Regionálisan és több szövetségi rendszerben is vezető szerepet tölthet be a műholdfejlesztésben és -gyártásban hazánk évtizedes tapasztalataira épült űrtechnológiai vállalata, a 4iG Csoport kötelékébe tartozó REMRED. Sárhegyi Istvánt, a 4iG űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatóját kérdeztük a tervekről.

Egy űr- és védelmi szektorra egyszerre összpontosító vállalat számára mit jelent a napjainkban dübörgő „űrverseny 2.0”?

Kapcsolódó

Jelenleg többrétegű, technológiai paradigmaváltás zajlik az űriparban. A kezdőlökést a SpaceX adta meg. Azáltal, hogy megjelentek az újrahasznosítható rakéták, jelentősen csökkent az egységnyi hasznos teher űrbe juttatásának költsége. Míg a hetvenes években, az Apollo program után nagyjából 60 ezer dollárba került egy kilogrammnyi tömeg földközeli pályára juttatása, addig mára alig 200 dollárból érhető el ugyanez.

Ezzel párhuzamosan a műholdak is átalakulóban vannak: néhány nagy, monolit megoldás helyett inkább flottákban gondolkodnak már az érintettek. A szintén Elon Musk nevéhez köthető Starlink egyedül 45 ezer ilyen eszközt tervez a következő években földközeli pályára állítani, de az európai IRIS2 ugyancsak nagy tételt jelent, a számos, néhány tucatra rúgó konstellációk mellett.

A SpaceX Starlink műholdjai Uruguay felett.
A SpaceX Starlink műholdjai Uruguay felett
Kép: AFP / Mariana Suarez

Ezek a szó szoros értelmében a földtől elrugaszkodott számok. Hogyan lehet ebből valóság? 

A globális műholdgyártó kapacitások ezt az igényt jelenleg nem tudják kiszolgálni. De nem csak ez szól a hazai gyártás mellett, hanem a geopolitikai viszonyok alakulása is. A transzatlanti szövetségben egyre nő az igény a fejlesztési és gyártási feladatok „házon belül” megoldására, ami további, mesterséges szűkítést jelent a kapacitásokban.

A profit növekedésével megjelentek az első agilis, innovatív magánvállalatok, melyek képesek lekövetni a gyors technológiai változásokat. Közben a nagy, állami, gyakran bürokráciával terhelt intézmények és ügynökségek szerepe változik; jelenleg is zajlik átpozícionálásuk. Megrendelői szerepük nő, fejlesztési téren viszont hátrébb lépnek.

A védelmi iparnak milyen feladatai és lehetőségei vannak az űrben?

A geopolitikai helyzet miatt elkerülhetetlen lépésnek látszik a saját űrképességek kialakítása, fenntartása és fejlesztése. Jól példázza ezt az ukrán-orosz háború, ahol az ukrán fél infokommunikációs oldalról jelentős kitettséggel kénytelen szembenézni a Starlink tekintetében. Hiszen az Elon Musk vezette vállalat bármikor dönthet úgy, hogy ideiglenesen vagy véglegesen korlátozza a műholdhálózata elérhetőségét.

Sárhegyi István, a Remred társalapítója és a 4iG Space and Technology Zrt. vezérigazgatója.
Sárhegyi István, a Remred társalapítója és a 4iG Space and Technology Zrt. vezérigazgatója
Kép: MTI / Vasvári Tamás

Mit várhat el ilyen esetben a honvédelemért felelős kormányzat?

Honvédelmi szempontból Magyarország szuverenitásának egyik záloga rejlik az űriparban. A terület felépítéséhez, fejlesztéséhez pedig be kell vonni a magántőkét, el kell érni, hogy piaci alapokon történjenek a befektetések és fejlesztések. Amint rendelkezésre áll a magyar tudás, a magyar gyártói kapacitás, a magyar üzemeltetés és a magyar adatfeldolgozói képesség, országhatáron belül tudhatjuk a stratégiailag fontos terület egészét.

Mennyire jelenik meg a hazai űr- és védelmi kompetenciákban a kettős felhasználás?

Nagy pazarlás lenne a többcélú felhasználásra képes műholdakból pusztán azért többet fellőni, hogy mind a polgári, mind a katonai feladatok ellátása megoldott legyen. A hazai űriparban ezért alapvető cél a kettős felhasználás. A földmegfigyelés során előállított képek és videók a honvédelmi feladatok mellett többek között mezőgazdasági, katasztrófaelhárítási, környezetvédelmi információszerzésre és döntéstámogatásra egyaránt használhatók. Természetesen ezek a szempontok a navigáció és a kommunikáció terén is megjelennek.

Mit jelent Magyarország számára, hogy hazánk egyik nemzeti bajnok vállalata beszáll az űr- és védelmi szektorba?

