Látszólag gond nélkül átvészelte a magyar villamosenergia-ipar az idei legmelegebb helyzetet teremtő augusztust, kicsit közelebbről azonban jól látszik, hogy az export-import mérleg katasztrofális – világított rá összeállításában a szabadeuropa.hu, hozzátéve:

egy iparági elemzői becslés szerint az sem lenne túlzás, ha kiderülne, hogy az elmúlt hónappal az MVM lenullázta egész 2024 évi nyereségét.

Mindennek magyarázata a következő. A magyar villamosenergia-rendszert irányító Mavir adataiból kitűnik, hogy ami a szokásostól eltérő, az augusztus második felétől már általánossá vált:

ez pedig a naponta, kora este ismétlődő, az addig jellemző, 650-700 MW körüli csúcsok helyébe lépő, gyakran 1300 MW-ig feltekert teljesítmény.

Ahhoz, hogy a rendszeregyensúlyt ilyen hektikus körülmények között is meg lehessen tartani, a háttérben folyamatos export-import szükséges. Vagyis túltermelésnél eladnunk, hiánynál vásárolnunk kell áramot.

Az export a Mavir adatai szerint a hónapban összesen kétszer (augusztus 2. és 17.) maradt el, Ám nem maga az export a probléma, hanem az időzítése. 

Az európai árampiac árazási jellegzetessége, hogy lényegében februártól októberig – amíg termelnek az évről évre növekvő termelőkapacitású napelemes rendszerek – a déli idősávban gyakran alakul ki túltermelés. A túlkínálat letöri, nem ritkán negatív tartományba viszi az árakat. A negatív áramár a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termelő azért is fizet, hogy elvigyék az áramát vagy korlátozza a termelését, a kereslet-kínálat egyensúly felé billentve a rendszert.

A naplementét követő időszakok pedig nyáron a légkondicionálók felpörgetésével súlyosbítják a nap végi emelkedő áramfogyasztást, ami a piacon árkitöréseket idéz elő. 

Augusztus 31-én, szombaton például a Paksi Atomerőmű 1375–1381 MW közötti teljesítményszinten termelt a hálózatra, a 19.00–21.30 közötti, fogyasztói csúcsot jelentő idősávban 1373-1374 MW-ra volt képes. Ebben a két és fél órában az Energy Charts hivatalos adatai szerint 3215 és 3329 MW között változott az importáramigény.

Az importot döntően Szlovákia, Szlovénia és Szerbia  adta. A kiegészítő szerepet vállaló Romániánál és Horvátországnál jobban besegített Ukrajna: a 18.00–24.00 óra közötti, 200 MW körüli ukrán import mérete nagyobb volt, mint amennyit abban az idősávban ki tudtak sajtolni a Mátrai Erőműből Visontán.

Az a magyar villamosenergia-rendszer problémája, hogy az export is, de az import is sokba kerül. Azért mindkettő, mert ha kényszerből is, de mindkettőt rossz időben vagyunk kénytelenek megtenni a rendszer egyensúlyban tartása miatt.

Akkor adunk el, amikor venni (és betárolni kellene), és akkor veszünk, amikor mindenki venne, de szűk a kínálati piac, így magasak az árak.

Ennek oka már nem az ország energiafüggősége, hanem az, hogy Magyarországon nincsenek rendszerszinten látható méretű és kapacitású energiatárolók, olyan eszközök, amelyek korrigálni tudnának a rossz fázisú adásvételen.

A 62 milliárd forint támogatás, amitől a minisztérium a rendszerszintű tárolási kapacitás bővítését, összesen 440 MW tárolókapacitás kiépítését várja 2026 tavaszára. az elemzők szerint csak a bevezetőt jelentik a helyzet kezelésére.