Idén november 29.-re esik a vásárlócsalogató Black Friday hivatalos napja, amikor az amerikai hagyományok mentén az üzletek világszerte alkalmi kedvezményekkel, főleg az iparcikkek piacán  akcióhullámmal indítják az év főszezonját a kereskedelemben. 

Már idehaza sem újdonság a karácsony közeledtével évente megrendezett „vásárlás ünnepe”, amiatt sem, mert ezúttal egész hónapban repkedtek a Black Friday-ajánlatok az online és a hagyományos áruházak piacán. 

Kapcsolódó

A reklámok célja, hogy fordítson az óvatos fogyasztás vitorláján, mert bár az infláció fékeződésével idén már erőre kapott több terület, még bőven van mit lefaragni az elmúlt időszak veszteségeiből.

A magyarok rutinosak: van, aki levadássza az időzített akciókat és ezzel spórol az év végi kiadásokon, míg olyanok is akadnak, akik korábbi rossz tapasztalataik miatt ellenállnak a pénztárcanyitogató ajánlatoknak.

Tény, hogy a kínálat csábító és széleskörű, s ugyan mára jogkövető a vállalkozások többsége, érdemes felkészülten fogadni a „kihagyhatatlan” akciókat. 

Nem minden arany, ami fénylik

Körülnéztünk az online ajánlatok között, és olvasóink is tucatjával jelezték az eddigi tapasztalataikat, ezekből szemezgettünk.

Ne dőljünk be az „egyet fizet kettőt kap” ajánlatoknak!

A Facebookon hirdeti magát az a lengyel webáruház, amely a 11 ezer forintos pulóver mellé egy ugyanolyat kínál ingyen, ám arról elfelejti tájékoztatni a vevőt, hogy a 2290 forintos kiszállítási díj mellett 800 forintot elkérnek csomagbiztosításra, 990-et pedig az utánvétes fizetésért. Továbbá kéretlenül egy filléres terméket is csomagolnak a gyanútlan vevőnek „ajándék” címen, hozzácsapva még 3500 forintot a számlához. 
Eredményként a futárnak fizetendő végösszeg megközelíti a pulóver kétszeres árát – panaszolta csalódott olvasónk.

A Black Friday jellemzően 30-40-60 százalékos árengedményekről szól, ám ezeknek is érdemes utánajárni.

Találtunk olyan, ruházati, szépségápolási webáruházakat, ahol például a kivételes akcióval kínált cipő vagy kozmetikai termék másutt eleve kevesebbe került. 

Az úgynevezett felárazás itt-ott feltűnt a műszaki cikkeket kínáló online oldalakon is, míg a közismert piacterek tömeges elektronikai ajánlatai kapcsán olvasóink arra figyelmeztettek: volt rá példa, hogy a jelentős kedvezménnyel kínált, márkás áru csak kísértetiesen hasonlított az áhított termékre. A házhoz szállításkor kiderült, hogy egy betűvel vagy számmal eltér a típus, ami kevesebb funkcióval, gyengébb minőséggel vagy a magyarországi garancia hiányával járhat.

Múzeumi belépő az eredetinél drágábban

Gyanúra adhat okot, ha látványos az akció, de hiányos a termékleírás.

Egy látogatott online kozmetikai shopban jutányos áron reklámoztak három márkaterméket egy csomagban, ám a portékák kiszereléséről egyetlen szó sem esett. Mint az a próbavásárlásunk során kiderült, nem véletlen, mert a megszokott bolti tégelyek helyett csupán kisméretű árumintákat kaptunk akciósan.

Nemcsak a termékpiacon, hanem a szolgáltatásokban is akadnak félrevezetések.

Például az egyik belföldi szálláshelyről egy olvasónk kiderítette, hogy a reklámozott kétszemélyes, adventi hosszú hétvége, wellness nélkül majdnem kétszer annyiba kerül 40 százalékos leárazással, mint amennyiért ugyanitt a nyár végén plusz szolgáltatásokkal megszálltak.

