Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Míg a hazai közvélemény a választási kampány lázában ég, a legfrissebb elemzések szerint az Európai Unió központjában már egy „Orbán-mentesített” működési modellen dolgoznak.
Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) adatai szerint, amit a Financial Times hozott nyilvánosságra, a 2015 és 2024 közötti időszakban Magyarország lett az uniós költségvetés „fekete lyuka”: a szervezet 1,39 milliárd eurónyi forrás visszafizetését javasolta szabálytalanságok miatt, ám Budapest ebből mindössze 250,6 millió eurót utalt vissza.
Ez a 18 százalékos teljesítési arány döbbenetesen alacsony a 71 százalékos uniós átlaghoz képest, és jól mutatja azt a rendszerszintű ellenállást, amellyel a magyar kormány kezeli a brüsszeli kontrollt.
A jelentős elmaradást egy jogi kiskapu magyarázza: az OLAF-nak nincs vádemelési jogköre, Magyarország pedig következetesen távol tartja magát az Európai Ügyészségtől. Így a gyanús ügyek a hazai hatóságoknál landolnak, ahol az 52 vádemelési javaslatból mindössze 17 jutott el a bírósági szakaszig. A lap példaként említi az Elios-ügyet is, ahol hiába kérték 43,7 millió euró visszafizetését a verseny korlátozása miatt, a magyar ügyészség bűncselekmény hiányában lezárta az eljárást. Tiborcz István, a miniszterelnök veje korábban a lapnak nyilatkozva „politikailag motiváltnak” nevezte az OLAF ajánlását, hozzátéve, hogy a hazai hatóságok kétszer is mindent rendben találtak. Orbán Viktor pedig korábban úgy fogalmazott: érinthetetlennek tartja magát, mert soha nem foglalkozott üzleti ügyekkel, a rokonait ért kritikákat pedig a demokrácia velejárójaként kezeli.
Brüsszelben azonban a türelem elfogyott. Egy névtelenséget kérő uniós diplomata a Politicónak kijelentette:
Ha Orbán nyer, vége a kesztyűs kézzel való bánásmódnak.
A háttérben már körvonalazódik az a stratégia, amellyel az EU megvédené magát a magyar blokkolástól. Az egyik legdrasztikusabb lépés a minősített többségi szavazás kiterjesztése lenne a külpolitikai kérdésekre, amivel Magyarország elveszítené legfőbb fegyverét: a vétójogot. Emellett a „többsebességes Európa” modellje is előkerült, ahol a hajlandó tagállamok egyszerűen kihagynák Budapestet a stratégiai döntésekből és közös alapokból. António Costa, az Európai Tanács elnöke nyíltan beszélt arról, hogy „elfogadhatatlan az a zsarolás”, amit Magyarország folytat az ukrajnai hitelek ügyében.
Pénzügyi blokád és politikai karantén
Az anyagi elszigetelés a jövőben még látványosabb lehet. Michael McGrath, az EU jogállamisági biztosa egyértelművé tette: a júliusban induló ír uniós elnökség alatt olyan szabályozást készítenek elő, amely a kifizetéseket még szorosabban a jogállamisági normákhoz láncolja. „A források blokkolása mostantól fixen az asztalon marad minden olyan ország esetében, amely nem tartja be a közös játékszabályokat” – figyelmeztetett a biztos. Jelenleg is 18 milliárd euró várakozik Brüsszelben, és a diplomáciai jelzések szerint illúzió lenne azt hinni, hogy ezeket a pénzeket a választás utáni alkuk során egyszerűen „odaadnák”.
A Politico forrásai szerint a nyomás fokozására több, eddig tabunak számító alternatíva is létezik:
- A szavazati jog felfüggesztése: Bár a 7-es cikkely szerinti eljárás végigvitele Szlovákia miatt kérdéses, a folyamat napirenden tartása önmagában is súlyos politikai teher.
- Informális izoláció: A magyar kormány kiszorítása a titkosszolgálati és védelmi együttműködésekből, valamint a stratégiai döntés-előkészítésből.
- Szigorított MFF-feltételek: Az új, hosszú távú költségvetési ciklusban (MFF) olyan korrupcióellenes szűrőket építenek be, amelyek jogilag is lehetetlenné teszik a kifizetéseket a reformok nélkül.
A legdrámaibb – bár jogilag egyelőre kivitelezhetetlen – forgatókönyv az unióból való kizárás lehetősége. Noha ilyen mechanizmus nincs az uniós szerződésekben, a téma puszta felmerülése is jelzi a bizalom teljes elpárolgását.
A magyar válasz azonban hasonlóan keménynek ígérkezik. Bóka János uniós miniszter szavai ugyanis a „gazdasági atomfegyver” bevetését vetítik előre:
Ha az új többéves pénzügyi keret értelmében reálisan fennáll annak a lehetősége, hogy egyáltalán nem férünk hozzá az uniós forrásokhoz, akkor miért lenne érdekünk egy ilyen költségvetés elfogadása?
