A Profession.hu 2023 év végén saját adatait elemezve rámutatott, hogy

a magyar álláskeresők számára prioritást jelent a potenciális munkahelyek lokációja, sőt, a többség kifejezetten ragaszkodik a lokáció alapú álláskereséshez: 90 százalékuk ez alapján szűr rá a hirdetésekre.

A lakóhelyhez közel eső munkahelyek nagy előnye, hogy az ingázás elkerülésével számottevő idő takarítható meg. A Profession.hu – megismételve tavalyi kutatását – reprezentatív mintán mérte fel a hazai munkaerőpiacon aktív munkavállalók ingázási szokásait és megoldási lehetőségeit.

A többség nem hagyja el a települést a munkája miatt

Az országos átlag tekintetében elmondható, hogy a magyar munkavállalók többségének nem kell ingáznia, kétharmaduk ugyanis a lakóhelyével azonos településen talált magának állást. Azonban a fizikai munkát végzők körében magasabb az ingázók aránya (47 százalék), e tekintetben a leginkább érintett két szektor a gyártás, termelés és a vendéglátás, hotel, idegenforgalom: a gyártás szektorban dolgozók 59%-a, a vendéglátásban pedig minden második ember utazik sokat lakó- és munkahelye között.

A kisebb településeken (községekben, falvakban) lakók életében teljesen elterjedt a rendszeres utazás a távolabb lévő munkahelyek miatt (77 százalék),

 azonban az ingázók egyharmadát azok teszik ki, akik saját városukból járnak át dolgozni egy másik városba. Budapestre pedig 27 százalékuk utazik rendszeresen az állása miatt vidékről, a főváros lakóinak pedig mindössze 2 százaléka dolgozik más településen.

A Profession.hu friss kutatásából az is kiderült, hogy

tízből hat munkavállaló (64 százalék) pályafutása során volt már olyan álláslehetőség, amit mindössze azért nem pályázott meg, mert túl sok utazást igényelt volna a munkahelyre való eljutás.

A jelenlegi legfiatalabb munkavállalói csoport, a 18-29 évesek körében ez az elutasítási arány még jelentősebb, a pályakezdők közül ugyanis tízből nyolcan ignoráltak már kifejezetten a távolság miatt álláshirdetést.

Mennyi időt töltünk ingázással és mivel utazunk?

Minden második munkavállaló átlagosan napi fél órán belül megteszi a munkába, majd onnan hazavezető utat. 27 százalékuknak ennél hosszabbra nyúlik és inkább fél és egy óra közötti időt tölt munkába járással és vannak, akiknek ez akár két órát vagy annál is több időt jelent naponta (18 százalék).

Tízből négy munkavállaló tömegközlekedéssel jár be dolgozni és ugyanennyien vannak azok, akik saját autóval, míg 5 százalék céges autóval vagy céges busszal.

Biciklivel az emberek 17 százaléka közlekedik e célból,

7 százalék pedig kizárólag gyalog jár munkába. A motor és a telekocsi e célból nem jellemző megoldás hazánkban.

Az autóval közlekedők (akik tábora 8 százalékkal nőtt 2018 óta) 58 százaléka egyedül utazik ilyenkor, míg 25 százalékuk családtaggal szokta megosztani az autót, 15 százalékuk pedig kollégával (ez a fizikai munkát végző alkalmazottak esetében az átlagosnál jobban jellemző), 7 százalékuk ismerőssel, baráttal.

„Jelentősen több munkavállaló elégedett jelenleg a munkába járáshoz használt közlekedési eszközével, mint 6 évvel ezelőtt. Az ideihez hasonlóan 2018-ban is felmértük az ingázás helyzetét és megítélését, akkor az elégedett munkavállalók aránya mindössze 62 százalékot ért el, ami mostanra 88 százalékra javult. Ebben a munkáltatók is érintettek: a munkavállalók 23 százaléka benzintámogatást, 21 százaléka bérlettámogatást kap a cégétől. Ezen felül további 19 százalék saját döntéséből nem él ezzel a lehetőséggel, annak ellenére, hogy igényelhetett volna hozzájárulást” – mondta el Dencső Blanka, Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. A válaszadók 5 százaléka egyáltalán nem jár be dolgozni, mivel home office-ban látja el a feladatát, így ők teljes mértékben mentesülnek az ingázás alól.