Találtunk olyan, népszerű múzeumi ajánlatot is erre a hétvégére, amelyik a felnőtt belépőket a Black Friday 30 százalékos akciójával drágábban adná, mint amennyibe kedvezmény nélkül szeptemberben került a látogatás.

Van, aki szórja a pénzt, mások visszafogják a költekezést

Eredetileg az Egyesült Államokban az ünnepi szezon nyitányaként, a november negyedik csütörtökén ünnepelt Hálaadás utáni pénteket jelölték ki Black Friday-nak, azaz Fekete pénteknek, amely az év egyik legforgalmasabb vásárlási napja lett szerte a világon – mondta az Economxnak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Kozák Tamás vázolta: ilyenkor az üzletek hosszabb nyitvatartással és külön akciókkal készülnek, amelyek leginkább a Z (18-24 év) és a millenniumi (25-40 év) generációk tagjait vonzzák, bár kutatások szerint az összes vásárló 20-30 százaléka él a Black Friday lehetőségekkel.A magyar kiskereskedelemben a nem élelmiszer termékek közel 30 százalékát értékesítik a negyedik negyedévben, amely a legerősebb szezon az év során. Ezért az akciózás egyik, bár nem egyedüli oka a karácsony vásárlások miatti leterheltség és az üzletek zsúfoltságának mérséklése, jelentős árcsökkentések révén. A legtöbben elektronikai, ruházati termékeket, háztartási gépeket és más műszaki cikkeket választanak, miközben a fogyasztói magatartásban kettős trend figyelhető meg. Egyfelöl évről évre erősebb a Black Friday ismertsége, viszont van egy olyan réteg is, amelynek költéseit a fenntarthatóság, a vásárlások tudatos visszafogása határozza meg.

Erős a verseny, sarkukban a külföldi boltok

A Black Friday a teljes kiskereskedelmet uralja: a piac összetétele vegyes, az online és az offline ajánlatok pedig nagyon széleskörűek egész novemberben. A kisebbek mellett vannak olyan nagy webáruházak, amelyek nem rendelkeznek hagyományos üzletekkel, ilyen például az Alza, az Emag, és vannak olyanok is, amelyeknél az értékesítés összefonódik, mint például a Media Marktban, a Praktikerben, a Deichmanban – ezt Vámos György kereskedelmi szakértő vázolta az Economxnak.

Kiemelte: valamennyi cég érdekelt az egy napnál vagy egy hétvégénél hosszabb, akár egész havi kampányban, hogy minden csatornán ösztönözzék a járvány évei után visszaesett iparcikk értékesítést – az ünnepek előtti forgalom bővülésére pedig idén a fogyasztói óvatosság oldódásával minden esély megvan.

A piac mozgása folyamatos, mindig vannak új belépők, ezért a hazai webkereskedőket a külföldi online áruházak által diktált verseny is ösztönzi az egész hónapos akciósorozatra, annak érdekében, hogy a magyarok inkább náluk költsék el a pénzüket – jegyezte meg.

Az akciózás nem jótékonykodás

A Black Friday alatt a szokásosnál nagyobb árengedményeket kínálnak, de nem áraznak le minden egyes terméket, hanem legtöbbször a keresett vagy szezonális árucikkeket kínálják olcsóbban. Az akciózás azonban nem jótékonykodás, hanem a legcélratörőbb reklámeszköz – költség a vállalkozásnak, mert lemondást jelent az árbevétel egy részéről. A cél, hogy ez megtérüljön az áruháznak úgy, hogy az akciós áruból több fogy, és közben a nem árengedményes termékeket is vásárolják. Ennek a lélektani háttere az, hogy ha a vásárló olcsóbban szerezhet meg valamit, akkor mellé mást is szívesebben megvesz, mert jobban belefér a kiadásaiba. A reklám elengedhetetlen eszköz, akciók pedig egész évben vannak. De a Black Friday azért is jelentősebb, mert ha ilyenkor sikerül becsalogatni a vásárlót, akkor esélyesebb, hogy visszatér a decemberi főszezonban is. 

