2021-ben 486 milliárdos volt a mínusz, az MNV-beszámolók alapján az Orbán-kabinet 2010-2022 közötti kormányzása alatt a göngyölt veszteség 952 milliárd forintra jön ki – írta meg a Népszava. 2020-21 között a Fidesz-közeli - például egyetemi - alapítványok feltőkésítése a közvagyont több száz milliárddal apasztotta, a 2022-es, közel négyszázmilliárdos vagyonkezelési veszteség az MNV-beszámoló meg sem említi.

A mérleg tanúsága szerint az eredményeket kiváltképp az értékcsökkenési leírások, illetve az úgynevezett egyéb ráfordítások húzták le. Ezeket a vagyonkezelési bevételek messze nem ellensúlyozták. Az állami ingatlanoknál 250 milliárd forint értékcsökkenési leírást tüntettek fel, de a beszámoló ehhez sem fűz magyarázatot. A 248 milliárdos „egyéb” veszteségéből 172 milliárdhoz ingyenes vagyonátadás vezetett. Az irat arra sem utal, hogy kihez, mely vagyontárgyak kerültek így.

A kormány hivatkozhat arra, hogy az állami vagyon még gyarapodott is.

A veszteséges működés ellenére ugyanis a magyar állam vagyonának könyv szerinti értéke a 2021-es 11 266 milliárd forintról tavaly 11 855 milliárdra nőtt.

Ez arra vezethető vissza, hogy a magyar állami „immateriális javainak" értéke egy év alatt kétszeresére, 1265 milliárdra ugrott. Ez a mintegy 640 milliárdos vagyonnövekmény

szinte kizárólag a föld alatt lévő, ki nem termelt ásványok nyilvántartási értékének emelkedéséből származik, emelkedtek ugyanis a bányajáradékbevételek.

A kormány tehát - az extraprofitadóztatás keretében – megemelte a kitermelés után fizetendőket, az ásványi vagyon könyv szerinti értéke is ugrott, hisz az átmenetileg több jövedelmet fialt.

Az igencsak sajátos helyzet miatt az MNV könyvvizsgálatát végző Ernst & Young az állami vagyon kezeléséről szóló beszámolót az idén is csak korlátozó záradékkal, vagyis nem teljeskörűen fogadta el.

A cég szerint az MNV beszámolója alapjaiban megfelel a hatályos törvényeknek.

Az állami vagyon jelentős, 9893 milliárd forintnyi részét azonban más állami és koncessziós szereplők kezelik, a magyar állam vagyonának túlnyomó többségét kitevő, külső feleknél lévő értékekre a könyvvizsgáló nem látott rá. Így a jelentést „korlátozások nélkül" sem fogadhatták el.

Az állami vagyonkezelésnek nem csak a külső, de a belső ellenőrzése sem működik.

Míg 2010 előtt a mindenkori ellenzéki pártok képviselői helyet kaphattak a változatos nevű és szervezetű állami vagyonkezelők felügyelőbizottságaiban, az Orbán-kormány ezt az eleve rendkívül szűk ellenőrzési lehetőséget is felszámolta.

Az MNV igazgatóságában és felügyelőbizottságában ma már kizárólag a kormány kinevezett minisztériumi alkalmazottak és kormányzati középvezetők ülnek. Míg az állami vagyonkezelés felügyeletéért korábban Mager Andrea tárca nélküli miniszter felelt, a feladat mostanra Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez került át.

A magyar valóság megjelenik a bizalmi vagyonkezelésben is

Az üzletszerűen működő, bizalmi engedéllyel rendelkező vállalkozások száma kerek egy tucat Magyarországon, ám több ezren lehetnek, akik nem üzletszerűen végzik ezt a tevékenységet, és akár egyetlen ügyfél javára tevékenykednek – mondta el a Napi.hu – nak a Sine Qua Non Trust bizalmi vagyonkezelő zrt. tulajdonosa. Békés Balázs szerint a jogintézmény alapvetően jó, ám a magyar valóság fokozatosan, fogalmazzunk úgy „rákapott” a szakmára. Bővebben >>>