Célba vette az orosz energiaszektort, köztük az olajipart is a Biden-adminisztráció az eddigi legszigorúbb szankciókkal, amelyek célja az volt, hogy megszüntesse Moszkva Ukrajna elleni háborújának finanszírozását  – írja a Reuters. A szinte megsemmisítő lépésekre alig több mint egy héttel Joe Biden elnök távozása előtt került sor.

Magas rangú tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy a lehető legerősebb kézben akarják hagyni Kijevet – és az új Trump-kormányzatot – a lehetséges tárgyalásokhoz. Reményüket fejezték ki, hogy a következő kormány fenntartja és betartja a szankciókat, annak ellenére, hogy egyes Trump-tisztviselők korábban kételkedtek az ilyen intézkedések hatékonyságával kapcsolatban.

A Kreml legnagyobb és legfontosabb bevételi forrása elleni új szankciók több száz célpontot sújtottak, köztük Oroszország két legnagyobb olajtársaságát: a Gazprom Neft részvénytársaságot és a Szurgutnyeftyegaszt.

A szankciók közel 200 olajszállító hajót is céloznak, amelyek közül sokat azzal vádolnak, hogy az úgynevezett „árnyékflotta” részei, amelyek a szankciók kijátszására törekszenek, valamint olajkereskedőket és energiaügyi tisztviselőket érintenek. 

„Arra számítunk, hogy intézkedéseink havonta több milliárd dollárba fognak kerülni Oroszországnak” – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő.

Donald Trump, hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök csütörtökön megismételte, hogy véget kíván vetni az ukrajnai háborúnak, mondván, hogy Putyin találkozni akar vele.

Mégis Budapesten lehetne a Békecsúcs

Budapestre szerveznék Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozóját. A megválasztott amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy az orosz elnök találkozót kért tőle. Vlagyimir Dzsabarov szenátor,egy interjúban beszélt arról, hogy Magyarországot ideális helyszínnek tartja a megbeszéléshez.

A részletekről ITT írtunk bővebben.