Ez a nap sem szólhat átverésről 

A szakértő felhívta a figyelmet: van egy olyan szigorú fogyasztóvédelmi szabály, hogy

ha egy üzlet akciózik, nem teheti meg, hogy egy nappal előtte felviszi az alapárat.

Az irányadó az, hogy a megelőző 30 napban az adott terméknél melyik volt a legalacsonyabb ár, és ahhoz kell mérni az árengedményt.

A fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlásokkal egész évben célzott akciótervek mentén, így a Black Friday alatt is ellenőrzi a teljes kiskereskedelmet. Egyfajta garanciát jelent a vásárlóknak az is, hogy a büntetés szigorú, ha például a kedvezményhez felárazzák a terméket, vagy a meghirdetett árucikk nem is kapható – mondta Vámos György.

Hangsúlyozta, hogy a többség betartja a szabályokat, de minden évben előfordulnak ilyen esetek. 

Ezért, ha egy vásárlónak például feltűnik, hogy egy-két hete mintha alacsonyabb lett volna a kedvezményes termék alapára a feltüntetettnél, panaszt tehet a hatóságnál, ahol megvizsgálják a kereskedő árkimutatását az adott időszakra.

Nem biztos, hogy trükközik a boltos

Az is fontos, hogy

ha egy áruház akciót hirdet, ehhez megfelelő árukészlettel kell rendelkeznie,

ám nincs jogszabály által előírt mennyiség.

Előfordul, hogy aránytalanul hirdetik meg a kedvezményes árat és már egy-két órán belül kifogy a készlet.

Azonban nem érdemes rögtön átverésre gyanakodni, mert szó lehet arról is, hogy valóban nagyon sikeres volt az előzetes reklám, és a szemfüles vevők megrohamozták a kereskedőt, rövid idő alatt elkapkodták a terméket, ami önmagában nem szabályellenes – figyelmeztetett.

De arra is van példa, hogy eleve túl kevés árucikkel próbál a kereskedő előnyhöz jutni – hogy történt-e félrevezetés, azt is csak a hatósági vizsgálat tudja megállapítani, az akcióról lemaradt, csalódott vásárló nem.

Azt is tudni kell, hogy

a webáruházas vásárlásnál a megrendelőt 14 napos elállási jog illeti meg,

amivel indoklás nélkül lemondhat a vételről, vagy már a futárral is visszaküldheti a terméket.

Ha pedig probléma akad, nem érkezik időben a csomag, vagy bármi kifogás van a teljesítésnél, a vásárló előbb minden esetben a kereskedő felé jelezze a panaszát, mivel a webáruházzal kötött közvetlen üzletet – emlékeztetett a szakértő.

Nem vagyunk már „konzumidióták”

A rendszerváltást követően, sok-sok évvel ezelőtt végig söpört a jelenség, hogy egyes kereskedők megpróbáltak trükközni az árakkal, ami többeket kiábrándított az akciót hirdető reklámokból, máig azt gondolva, hogy átverés az egész. 
A kormány viszont az elmúlt években olyan intézkedéseket hozott, amelyek védik a vásárlókat és megakadályozzák a tisztességtelen gyakorlatokat. Vámos György szerint régóta nincs már becsapási hullám, tömeges felárazás, vagy nem jellemző, hogy ráerőltetik valakire a vásárlást úgy, hogy azt sugallják, különben lemarad a jutányos üzletről. 
A szigorú fogyasztóvédelmi intézkedések hatására a vállalkozások sokkal jogkövetőbbek, ezért kevesebb visszaélés történik, már csak esetenként fordul elő átverés. Ne tévesszen meg senkit, ha ilyen tapasztalatról olvas: egy-egy negatív vélemény még nem utal tömeges jelenségre – emelte ki.