Magyarország jelenlegi Baa2 adósságbesorolását alátámasztja a robusztus növekedési kilátásokkal rendelkező diverzifikált gazdaság, valamint a hatóságok fokozatos költségvetési konszolidáció iránti elkötelezettsége, amely az elkövetkező öt évben várhatóan segít  majd csökkenteni a viszonylag magas államadósság által a gazdaságra rótt terhet, írják a honlapjukon. 

Magyarázó

A Moody's Ratings (Moody's) elvégezte Magyarország minősítésének és az e kibocsátóhoz kapcsolódó egyéb minősítések időszakos felülvizsgálatát. A felülvizsgálatra egy 2024. május 29-én tartott minősítő bizottság keretében került sor, amelyben a Moody's újraértékelte a minősítések megfelelőségét a vonatkozó fő módszertan(ok) és a közelmúltbeli fejlemények összefüggésében. Ez a közzététel nem jelent be hitelminősítési intézkedést, és nem utal arra, hogy a közeljövőben várható-e hitelminősítési intézkedés. (moody's.com)

A Moody's szerint Magyarország folyamatos vitája az Európai Unióval, az uniós források folyósításának feltételeként megszabott kritériumok késedelmes teljesítése, általánosságban az uniós pénzek korábbi  felfüggesztése, a hazai jogrendszer és normakontroll, a politikai bizalom mind problémákat jelenthet az ország megítéléseben. „Emellett Magyarország geopolitikai eseménykockázattal szembeni érzékenysége is nőtt Oroszország ukrajnai inváziója miatt (Ca stabil). Ugyanakkor 2022-23-hoz képest csökkentek a Magyarország orosz energiaimportnak való kitettségéből eredő kockázatok" – teszik hozzá. 

Nem állunk rosszul az uniós források lehívásában

A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény – mondta a Macronomx Meetup konferenciát megnyitó előadása után az Economxnak Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint „nyilván túlzó lenne”, ha rögtön megszereznénk az uniós pénzek 100 százalékát, de bízik benne, „hogy folyamosan tudjuk csökkenteni a felfüggesztés arányát”.

Navracsics Tibor portálunknak adott nyilatkozatát itt olvashatja.

Hangsúlyozzák: a 2023. szeptemberi minősítés óta, amikor a Moody's megerősítette a Baa2 besorolást és fenntartotta a stabil kilátást, „a hitelmozgások összességében összhangban vannak a Moody's várakozásaival. A robusztus gazdasági növekedési kilátásokat az elektromos jármű- és akkumulátorgyártó iparban megvalósuló jelentős közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) támasztják alá, amelyek támogatják a hazai gazdaságot és hozzájárulnak a megnövekedett exportkapacitásokhoz. Emellett a magánfogyasztás további fokozatos élénkülése is hozzájárul az általános növekedéshez."

Az uniós forrásokkal kapcsolatos fejlemények a legutóbbi minősítési intézkedés óta összességében megfeleltek a Moody's várakozásainak.

Az Európai Bizottság 2023 decemberében 10,2 milliárd euró kohéziós alapot, 2024 februárjában pedig további 2 milliárd eurót szabadított fel, miután Magyarország végrehajtotta az igazságszolgáltatással kapcsolatos reformokat és két tematikus engedélyezési feltételt. Magyarország 0,9 milliárd eurót kapott a REPowerEU-alapok előfinanszírozásaként is, írják.

Kormány: Egy 10 százalékos reálbér-emelkedés nem biztos, hogy fenntartható, de egy 6 százalékosra akár esély is lehet

Növekedés és egyensúly – ez a két szó jellemzi idén a gazdasági folyamatokat, amelyet az IndaMedia és az Economx konferenciáján, a Macronomx Meetupon jártak körbe a szakértők. Összefoglalónkban Navracsics Tibor, Nagy Márton és Virág Barnabás legfontosabb mondatait gyűjtöttük egy csokorba.

Kitérnek rá, ami a költségvetési fejleményeket illeti, az államadósság terheinek enyhe, 2023-ra a GDP 73,5%-ára történő csökkenése kevésbé volt jelentős a Moody's legutóbbi minősítési intézkedés idején vártnál. Az a várakozás, hogy az inflációhoz kötött lakossági kötvények viszonylag magas aránya által negatívan befolyásolt, 2023-24-ben gyengülő adósságmegfizethetőségi mutatók egy része átmeneti lesz, változatlanul fennmarad.

