Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a bíróság sajtótájékoztatóján és médiaklub-beszélgetésén az Economx kérdéseire elmondta, hogy a Covid-időszakot követően, amikor megszűntek a fizetési moratóriumok, megemelkedett a felszámolási ügyek száma. Ezek az ügyek először első fokon jelentek meg nagyobb számban, majd később a fellebbviteli szakaszban az ítélőtáblához is megérkeztek.
Hozzátette, hogy a gazdasági bizonytalanság idején általában is nő az ügyérkezés, különösen a polgári kollégiumhoz. A közigazgatási ügyszakban szintén tapasztalható növekedés, ugyanakkor ott a szervezeti átalakulások miatt még nem állt be teljesen az ügyteher egyensúlya. Jelenleg inkább az látszik, hogy a közigazgatási területen a peres ügyek száma nő gyorsabban, mint a nemperes eljárásoké.
A távmunka még nem hozott tömeges pereket
A foglalkoztatási formák változása egyelőre nem okozott jelentős számú új típusú munkaügyi vitát a másodfokon. Az ítélőtábla elnöke szerint a fellebbviteli szakaszban mindössze egyetlen olyan ügy érkezett, amely kifejezetten a távmunkával volt összefüggésben.
Ebben az esetben a munkavállaló a távmunka feltételeinek módosítását kezdeményezte, a munkáltató azonban ezt elutasította. A bíróság álláspontja szerint az elutasítást ugyanolyan részletes írásbeli indokolással kell alátámasztani, mint egy felmondást. Ribai Csilla megjegyezte, hogy nem zárható ki, hogy első fokon több hasonló ügy is előfordul, de ezek nem minden esetben jutnak el másodfokra.
A legtöbb munkaügyi per a felmondások miatt indul
A statisztikák szerint továbbra is a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek dominálnak. Az elnök ismertetése szerint a legtöbb 2025-ben érkezett ügy ebbe a kategóriába tartozott, összesen 88 ilyen per került az ítélőtáblára. A második leggyakoribb pertípus az egészségsértés miatti kártérítési igény volt 34 üggyel, míg a harmadik helyen a munkabérrel és egyéb juttatásokkal kapcsolatos viták álltak 23 esettel.
Versenytilalmi megállapodással kapcsolatos ügyből mindössze négy érkezett, vezető munkavállalókat érintő perből kettő, kollektív szerződéssel kapcsolatos jogvita pedig 2025-ben nem volt, bár az előző évben még négy ilyen ügy is érkezett. Az adatok összességében enyhe csökkenést mutatnak a munkaügyi érkezések számában a korábbi évhez képest.
A másodfokú ügyek döntő többsége egy éven belül lezárul
Az eljárások időtartama gazdasági szempontból is kulcskérdés, különösen üzleti viták esetében. Ribai Csilla közlése szerint a Fővárosi Ítélőtáblán a munkaügyi ügyszakban 2025-ben minden befejezett peres ügy egy éven belül lezárult. A gazdasági ügyszakban is hasonló arány látható: a 303 befejezett peres ügyből 299 zárult le egy éven belül, ami 98,7 százalékos arányt jelent. A nemperes ügyek még gyorsabban fejeződtek be: a munkaügyi szakágban minden ügy egy éven belül lezárult, az esetek több mint 96 százaléka pedig három hónapon belül befejeződött.
Minden évben érkezik legalább egy nagy gazdasági büntetőügy
Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője és sajtószóvivője az Economx kérdésére elmondta, hogy jellemzően évente legalább egy nagy gazdasági büntetőügy érkezik a másodfokú bírósági fórumhoz.
A költségvetési csalás kategóriában az adatok szerint 2024-ben 30, 2025-ben pedig 32 ügy érkezett, ami körülbelül 10 százalékos növekedést jelent. A kollégiumvezető szerint ez az emelkedés nem számít jelentősnek, különösen annak fényében, hogy évente összesen nagyjából 400 büntetőügy kerül az ítélőtáblára.
