Talán érdemes felvenni a fonalat az előző 2020-2021-es bikapiac végétől. Akkoriban robbant többek között a dogecoin is, sokan vásároltak, majd 2021 második felében jött a feketeleves, és véget ért a bika. Ilyen szavakat ismerhettünk meg a kriptotérben, mint például a lambo, vagyis aki jókor vett bele egy coinba és csinált száz ikszet, az az új sportautóját mutogatta a közösségi oldalakon. Aki meg a tokenek ATH-ján (All Time High – történelmi csúcs) vett bele, az csak nézte, ahogy a pénze szép lassan fogyatkozott. Ő csak várta az új bikapiacot, hogy majd ismét jön az ATH plusz még 10 iksz, és rendben is lesz. Csakhogy a tegnap tokenje nem a ma tokenje. Ami 2020-ban sláger volt, az nem menő 2024-ben.

 

Kicsit azért menjünk vissza a kezdetekhez! A 2008-as világválság idején a Satoshi Nakamoto fantázianévre hallgató egyén kitalálta, hogy a centralizált bankrendszert, amely emberek millióit rántotta magával, úgy lehetne kikerülni, ha létrehozzuk a decentralizált pénzügyet, vagyis a defit. Ezért megalkotta a bitcoint. Persze akkor még nem volt defi, a BTC csak az első volt a sorban. Szinte senki sem értette a BTC lényegét, de aki fillérekért vett vagy ezret, az most milliárdos, és az is, aki az előző bikafutamnál az akkori 68 ezer dolláros ATH-nál 2022 őszén realizált.

Az elmúlt időszakban a BTC-re rávetették magukat az intézményi befektetők, mégsem olyan hülyeség ez akkor, ugye, elég csak a BlackRockot említeni, létrehozták a bitcoin ETF-eket. A BlackRock mindenható ura, Larry Fink beállt a kripto mögé, őt azért mégsem lehet csak úgy félresöpörni, a SEC (Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete) is behódolt neki.

Így azonban már felmerül a kérdés, hogy mitől decentralizált, ha szabályozott globális pénzügyi szervezetek, kvázi a világ urai vásárolják fel. Sok konzervatív pénzügyi szakember utálja a BTC-t, de ez már megállíthatatlan folyamat, nem véletlenül kerülhet lapátra a SEC elnöke, már ha Elon Musk jó tanácsán múlik, amit Trump fülébe súghatott.

Még térjünk vissza 2021 végére! Sokan akkor vásároltak be divatból, de jött az említett medvepiac és elporladt a pénzük. Várták a messiást, avagy a következő bullrunt, amit a kriptós közvélemény hagyományosan a bitcoin következő feleződéséhez kapcsol, amikor felére csökken a bányászoknak adott új bitcoinok száma. Ez idén bekövetkezett, és tavasszal újabb ATH-ra ment a BTC (70 ezer dollár fölött). Aki tavaly tavasszal a letargikus piaci hangulatban 15 ezer dollárért vett BTC-t, ma számolhatja az ikszeket. Most pedig Trump győzelme után 75 ezer fölé ment a digitális arany árfolyama.
 

Érdemes tudni azt is, hogy a kripto alapvetően egy kettős piac: van a BTC és vannak az altcoinok. Utóbbiak közé tartozik többek között a legismertebb ethereum vagy például a solana. Ezek layer 1-es blokkláncok is, amelyekre épülnek a kisebb láncok és a coinok. A kriptotérben mindig vannak hullámok, amelyek trendeket hoznak magukkal, mint például a metaverzum, a gaming, a defi vagy éppen az MI. Ide bevásárolnak az emberek, kilő az árfolyam, majd eladnak, és aki marad, az hodler, vagyis hosszú távon bízik a projektben, vagy bukik. Ez a vadnyugat.

Sötét ügyek

Ráadásul itt van a scam nagybetűs fogalma, vagyis az átverés. Többnyire saját mobilra telepített kriptopénztárcában (wallet) vagy kriptótőzsdén (cex – centralized exchange) saját fiókunkban tárolhatjuk a tokeneket. Előző esetben teljesen a saját magunk urai vagyunk, egy cex ugyanis össze is omolhat.


Számos botrány rázta meg a szektort az elmúlt években, egyik a világ legnagyobb kriptotőzsdéjének, a Binance vezérigazgatójának, a CZ néven ismert fickónak az esete, aki börtönben is ült, mert fekete pénzek vándoroltak a tőzsdére, szabálytalanul manipulált. Lecsukták, már kiszabadult, de legalább a Binance-t tisztára mosták, mintha hipóval marták volna le róla a koszt, vagyis globálisan visszajött a bizalom a kriptotérbe.