Reagált a minisztérium

A fokozódó háborús helyzet ellenére töretlen a bizalom Magyarország iránt: a Moody’s is változatlanul befektetésre ajánlja hazánkat, reagált a hitelminősítő döntésére a Nemzetgazdasági Minisztérium.  „Magyarország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, a magyar állampapírok népszerűsége töretlen. Az erős befektetői és piaci bizalmat a sikeres kötvényaukciók és a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) folyamatos beáramlása is alátámasztja. Hazánkban ruháznak be többek közt a legnagyobb német autógyártó és a high-tech elektromos autóipari cégek is, mint például a BYD vagy a CATL" – írták.

„Az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, a kormány elkötelezett a szigorú költségvetési gazdálkodás, valamint a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett. Az ikerdeficit megszűnt, hazánk külkereskedelmi mérlege pedig folyamatosan javul, olyannyira, hogy 2024 első negyedévében rekordmagas szintet ért el. A pénzügyi egyensúly és a növekedés újraindítása kéz a kézben jár" – emelik ki. 

Ezért az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány célja, hogy 2024-ben újraindítsa, 2025-ben pedig tovább emelje a gazdasági növekedés ütemét, azaz a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, jövőre
pedig 4,1 százalékkal fog növekedni.

Mit mondtak az elemzők?

Az idei évben már második alkalommal értékelték Magyarország adósosztályzatát a nagy nemzetközi hitelminősítő intézetek. Emlékezetes, a Standard and Poors már tavaly év elején leminősítette hazánkat, múlt hónapban pedig meg is hagyták ezt a besorolást a BBB negatív szinten.

A döntés előtt az Economxnak nyilatkozó Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának igazgatója úgy értékelt: az elmúlt egy-két hónapban beindultak pozitívabb folyamatok a magyar gazdaságban. Már most robusztusabbnak tűnik a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Eközben egy nagyon komoly reálbéremelkedés is megindult, és bár a lakosság eleinte a tartalékait próbálta visszatölteni, most már egy fordulat látszik ebben a tendenciában.

„Minthogyha már nemcsak a tartalékaikat töltené vissza a lakosság, hanem egy kicsit a fogyasztás is erőre tudna kapni” – mondta az igazgató, aki a fogyasztás megugrása mellett kiemelte a jelzáloghitelezés növekvő pályára állását is, amely a vártnál is gyorsabb volt.  Ha a fogyasztás tényleg fel tud pörögni, akkor ez jótékony hatással lehet a költségvetésre is – hangsúlyozta Árokszállási Zoltán.

Márpedig  minden hitelminősítő számára a legfontosabb terület az ország költségvetésének helyzete, amely hatással van az államadósság dinamikájára.

Ebben a tekintetben közel sem mondhatjuk azt, hogy minden rendben lenne, hiszen a 2024-re eredetileg tervezett 2,9 százalékos hiánycélt 4,5 százalékra emelte a kormányzat.

– emlékeztetett már Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint habár ez „papíron” jelentős változásnak bizonyul – bár még „papír” sincs róla, hiszen az idei költségvetési törvényt még mindig nem módosították ennek megfelelően –, ez a változás a piacon mégsem lepett meg senkit.

Legutóbb szeptemberben kommunikált a Moody’s a magyar gazdaság kapcsán és akkor a 2023-as költségvetési hiányt 4,2 százalékra várták – 6,7 százalék lett. Az idei számot 3,5 százalékra becsülték, de már a kormányzat is 4,5 százalékról beszél.

Mi lesz a forinttal?

A portálunknak nyilatkozó szakértők abban egyetértettek, amikor még azzal számoltak, hogy konkrét döntést hoz a hitelminősítő, hogy az olyan nagy hatással nem lesz a hazai fizetőeszközre.

A következő hetekben bőven lesznek más katalizátorok, amelyek nagyobb hatással lehetnek a forint árfolyamára:

  • a választások eredményének megemésztése (június 9.),
  • a Fed frissített kamatpályája (június 12.),
  • vagy éppen a Fitch Ratings döntése (június 14.).