A Nézőpont Intézet kedden mutatta be A hófehér gazdaság felé című tanulmányát, amely részben foglalkozott a hazai áfarés alakulásával, ami a beszedhető áfa és a ténylegesen beszedett áfa különbsége. Az Európai Bizottság 2023-a jelentése szerint sikertörténetnek számít, ahogy hazánkban csökkent az áfarés mértéke. 

A 2010-es 22,3 százalékról a 2021-es 4,4 százalékra. Ez a 17,9 százalékos csökkenés a régióban a harmadik legnagyobb. 

A legnagyobb áfaréscsökkenések az Európai Bizottság adatai alapján (2010 - 2021 között, százalékban):

  • Szlovákia -20,7 százalék (31,3 - 10,6),
  • Bulgária -19,4 százalék (24,3 - 4,9),
  • Magyarország -17,9 százalék (22,3 - 4,4),
  • Lengyelország -16,8 százalék (20,1 - 3,3),
  • Csehország 15,7 százalék (22,7 - 7),
  • Ausztria -8,9 százalék (11,7 - 2,8),
  • Szlovénia -6,6 (8,6 - 2),
  • Horvátország -5,3 százalék (11 - 5,7),
  • Románia -3,1 (39,8 - 36,7). 

Persze ez az eredménysor csak akkor érdekes, ha mellé tesszük a be nem fizetett áfa mennyiségét, ugyanis így következtethetünk a teljes adóbevételre. 

A jogtalanul be nem fizetett áfa értéke, euróban (2021):

  • Románia 8,993 milliárd,
  • Lengyelország 1,683 milliárd,
  • Csehország 1,361 milliárd,
  • Ausztria 892 millió,
  • Szlovákia 889 millió,
  • Magyarország 701 millió,
  • Horvátország 438 millió,
  • Bulgária 343 millió,
  • Szlovénia 88 millió.

Ez tehát azt jelenti, hogy a 4,4 százaléknyi beszedhető áfa 701 millió euró, akkor a teljes áfabevétel 15 931 millió euró, ami mai árfolyamon 5 897 975 20 000 (5897,9 milliárd) forint. 

Óriási az elmaradás

Tavaly 6 860 348 000 000 forintnyi általános forgalmi adó bevételt teljesített a kormányzat. Idén, az első kilenc hónapban 5 064 milliárdot, ami a törvényben előirányzott áfabevétel mindössze 63,4 százaléka (az államháztartás központi mérlege szerint az idei áfa bevetél törvényben meghatározott előirányzata 7 985 milliárd forint volt).

Visszatérve a be nem fizetett áfamennyiségre, azaz az áfarésre; láthatjuk, hogy Magyarország esetében 4,4 százalék hiány 701 millió eurót jelent, ugyanis óriási mértékű áfabevétellel számolt a kormányzat. Szlovákiában bár nagyobb az árrés (10,6 százalék, 889 millió eurós hiány), viszont jól kevesebb teher nyomja fogyasztási cikkeket, mindössze 8 386 millió eurót kellett megfizetni a vásárlások után. 

Ugyanakkor Ausztriában még nagyobb áfateherrel számoltak 2021-ben: 31 857 millió eurót eredményez a 2,8 százaléknyi 892 millió euró értékű osztrák áfarés. 

Magyarországon 2021-ben 15,2 milliárd euró volt az áfabevétel, amely közel azonos a kétszer nagyobb lakossággal rendelkező Románia bevételével (15,5 milliárd euró). Mindez, ahogy az a Nézőpont Intézet rendezvényén is elhangzott Varga Mihály részéről, a gazdaságfehéredés sikere, bár az állami bevételek az áfa-kulcsoktól és a gazdaság növekedési ütemétől is függenek. Hazánknál – Románia mellett – csak Lengyelország (49,3 milliárd euró), Ausztria (31 milliárd euró) és Csehország (18,1 milliárd euró) gazdálkodhat nagyobb áfabevétellel, míg Szlovákia (7,5 milliárd euró), Horvátország (7,3 milliárd euró), Bulgária (6,7 milliárd euró) és Szlovénia (4,3 milliárd euró) kevesebbel kell, hogy beérje. Magyarországon a 2010-es 8,4 milliárd euróról 2021-re 15,2 milliárd euróra nőtt a beszedett áfa összege, ami 80 százalékos növekedést jelent 2010-2021 között - hivatkozik az Intézet az Eurostat adataira.