A mesterséges intelligencia (AI) biztosan megváltoztatja a jövőt, így a hadiipart is – kezdte előadását Porkoláb Imre dandártábornok, védelmi innovációért felelős miniszteri biztos az ECNMX AI Summit 2023 című konferenciáján. Azt, hogy az AI hol kapcsolódik be a fejlődésbe, hol tartunk most, a dandártábornok egy szoftverfejlesztő cég egyik szoftverének példáján keresztül szemléltette:

  • adott egy szenzorrendszerrel felszerelt egység, amely érzékel egy ellenséges köteléket;
  • egy drón automatikusan elindul, felméri a helyzetet;
  • sorra érkeznek az információk a szoftverbe, amellyel hanggal is lehet kommunikálni;
  • miután egyre több infó fut be, automatikusan elkezdik az ellenséges egység kommunikációs rendszerét zavarni;
  • majd érkeznek a különböző javaslatok, hogy mit is kellene tenni.

Porkoláb Imre szerint ezzel még van néhány probléma, ugyanis a hadviselés alapvetően akaratok összecsapásáról szól, és ezt a dinamikát a fenti szoftver még nem képes teljesen lemodellezni, ugyanis az ellenség sem várja meg, hogy megsemmisítsék.

Amikor vörösen felizzik a gép szeme

Az embereknek sokszor a Terminátor-szerű filmek ugranak be arról, ha össze kell kapcsolni a mesterséges intelligenciát a hadsereggel: felizzik a gép vörös szeme, és várja a parancsot.

Ettől még messze vagyunk, ám ha azt nézzük, hogy száz évvel ezelőtt még 15 évbe telt, míg hozzászoktunk egy új technológiához, ez az időtáv mára tíz évre csökkent, és ahogy a technológia exponenciálisan fejlődik, feleződnek ezek a megszokási idők is.

Óriási adathalmazzal kell megbirkóznunk

Porkoláb Imre előadásában kiemelte, hogy az emberi agy a test teljes tömegének 4 százalékát teszi ki, viszont az elhasznált energia 20 százalékáért felelős. 

Az ember agyát másodpercenként 11 millió bitnyi adat éri, amelyből mindössze 200-at bír befogadni.

Azaz jelentősen korlátozottak az ember képességei a mesterséges intelligenciával szemben. Szerinte ma már szükség van arra, hogy új szakmák jelenjenek meg – a hadiiparban is: az emberről tudjuk, mire képes – kreativitás, improvizáció, kézügyesség, döntéshozatal –, míg egy a gép gyors, pontos, képes az ismétlésre és a skálázásra is.

A legérdekesebb Porkoláb Imre szerint az, ami a kettő – az ember és a gép – között van, a szürke zóna, ahol az ember fejleszti például a gépet (kiképzés, döntésmagyarázat, evangelizáció), míg másik oldalról nézve a látnoki képességet, az interakciót, és a kiterjesztést hozta fel példának, amelyekben a gép segíthet az embernek.

Fegyverbe hívják a gyilkos robotokat?

Eddig a konferencián nagyon pozitív vélemények, előadások hangzottak el a mesterséges intelligenciáról, azonban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója az AI szerepe a hadszíntéren - Fegyverbe hívják a gyilkos robotokat? című kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy nagyon pesszimista: 

mind a mai napig nem született szabályozás, hogy az AI miként használható a hadszíntéren,

ahogy az automatizált rendszerekről sincs ilyen döntés.

Elindult egy újabb fegyververseny, mindenki felismerte ennek a kockázatait, viszont az egyes tagállamok félnek, hogy versenyhátrányba kerülnek, ha visszafogják a saját fejlesztéseiket.

Hirosima és Nagaszaki óta tudjuk, mire képes az ember alkotta technológia

– hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve, hogy ezért is nagyon fontos és hatalmas kihívás a szabályozás kérdése.

És a szabályozásra nem azért van szükség, mert az AI az emberek ellen fordulna, hanem mert az emberek fogják olyan automatizmussal felvértezni, ami után elmosódnak a felelősségi határok.

Ugyanakkor Keleti Arthur, a Kibertitok jövőkutatója, az Informatikai Biztonság Napja alapítója szerint 

itt van egy logikai probléma a szabályozási kérdéskörrel.

Ugyanis, ha arról kell döntést hozni, hogy egy embert bántani kell, vagy sem: ha ez a feladata az AI-nak, hogy egy dolgot végrehajtson, akkor bizonyos szintű önállóságra van szüksége. Ezt viszont nagyon nehéz lesz összehozni, ugyanis „emberi problémákat” akarunk vele megoldatni. Keleti Arthur szerint a mesterséges intelligencia ezeket a problémákat úgy tudja majd végrehajtani, hogy egyes embereknek árt, de csak azért, hogy a feladatot végre tudja hajtani.

„Én technológusként bevallom, hogy ezt nem értjük, szerintem ilyen szabályrendszert nem lehet összerakni” – tette hozzá.

Egyébként ebben 2020 volt az az év, amely óta ez valós problémakör: 

2020-ban Líbiában történt meg először a polgárháború során, hogy egy gép – egy drón – embert ölt.

Annyi volt a feladata, hogy különböztesse meg, találja meg az ellenséges katonákat, és semmisítse meg őket – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.

Ezek távirányítású eszközök, például rádióhullámokkal kommunikálnak, az ilyen rendszereket pedig meg lehet zavarni – mondta Somkuti Bálint, a Matthias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója. Ezt egy példával szemléltette:

amikor olyan felvételeket látunk, hogy egy rakétán „utazunk” a célpont felé, majd a becsapódás előtt eltűnik a kép, az nem azért van, mert korhatáros lenne egy ilyen becsapódás, hanem azért, mert egyszerűen zavarják a jelet.

És amíg ezeket a jeleket így lehet zavarni, addig a gépekkel való kommunikáció sem lesz soha teljesen biztonságos.

Szeptember 11-én kerül megrendezésre a Magyar Zene Házában az Economx AI Summit 2023 rendezvénye, a régió legnagyobb AI-konferenciája. Tudósításainkat IDE kattintva érheti el.