Első ránézésre relatíve szűk szegmenst érint az adótörvény-módosítások egy része, azt ugyanakkor nem árt tisztázni, mit is jelent pontosan a gyakorlatban, hogy idén először utólag is bejelenthetők a Nemzeti- Adó és Vámhivatalnak (NAV) a részesedések. Milyen részesedést lehet bejelenteni? Mikor és hogyan kell ezt a bejelentést megtenni? Hogyan pótolható a korábban megszerzett részesedés bejelentése, ha az nem történt meg? És talán a legfontosabb kérdés: milyen előnyökkel jár a bejelentett részesedés egy társaságnál? Kérdések, amelyekre az Economx egy a területre nagy rálátással bíró adótanácsadótól kért válaszokat.

Milyen részesedést lehet bejelenteni?

Szadai András, a WTS Klient partnere elmondta: gyakorlatilag bármilyen részesedést be lehet jelenteni a NAV-hoz, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságban szerzett részesedést és a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy megszerzését. Emlékezhetünk, 2018. január 1-jétől eltörölték a részesedésszerzésre vonatkozó törvényi minimumot (ami korábban 10 százalék volt), így a bejelentett részesedés jogkövetkezményei már a legkisebb üzletrész megszerzése – legyen az például vásárlás vagy akár apport útján megszerzett részesedés – esetén is alkalmazhatók.

Mikor és hogyan kell?

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint bejelentett részesedés az a részesedés, amelyet a szerzéstől számított 75 napos jogvesztő határidőn belül az adóhatósághoz bejelentettek. A szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napját kell tekinteni, ennek hiányában pedig a jogügylet hatályba lépésének napját.

„A bejelentésre a cégbejegyzésre kötelezett szervezeteknek és egyéni cégeknek a NAV által rendszeresített – T201T elnevezésű – nyomtatványt szükséges használniuk” – emelte ki az adótanácsadó.

Hogyan pótolható?

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy az utólagos bejelentés csak a 2023. december 30-án már meglévő, bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedésekre vonatkozik, amennyiben a részesedés a bejelentés időpontjában (így tehát nem az eredeti szerzés időpontjában) megfelel a társasági adó törvény bejelentett részesedés definíciójában foglaltaknak. Az utólagos bejelentésre a 2023-as adóévi társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőn belül – normál üzleti éves adózó esetében tehát 2024. május 31-ig – van lehetőség az adóhatóság felé. Ez a határidő szintén jogvesztő.

Nem árt tudni azonban, hogy ez a lehetőség feltételekhez kötött, és ára van. A bejelentendő részesedés piaci értéke és könyv szerinti értéke 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetének 20 százaléka társasági adóalapot képez, amellyel szemben adóalap-csökkentő tétel nem érvényesíthető, és amely után az adót a 2023-as adóévi társasági adóbevallás határidejéig – normál üzleti éves adózó esetében 2024. május 31-ig – kötelező megfizetni

– tette hozzá Szadai András.

A fent említett piaci értéknek független felek által jóváhagyottnak kell lenni, amit az adózó egy független könyvvizsgáló vagy egy szakértő által kiállított jelentéssel tud alátámasztani. Az adózónak a társasági adóbevallás benyújtásakor rendelkeznie kell ezzel a jelentéssel. 2024. január 1-jétől pedig az így meghatározott piaci értéket kell a bejelentett részesedés szerzéskori értékeként figyelembe venni.

Milyen előnyökkel jár?

Mindez szép és jó, de a többséget alighanem az érdekli elsősorban, hogy mindez végeredményben mit hoz a konyhára? Az adószakértő kiemelte: amennyiben a bejelentett részesedés legalább egy éven keresztül a vállalkozás eszközei között szerepelt, majd azt a cég értékesítette, vagy egyéb módon kivezette a könyveiből, úgy

az értékesítésből vagy kivezetésből származó nyeresége után nem szükséges társasági adót fizetnie.

Továbbá ezzel párhuzamosan az értékesítésből származó vesztesége az adóalapban nem érvényesíthető. Az egy éves tartási idő szempontjából pedig jó tudni, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem szakítja meg a tartási idő folyamatosságát.