolgozása már önmagában is jelentős időt és szakmai kapacitást igényel. Példaként a Quaestor-ügyben zajló eljárást említette, amelyben mintegy 231 ezer oldalnyi nyomozati irat áll rendelkezésre, miközben az elsőfokú ítélet önmagában több mint hatezer oldalas.
Az ilyen volumenű ügyekben nemcsak a bizonyítási eljárás, hanem az ítélet megírása is rendkívül időigényes, hiszen minden vádlott, minden cselekmény és minden bizonyíték részletes értékelést igényel. Ezek az ügyek gyakran több évig tartanak, egyszerre több bíró, valamint jelentős igazságügyi háttérmunka szükséges a lefolytatásukhoz.
Az is elhangzott, hogy a megaügyek rendszerint gazdasági, pénzügyi vagy szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekményeket érintenek, ezért a társadalmi és gazdasági hatásuk is jelentős lehet. A nagy volumenű büntetőeljárások nemcsak a bíróságok kapacitását terhelik, hanem az igazságszolgáltatás egészének működésére hatással vannak, mivel hosszú időre lekötik a szakmai erőforrásokat.
A bíróság tapasztalata szerint szinte minden évben érkezik legalább egy olyan ügy, amely mérete vagy összetettsége miatt kiemelt figyelmet igényel, ezek kezelése az egyik legnagyobb kihívást jelenti a Büntető Kollégium számára.
