Kicsit közelebb kerültünk az éves hiánycélhoz a múlt hónapban, ugyanis a Pénzügyminisztérium gyorsjelentése szerint szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 2 623,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Augusztusban még 2 857,6 milliárd volt a hiány, miközben az egész évre 2514,7 milliárdos államháztartási deficittel számoltak, de az eredeti hiánycél már idén februárban megdőlt.
Mindenesetre egyelőre részleteket nem tudunk, a Varga Mihály vezette tárca annyit közölt, hogy
- a központi költségvetés 2 607,9 milliárd forintos hiányt,
- az elkülönített állami pénzalapok 186,8 milliárd forintos többletet,
- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 202,4 milliárd forintos hiányt mutattak.
Szeptemberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 234,2 milliárd forint többlettel zárt, miközben augusztusban (szintén egy hónap alatt) 414,4 milliárdos mínuszt hozott össze.
A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege szeptember végéig 2 611,6 milliárd forint volt, amely 754,8 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésénél. A kamatkiadások éves előirányzata 3 103,3 milliárd forint, így az utolsó negyedévben csupán ötszáz milliárd forintot kell fizetni adósságszolgálatra.
Elárulták azt is, hogy továbbra is meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 4 762,3 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1 994,7 milliárd forintot fordított a kormány szeptember végéig.
Az első kilenc hónapban 917,1 milliárd forint uniós projektekkel kapcsolatos bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 1 152,0 milliárd forintot tettek ki. Az viszont sokatmondó, hogy a Pénzügyminisztérium
a bevételek kapcsán azt emelte i, hogy az előző év azonos időszakához képest az adó- és járulékbevételek 9,7 százalékkal magasabban teljesültek.
Mint írták, a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett és tartja a kitűzött 4,5 százalékos hiánycélt. A fenntartható növekedési pályára való visszatérés mellett a mutatót 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 3 százalékra alá csökkenti.
Nagyobb lesz a hiány, mint amit a kormány remél
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb becslése szerint
2024-ben 1,7, 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.
Az elemzők idei évre vonatkozó költségvetési előrejelzése szerint a pénzforgalmi hiány a kormányzati célkitűzésnek megfelelően 4,5 százalékon teljesülhet, ugyanakkor az ESA-hiány a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz képest 0,8 százalékponttal kedvezőtlenebb lehet, és elérheti az 5,3 százalékot.
Mindeközben az uniós programok bevételeire és kiadásaira adott becslések esetében az átlagosnál nagyobb a bizonytalanság. A bruttó államadósság 2024 végére a kormányzati terveknek megfelelően a GDP 73,2 százalékára mérséklődhet. Ez a Századvég szerint egy százalékponttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő államadósság szintjénél.