Az FTX tőzsde már nem volt ilyen szerencsés, a főnököt hosszú időre sittre vágták. Meg is érdemelte, és még finoman fogalmaztunk. Az FTX alapítója, Sam Bankman-Fried volt az ügyeletes zseni, világszerte csodálták, most tavasszal 25 évet sóztak a nyakába. Volt még balhé, így például 2022-ben az egyik stabilcoin, a Terra, amit a dollárhoz kötöttek, és a hozzá kapcsolódó Luna token összeomlott, szintén több százezer embert megkárosítva több milliárd dollárral.

Azóta egyre tisztábbak a játékszabályok, Amerikában és Európában is egyre több jogszabályt fogadnak el, amely a kriptotér iránti bizalmat hatványozottan növeli és rohamtempóban bővíti az ökoszisztémát. Sőt, ha csökken az amerikai alapkamat, egyre jobbak lesznek a munkaerőpiaci számok, kevesebb rakétát lődöznek ki ellenséges országok, akkor a kockázatosabb eszközökbe, mint például a kripto, megindulhat a pénz, vagyis a retail sebességbe kapcsol.

Solana és a mémek

De térjünk vissza az FTX-re, mert annak összeomlása a magas kitettség miatt a solana láncot is padlóra küldte. Sokan már temették, de kár volt, mert ebben az új ciklusban, idén tavasszal feltámadt. Vagyis ez az új bikamenet lakmuszpapírja, riadót fújtak a kriptotérben. A solana 8-10 dolláros mélypontról 200 dollár fölé emelkedett, sőt, a vezető mémcoinja, a bonk még nagyobbat ralizott. Miért fontos ez? Mert a mostani piacon kitört a mém (meme) őrület elsősorban a  solana láncon az alacsony tranzakciós díjak miatt is.

A mém tokenek szimbóluma egy kutya, egy macska, egy denevér, egy mókus, egy akármicsoda. A korábbi mém nagyágyúk a dogecoin, a shiba inu vagy éppen a pepe voltak, amelyek nyomdokain a solana láncon robbant a memeőrület. Ezeket a tokeneket a közösség repíti a holdra, ha jó érzékkel beleveszel, akkor csinálhatsz 10-100 ikszet, ha rosszul választasz, akkor egy-két nap alatt több száz dollárt égethetsz el. Este beleveszel száz dollárral, reggel felkelsz, már ezer dollár. Tíz iksz. Vagy mínusz 50 százalék.

A közösség ereje – amely a Discordon, a Telegramon vagy éppen az X-en megnyilvánul – rengeteg előnnyel jár, a világon fiatalok és nem fiatalok milliói, tízmilliói a kriptó világában közösségre lelnek, globálisan beszélgetnek különféle oldalakon, új kultúrákat ismernek meg, ráadásul, ha okosan és ügyesen beleállnak a vadkapitalista világba, akkor nyerhetnek. Főleg, ha van exit stratégiájuk, és képesek 2-3 iksznél kiszedni a pénz egy részét vagy legalább az eredeti tőkét, és nem várnak 100 ikszre. Vagyis egyfajta komoly jellemfejlődésen is keresztül kell menniük, hogy sikeresek lehessenek.

RWA és a többiek

Ráadásul a blokklánc-technológia és a kripto közös többszöröseként valódi értékek is teremtődnek. Egyik a már említett bitcoin, amely egyre fontosabb szerepet tölt be a globális erőtérben, a másik a decentralizált pénzrendszer, amely folyamatosan fejlődik, de a kripto áttételesen a digitális pénz előtt is megnyitja az utat. Plusz egyre több olyan token van, amelynek hasznossága (utility token) egyre inkább megjelenik a gazdaságban. 

Ilyen például az RWA (Real World Asset) trend, vagyis a tokenizáció, amelyről egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk. Itt vagyontárgyakat, ingatlanokat, fizikailag megfogható eszközöket lehet tokenizálni, és sokkal egyszerűbb, mint a részvénypiacon adni-venni. Persze a BlackRock itt is megjelent. Még számtalan hasznos lehetőség adódik a kriptóban, így a már említett depi, defi vagy éppen az MI-tokenek.

Hosszú utat tett meg a kripto, és még hosszú út áll előtte, amelynek a végét nem látjuk. Nagy az ellenszél, de a történelemben sohasem lehet megakasztani a cunamit. Maximum nem ez lesz a végkimenetel, persze fogalmunk sincs, hogy mi lesz öt év múlva. Talán a tokenek 99 százaléka elhal, de az az egy százalék beépül a világgazdaság vérkeringésébe. Akár kriptonak hívjuk majd, akár blokklánc megoldásoknak.

Nem a kripto itt a lényeg, hanem a technológia űrsebességbe kapcsolásával és a mesterséges intelligencia elszabadulásával olyan jövő vár ránk, amelyről fogalmunk sincs. Rettegni kár, figyelni és bekapcsolódni érdemes.