„Ahhoz, hogy egy gazdaság hosszú távon egyensúlyi módon tudjon nőni, az kell, hogy abban a gazdaságban legyenek tartós belső megtakarítások” – mondta a Telexnek adott interjújában Kurali Zoltán, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója.

A magyar gazdaság hosszú távú gazdaságpolitikai célja, hogy minél több embernek legyen lakossági állampapírja, így ugyanis egy bázis képződik arra, hogy legyenek belső pénzügyi forrásaink.

A vezérigazgató Írországot említette mintaként: az ötmilliós Írországban ugyanis négymillió ilyen értékpapírszámla – ez azt jelenti, hogy minden háztartásnak van valamilyen állampapír jellegű megtakarítása. „Valami hasonló lenne az irány nálunk is” – húzta alá.

Nem szeretnék, hogy az ÁKK „beterelje” a lakosság megtakarításait az állampapírokba. Ehelyett más megtakarítási ajánlatokhoz képest vonzó ajánlatot kívánnak adni a lakosságnak, ezért magasabbak a hozamok.

A magyar helyzet

December végén a babakötvények nélkül közel 822 ezer értékpapírszámlához kapcsolódik lakossági állampapír. Ráadásul ez a szám duplikációkat is tartalmazhat, ha ugyanaz a személy a kincstárnál és más pénzintézetnél is vásárolt az állam által kibocsátott értékpapírt.

A jegybank adatai szerint egyébként 2022 utolsó negyedévében 425 milliárd forintért vásárolt állampapírokat a lakosság, 2023 első negyedében ennek majdnem a dupláját, 813,5 milliárdot adtunk kölcsön az államnak. Aztán ez a lelkesedés alábbhagyott, tavaly július és szeptember között ismét kicsivel 400 milliárd forint feletti összeggel bővült a háztartások által vásárolt állampapírok állománya. Az adatokról és a papírok jelenlegi helyzetéről részletesen írtunk korábbi cikkünkben.

Kurali Zoltán a lapnak adott interjúban hangsúlyozta: piaci alapon kell növelni a tranzakciókat. „Van még potenciál, ha azt nézzük, hogy mennyi készpénz van az embereknél, mennyit tartanak bankbetétben, és hogy alakulnak majd a reálbérek” – húzta alá.

Inflációkövető állampapír

„Az államnak vannak inflációkövető bevételei, leginkább a forgalmi jellegű adók, például az áfa. Tehát ha infláció van, akkor növekednek az állam bevételei, és alapvetően nem baj, ha nő a kiadások egy része is.” – mondta az ÁKK vezérigazgatója, aki szerint ezért sem baj, hogy az államnak magas kamatot kell fizetnie az inflációkövető papírok után.

A kérdés azonban a megfelelő arány: itthon a teljes államadósság 15 százaléka inflációkövető állampapír, globálisan 13 százalék körül van az átlag. „Ráadásul nálunk az áfakulcs is magasabb, mint a legtöbb országban” – emlékeztetett Kurali Zoltán.

Külföldi adósság

„A külföldi idehozza a pénzét, amikor nálunk magas a kamat, aztán az első percben elviszi, amikor már egy másik piacon jobb a megtérülés” – mondta. Szerinte egy magyar adófizetőnél ez sokkal kevésbé valószínű, emiatt döntöttek úgy, hogy a meglévő, jól ismert inflációkövető állampapírokból bocsátanak ki sokat, és meghosszabbítják azok futamidejét.

A legnagyobb állampapír-vásárló azonban továbbra is a külföldi szektor, 13 436 milliárd forintot adtak kölcsön az államnak a legfrissebb, novemberi adatok szerint. Ez szektoronkénti megoszlásban közel 31 százalékot jelent, a részleteket itt olvashatja el.

A vezérigazgató szerint a cél, hogy a lakossági állampapírok ne szorítsanak ki egyéb, jó megtakarítási ajánlatokat a befektetési piacról. Ez érdekes annak tudatában, hogy az Orbán-kormány arra kötelezte a bankokat, hogy küldjenek egy levelet arról, hogy állampapírba fektessenek.