November 5-én tartják az amerikai elnökválasztást, ezzel egyidőben pedig a 100 fős szenátusban 34 helyről szavaznak, valamint a 435 fős képviselőházban is választásokat tartanak. Az Egyesült Államok választási rendszerében az elektori testület választja meg hivatalosan az elnököt és alelnököt. Bár a szavazólapokon az elnökjelöltek neve szerepel, a szavazók tulajdonképpen elektorokat választanak, akik a választópolgárok leadott voksai alapján szavaznak az elnök személyéről – írja Balog-Béki Márta, az MBH elemzője. 

538 elektori szavazatból 270 szükséges a győzelemhez. Az 538 elektori szavazatból 93-at az ún. „csatatér” államok tesznek ki (ez közel 20 százalékot jelent) így sorsdöntő, hogy a választás napján ki nyeri ezeket. 

A jelenlegi állás szerint Trump a hétből négyet szerezhet meg, ami nagyban segíthetné a győzelmét. Nevadában jelenleg döntetlen az állás, további két billegő államban pedig csupán egy hajszállal vezet Harris.

A választások azonban nem csak az elnök személyét döntik el, hiszen nem biztos, hogy milyen támogatásban részesül majd az elnök programja végrehajtásához. Ennek számottevő reálgazdasági (legfőképp fiskális és külkereskedelmi politika) és pénzpiaci hatása is lehet a következő hónapokban.

k
Kép: MBH

A 100 fős szenátusban idén 34 helyről döntenek, ebből 11 helyet republikánus, 19-et pedig demokrata szenátor tölt be jelenleg. Négy független jelölt széke szintén megüresedik, így kérdés, hogy helyükre esetleg sikerül-e bejutnia plusz demokrata vagy republikánus jelöltnek. A képviselőház 435 tagját is megválasztják, ahol jelenleg 212 demokrata, 220 republikánus tag foglal helyet. Három, már korábban megüresedett szék szintén gazdára fog találni november 5-én. A várakozások szerint a képviselőházban megfordíthatják az arányt a demokraták, 70 százalék esély van arra, hogy demokrata többség legyen a házban, 222 demokrata képviselővel.

Így áll a jelenlegi gazdaság

Az amerikai 10 éves kötvényhozamok 4,25 százalék felett is jártak október 23-án, amely egy közel három hónapja nem látott magas szint. A hosszú hozamok emelkedése még október elején indult, egy várakozásokat felülmúló munkaerőpiaci jelentést követően, ami a piaci kamatcsökkentési árazásokat is átírta, mintegy 50 bázispontnyi csökkentést kiáraztak a piaci szereplők.

Az azóta megjelent makroadatok is összességében jó képet festettek az amerikai gazdaságról, az áremelkedés üteme is lassult az előző havi adatokhoz képest, ezen felül az egy éves időtávon továbbra is kamatcsökkentéseket jelez a Fed, és maga a piac is alacsonyabb kamatokkal számol, ami mellett alapvetően a hosszú hozamoknak is csökkennie kéne.

Az elmúlt napokban már kevésbé a makroadatok, annál inkább a választás kimenetelével kapcsolatos várakozások vannak fókuszba, miután kiemelt fordultot vettek az előrejelzések. A fogadási irodák már Trump győzelmét jelzik (60 százalékos győzelmi esély) Harris-szel szemben. A piacok jelenleg tehát egy magasabb inflációval és adósságszinttel járó kimenetelt prognosztizálnak.

A költségvetés kihívásai és a hosszabb távú adóssághelyzet alakulása valamennyire háttérbe szorult a tengerentúlon a választási kampányidőszak során, azonban a republikánus győzelmi esélyek erősödésével a futamidő prémium is egy éve nem látott magas szintre szökött, és ez már részben megmagyarázza a hosszú hozamok magas szintjét is. A New York-i Fed ACM modelladatai szerint a futamidő prémium október 7-én fordult pozitívra – ami azt jelzi, hogy a befektetők kompenzációt várnak el az államadósság hosszabb tartásáért – majd október 21-ig 0,21 százalékra emelkedett.

Bármelyik jelölt is nyeri az elnökválasztásokat, a felvázolt programjaik alapján magasabb deficit- és adósságszint is várható. A CRFB think tank október 7-i becslése az elnökjelöltek programjainak hatását vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy Trump győzelme esetén az amerikai adósságszint kétszer akkora mértékben (7500 mrd USD) emelkedne 2035-ig, mint amire Harris győzelme esetén számítani lehetne (3500 mrd USD). A think tank szerint az államadósság Trump programja esetében 17 százalékponttal akár a GDP 147 százalékára, míg Harris esetében 8 százalékponttal a GDP 133 százalákra emelkedhet.

A választások előtt sem kell lemondani az izgalmakról. November 1-jén publikálják a következő munkaerőpiaci riportot, és a piaci várakozások alapján a szeptemberi eredményeknél jóval gyengébb foglalkoztatási adatok megjelenésére lehet számítani. Ez pedig akár újabb fordulatot okozhat a kamatvárakozásokban és a dollár árfolyamában is – tehát a választásokig nagyobb volatilitásra számíthatunk a pénzpiaci eszközök tekintetében.

Trump visszatérése máris letarolta Európát, háborútól tartanak

Ahogy nőnek Donald Trump választási esélyei, úgy teljesítenek egyre rosszabbul az európai részvények. Elsősorban a kereskedelmi háború kiújulásától tart a piac, miközben a nagy európai exportőröket már amúgy is sújtja a kínai gazdaság botladozása.
Bővebben>>>