Az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását sem hagyja érintetlenül, hogy az amerikai pénzügyminisztérium felmondta a hazánkkal 1979-ben kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményt. Fontos tudni, hogy a korábban kidolgozott 2010-es adóegyezmény nem lépett hatályba, és a két állam közötti egyezményes kapcsolat visszaállítása máshogy sem történt meg az elmúlt időszakban. 

Előnytelen helyzet

Fekete nap volt a magyar-amerikai kapcsolatokban 2022. július 8-a, amikor is tengerentúli fél pénzügyi szaktárcája bejelentette, hogy felmondja a bilaterális gazdasági-kereskedelmi viszonylatban több mint négy évtizede tájékozódási pontként szolgáló adóegyezményt, ami a kettős adóztatás elkerüléséről rendelkezett. Bár sok minden történt Washington és Budapest között tavaly nyár óta, ez a nem túl barátságos lépés az USA részéről még messzire vezet. Az őszi adócsomag részeként a magyar jogalkotás is reagált erre a sok szempontból előnytelen helyzetre. Az Economx arra kérte Gyányi Tamás adótanácsadót, a WTS Klient senior partnerét, hogy foglalja össze a legfőbb tudnivalókat, élen az érdemi változásokkal. Miként változik magyar oldalról a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény módosításának eredményeként bizonyos Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adóztatása? Ez a legnagyobb kérdés.

Kapcsolódó

Árfolyamnyereség vagy ellenőrzött tőkepiaci ügylet?

Ha a korábbi szja-szabályok változatlanul maradnának 2024-től, akkor az eddig ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülő árfolyamnyereség jellegű ügyletek adóztatásakor nem lehetne alkalmazni a kedvezményes adószabályokat (a jövedelem nettó módon történő megállapítása, adókiegyenlítés), és (korlátos) szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is felmerülhetne. 2024. január 1-jétől ugyanakkor továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet egy ügylet, és alkalmazhatóak rá a kedvezőbb adószabályok, amennyiben azt egy, az USA-ban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével kötötték.

A kamat továbbra is kamat

2023 végéig egyéb jövedelemnek minősül az olyan államból fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos adóegyezménye. Ez azt eredményezi, hogy ha változatlanul maradnának a szabályok 2024-től, az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek közül a kamatjövedelem esetén szja mellett (nem korlátos) szocho-kötelezettséggel is számolni kellene 89 százalékos adóalap-eltérítéssel. Az ide vonatkozó rendelkezés 2024-től úgy módosul – figyelembe véve az amerikai egyezmény hiányát –, hogy az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra. Az Egyesült Államokból fizetett kamat esetén tehát továbbra is a kamattal kapcsolatos szabályokat kell figyelembe venni. 2023. július 1-jétől, a veszélyhelyzet ideje alatt kamatjövedelmek esetén (nem korlátos) szocho fizetési kötelezettséggel is számolni kell.

Forrásadó és beszámítás

Az őszi adócsomag módosításai ugyanakkor nem képesek teljes mértékben kompenzálni az egyezmény megszűnésének előnytelen hatásait, ennek következtében új adóteherként jelenhet meg az amerikai forrásadó (vagyis a jövedelemszerzés helye szerinti állam által kivetett adó).

2024-től az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek esetén minimum plusz 30 százalékos adóterheléssel is számolniuk kell a magyar adóalanyoknak.

A külföldön megfizetett adó a magyar adókötelezettségbe ugyan beszámítható lehet a magyar adófizetési kötelezettség kalkulációja során, de a jövedelem típusától függően legalább 5 százalékos szja-kötelezettséggel számolni kell majd az esetleges szocho-kötelezettség mellett. Fontos változás, hogy a jövő évtől alapvetően a magyar fogalmak alapján, a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származó jövedelmek adója esetén alkalmazható a beszámítási szabály.

Példaként vegyük az amerikai forrású osztalékjövedelem adóztatásának változását. Eddig az egyezmény alapján maximum 15 százalékos forrásadót vonhattak le a jövedelemből. Az egyezmény hiányában 2024-től ugyanakkor már nem alkalmazható ez a korlát. Az amerikai forrásadó mellett, annak beszámítása után minimum 5 százalékos magyar szja fizetési kötelezettség is felmerülhet majd, (korlátos) szocho fizetési kötelezettség mellett

– mondta Gyányi Tamás.

Érdekes helyzetet teremt továbbá, hogy az adóegyezmény megszűnése nem érinti az Egyesült Államokkal kötött szociális biztonságról szóló egyezmény rendelkezéseit. Bár cikkünk leginkább az USA-ból származó tőkejövedelmek adózását érintő változásokra fókuszál, az összevonás alá eső jövedelmek adózása is jelentősen módosulhat 2024. január 1-jétől. Így például érintettek lehetnek

  • az Egyesült Államokba irányuló kiküldetések
  • vagy onnan érkező expatok adóügyei,
  • illetve az értékpapír juttatási programok is.

Az adószakértő lapunknak hangsúlyozta: fontos, hogy az szja-törvény alapján ezekben az esetekben a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a fentiektől eltérő beszámítási szabályt szükséges alkalmazni. Érdemes emiatt újraértékelni minden nemzetközi ügyletet és a tranzakciók adózási következményeit a hazai és nemzeti jogszabályok alapos elemzésével.