A rövid távú lakáskiadás esetében a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumot javasolják a hazai turisztikai szakmai szövetségek a kormány számára. Huszonhat szakmai szervezet közös álláspontot alakított ki Airbnb-ügyben, amit a Turizmus.com-on tettek közzé.

Az állásfoglalás elöljáróban rámutat, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás egy budapesti, azon belül is a belső fővárosi kerületeket érintő ügy, sem a külső kerületekben, sem a vidéki városainkban nem vet fel kérdéseket.

Kapcsolódó

Az amúgy is megbolydult ingatlanpiacon és azon belül is az albérleti piacon így tovább fokozná a káoszt, ha egyes kerületekben tilos lenne, míg más kerületekben engedélyezett maradna a rövid távú lakáskiadás.

Hangsúlyozták, hogy a főváros turizmusának szüksége van a „sharing economy" modellben működő szálláshelyekre, az ide érkező vendégek kifejezetten kedvelik az ilyen típusú szállásokat. Emellett

a főváros vendéglátóhelyeit, attrakcióit üzemeltető vállalkozások és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára is komoly veszteséget jelentene szerintük a teljes tiltás.

Ugyanakkor respektálandónak tartják a helyiek érdekét és véleményét is, akik érthető módon tiltakoznak a túlturizmus egyelőre szórványosan felbukkanó jelei ellen.

A szükséges intézkedések között megemlítették, hogy Budapesten a magán- és egyéb szálláshelyek számára a működési engedélyek kiadását átmenetileg, 2026. január 1-jéig függesszék fel. Ez alatt új szálláshely-minősítési eljárást se lehessen indítani ebben a szálláshelytípusban. Azon szálláshelyek esetében, amelyek már megindították a szálláshely-minősítési eljárást, azt le kell folytatni, és a működési engedélyt is ki kell adni. A szálláshely-minősítést a piacon lévő magán- és egyéb szálláshelyek tekintetében folytatni kell és 2026. január 1-jéig elvégezni.

Szorgalmazzák, hogy a nemzetközi gyakorlatot ismerő tanácsadó cég bevonásával készüljön átfogó elemzés a szálláshelypiacról, azon belül konkrétan a sharing economy modellben működő szálláshelyek szegmenséről, kiemelten a rövid távú lakáskiadás mennyiségi és minőségi jellemzőiről, annak a szálláshelypiacra és Budapest turisztikai teljesítményére való hatásairól.

Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapján készüljön majd egy – minden érintett érdekeit figyelembe vevő – szabályozási koncepció.

A szervezetek szerint a jól működő átalányadózási formát célszerű megtartani, mert ez nem jelent adminisztrációs terhet a vállalkozók számára és nem motivál adóelkerülésre.

Indokoltnak tartják ugyanakkor a 2018 óta változatlan mértékű tételes átalányadó mértékének és számítási módjának felülvizsgálatát.

Csak Budapestet érintik az új szabályok

A turisztikai szervezetek által megfogalmazott közlemény kapcsán nem sokkal később a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy reagált: a kormány az Airbnb-szabályozásának felülvizsgálatát elsődleges prioritásként lakhatási kérdésnek tekinti.

A tárca leszögezi, mivel Budapesten alakult ki lakhatási probléma, amely különösen a fiatalokat és a fiatal családokat sújtja, ezért csak Budapesten kívánják szigorítani a rövid távú lakáskiadás szabályait.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezett intézkedések a vidéki turisztikai célú rövidtávú lakáskiadókat nem érintik, a kialakítás alatt lévő új szabályozás semmilyen módon nem befolyásolja tevékenységüket.

A tárca hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is együttműködik a szektor valamennyi szervezetével és elkötelezett az élénk szakmai párbeszéd fenntartása mellett.