2021-ben jelent meg Magyarország Űrstratégiája, mely a Hunor Programmal kiegészülve megadja azt a háttérigényt a magyar űripar fejlesztéséhez, amit 50 éves űrkutatási tapasztalatunk, a hazai és nemzetközi KKV-kkel illetve felsőoktatási intézményekkel való együttműködéseink révén ki tudunk szolgálni. A 4iG Csoport Space and Technology holdingvállalata lehet az a tőkeerős zászlóshajó, ami bevonzza a nagy projekteket és általa az ökoszisztéma fejlődni tud.

Vertikálisan integrált nagyvállalatként nem egyeduralkodó, hanem vezetői szerepre törekszünk. A holding létrejötte azért is jelentős esemény, mert ez az első, magánkézben levő hazai vállalat, ami kifejezetten fókuszba helyezi az űr- és védelmi ipart. A napjainkban is zajló konfliktusokból levont tapasztalatok alapján az űrinfrastruktúra szuverenitási eszköz, melynek teljes vertikumát képesek vagyunk lefedni. Ez a rakétatechnológián kívül minden, kisméretű műholdakkal kapcsolatos tevékenységre kiterjed.

S itt lép a képbe a REMRED, ugye?

A REMRED akvizíció annak a célnak az elérését szolgálja, hogy hazánk, a magyar űripar regionális versenyelőnyre tegyen szert, nem titkoltan megcélozva a kelet-közép-európai vezető szerepet a szegmensben. Ennek eléréséhez szeretnénk meghívni a magyar mérnökök, fizikusok, biológusok, közgazdászok, jogászok és menedzserek legjobbjait, csatlakozzanak hozzánk, hogy közösen megvalósíthassuk Magyarország legnagyobb űripari projektjeit, legyenek azok műholdgyártási feladatok, marsi küldetések vagy az új Holdprogramban való részvétel, amelyekben a Remred már évek óta jelen van akár a NASA, vagy az ESA beszállítójaként.

Szakály András, Kapu Tibor, Cserényi Gyula és Schlégl Ádám (b-j) űrhajósjelöltek 2023. június 5-én
Szakály András, Kapu Tibor, Cserényi Gyula és Schlégl Ádám (b-j) űrhajósjelöltek 2023. június 5-én
Kép: MTI / Illyés Tibor

Mikor indulhat a gyártási tevékenység a martonvásári üzemben?

A szervezet nagyon friss még, jelenleg a fejlesztések és beruházások elindításának szakaszában járunk, amit a REMTECH gyáregységének alapkőletétele is jelez. Az Európában egyedülálló, 4000 négyzetméteres martonvásári gyártóközpontban 2026-tól kezdődhet a műholdak és a legkorszerűbb űrrendszerek tervezése, gyártása illetve tesztelése. 100 százalékban magyar tudásra, 50 év űrkutatási tapasztalatára alapozva. Az épület technológiája, moduláris felépítése és energiahatékony működése egyedülállóvá teszi egész Európában. Formáját és komplexitását tekintve mondhatjuk, hogy egy űripari Rubik-kocka lesz.

Milyen üzletei tervei és stratégiai elképzelései vannak a 4iG Space & Technology Zrt.-nek?

A Rheinmetall AG-val, amely a 4iG csoport egyik legnagyobb befektetője közös stratégiát dolgoztunk ki. Ennek megvalósítása mentén az űripar, a drónipar, a drónvédelem és a védelmi digitalizáció területén a következő öt évben 1,7-2,3 milliárd euró bevételt prognosztizálunk. Ezt támogatják informatikai és távközlési szolgáltatásaink, melyekkel a régióban egyedülálló képességekkel rendelkező vállalatcsoportként vagyunk jelen.

Eltökéltek vagyunk abban, hogy a magyar high-tech tudás fejlesztésével, a cégcsoporton belüli szinergiák kihasználásával tegyünk a hazai csúcstechnológiai iparért. Magas hozzáadott értékű munkahelyeket hozunk létre, a hazai és nemzetközi ökoszisztémát bővítve együttműködünk a magyar és a szövetségi rendszereinkbe tartozó külföldi integrátorokkal, állami szereplőkkel. Versenyképes, kurrens termékekkel és szolgáltatásokkal öregbítjük Magyarország hírnevét.

A világ minden szeglétébe vinnének a magyar fegyverekből

Jelenleg még a magyar GDP-nek csak egy alacsony hányadát adja a védelmi ipar, ez azonban hamarosan megváltozhat – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a napokban megrendezett Hungarian Defense Industry Summit hadiipari konferencián.

A rendezvényen felszólalt Sárhegyi István is, a 4iG Space and Technology Zrt. megbízott vezérigazgatója elmondta, hogy az űripar egyre olcsóbbá válik, a kis- és középhatalmak is be tudnak már lépni a piacra.

A 4iG-nak az IT és a telekommunikáció mellett ez a szektor a harmadik lába, amely piacon vezető szerepre törnek, de ezt magyar és külföldi szereplőkkel való együttműködésekkel szeretnék elérni. 

A szakmai rendezvényről IDEKATTINTVA olvashatja az Economx beszámolóját.