A tavaszi óraátállítás nem csupán technikai változás, a belső biológiai órát is megzavarja – ez pedig fáradtságot, alvászavarokat és átmeneti egészségügyi kockázatokat is eredményezhet. Hiába zajlik az eltörléséről immár hosszú évek óta vita, egyelőre még mindig hatással van az életünkre, ráadásul az őszi alkalommal együtt évi kétszer.
Ezáltal nem csoda, hogy szabályosan felborul a biológiai óránk.
Március végén, múlt hétvégén már egy órával előrébb állítottuk az órát, és ezzel egy órát „elveszítünk” az éjszakából, akár a pihenésből is.
A Weborvos arról ír, a tavaszi óraátállítás a cirkadián ritmus számára hirtelen, mesterséges időeltolódást jelent. Kifejtették: mivel a szervezet a természetes fényviszonyokhoz igazodik, az egyik napról a másikra bekövetkező változáshoz nem tud azonnal alkalmazkodni. Ez egy rövid távú „mini jetlaghez” hasonlítható: az első napokban gyakori a fáradtság, a koncentrációromlás, az ingerlékenység és az alvásminőség csökkenése.
Nemzetközi vizsgálatok arra jutottak, az átállást követően átmenetileg nőhet a szív- és érrendszeri események, de a közlekedési balesetek száma is, ami arra utal, hogy a szervezet stresszként reagál erre a változásra.
Egy nap alatt másfél óra időeltolódást tudunk korrigálni, azonban az érzékenyebb alvókat éppen úgy kizökkenti a tavaszi, mint az őszi óraátállítás
– hangsúlyozza Dr. Szakács Zoltán, a SomnoCenter Alvászavar Központ főorvosa, aki azt javasolja, készüljünk tudatosan az óraátállításokra.
Az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozott az évi kétszeri időeltolás hosszú távú hatásaival. Egy 2025-ös amerikai modellvizsgálat szerint az óraátállítás megszüntetése és a természetes fényviszonyokhoz jobban illeszkedő, állandó időszámítás bevezetése jelentős közegészségügyi előnyökkel járhatna.
Bár az Európai Parlament már 2019-ben támogatta az óraátállítás eltörlését, a gyakorlatba ültetés már elakadt, mivel a tagállamok képtelenek voltak megegyezni az állandó nyári vagy téli időszámítás bevezetéséről. Az Index szerint
az európaiak 84 százaléka búcsút intene a megosztó óraállítgatásnak.
Akadhat még remény, Litvánia ugyanis 2027. január 1-jétől veszi át majd Írországtól az EU soros elnökségét, és előzetesen azt ígérik, hogy a témát ismét napirendre veszik.