Továbbra is jelentős probléma, hogy világviszonylatban kirívóan magas az európai dohányosok száma – a felnőtt európai lakosság negyede dohányzik, szemben a globális 21 százalékkal –, ugyanis a dohányzás okozta betegségek súlyos terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszereknek.

Ma már a dohányipari szereplők is azon dolgoznak, hogy minél több olyan terméket állítsanak elő, amelyek kevésbé ártalmasak az egészségre – azaz a dohányipar is a zászlajára tűzte az ártalomcsökkentést.

„Teljesen kockázatmentes megoldás egyelőre még nincsen, de az ártalomcsökkentés érdekében lépni kell” – fogalmazott még októberben egy dohányipari fórumhoz kötött látogatáson Mark Forster, a BAT southamptoni kutatás-fejlesztési központjának tudományos szolgáltatásokért felelős vezetője.

A világ egyik legnagyobb dohányipari vállalatánál ugyanis már évek óta az elsődleges cél, hogy csökkentsék a dohányzáshoz köthető egészségügyi ártalmakat. Ennek érdekében már több mint 1600 kutatót alkalmaznak a különböző K+F központjaikban – legutóbb Kínában nyitottak egy ilyen bázist, míg a southamptoni központjuk már 60 éve működik.

Ezekben a központokban olyan, a hagyományos értelemben vett dohányzást helyettesítő égés-, azaz füstmentes termékeken dolgoznak, amelyek jelentősen kevesebb káros anyagot juttatnak a fogyasztók szervezetébe, mint a hagyományos cigaretták. A nikotinról köztudott, hogy függőséget okoz, azonban a valódi egészségkárosító hatást elsősorban az égés közben belélegzett füst, és az ezzel járó káros anyagok okozzák.

„Abban az esetben, ha valaki nem hagy fel teljesen a nikotinfogyasztással, akkor az ártalomcsökkentés a cél, azaz, hogy az előállított termékek egészségre gyakorolt negatív hatása minél kisebb legyen”

– hangsúlyozta Mark Forster.

A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentést közegészségügyi stratégiaként tartják számon egyre több országban. Az ártalomcsökkentés ugyanis a közegészségügy számos területén régóta bevált, széles körben bizonyított megközelítés a kockázatok csökkentésére. Erre a dohányipari fórumon is több példát hoztak a szakértők, mert ahhoz, hogy az ártalomcsökkentés hatékony legyen, olyan csökkentett kockázatú termékekre van szükség, melyek a fogyasztók által is elfogadottak, valamint a megfelelő keretek között elérhetőek.

„A rendelkezésre álló tudományos kutatások elősegítik a legfrissebb bizonyítékokon alapuló és kockázatarányos szabályozás kialakításának lehetőségét, azaz hogy az adott technológia, hol helyezkedik el az ártalmak tekintetében a skálán” – hangzott el a southamptoni gyárlátogatáson.

Erre nem is keveset áldoznak a dohányipari cégek: például a BAT csak 2022-ben 300 millió fontot fordított az új technológiák fejlesztésére és kutatására – ez két éve nagyságrendileg 140 milliárd forint volt. Ugyanis az a céljuk, hogy azok a fogyasztók, akik nem hagynak fel a dohányzással az egészségügyi kockázatok ellenére sem, a hagyományos termékek helyett az égés nélküli termékeket válasszák és számuk 2030-ra elérje az 50 millió főt – ez 2020-ban még 11,6 millió, míg tavaly már 24 millió volt.

„Azokon a piacokon, ahol elérhetők az alternatív technológiák is, egyre kevesebb hagyományos cigaretta fogy”

– folytatta Sarah Baxter-Wright, a BAT analitikai és preklinikai tudományokért felelős vezetője.

Erre egyébként Japán jó példa: a dohányipari cégek hagyományos cigarettából származó volumene az elmúlt években nagyjából a felére csökkent, azonban – ha nem is teljesen – a kieső kereslet jelentős részét kompenzálták a hevítéses volumenek, amire feltehetően váltottak az ottani dohányosok.

„Az égés a probléma – ha ezt ki tudjuk vonni a folyamatból, azzal sok negatívumot meg tudunk előzni”

– hangsúlyozta a cég szabályozáspolitikáért felelős vezetője, Martina Branconi. Épp ezért a dohányiparban most a nagyobb cégek nem csak egyetlen terméket állítanak már elő, hanem egy termékportfóliót kínálnak a fogyasztóknak – természetesen kiemelve az ártalomcsökkentés fontosságát.

A szabályozás oldaláról megközelítve elmondta, ahol ezeket a termékeket engedélyezték a világban, ott csökkent is a hagyományos dohányosok száma is.

A szakértő több példát is hozott erre:

  • Ebből a szempontból a dohányipar Svédországot tartja a mintaállamnak: a svédeknél szinte minden ártalomcsökkentett technológia elérhető, és már nagyon közel állnak ahhoz a céljukhoz, hogy 5 százalék alá csökkentsék a dohányosok számát a skandináv országban.
  • Új-Zélandon ma már többen használnak e-cigit (vape), mint hagyományos dohányterméket.
  • Ausztráliában viszont lényegében csak orvosi receptre lehet e-cigarettához hozzájutni. Ennek meg is lett a hatása, ugyanis ez a megközelítés növekvő feketepiacot eredményezett.

Martina Branconi a szabályozatlan piacot tartja a legrosszabbnak, mert ezekben a régiókban „sok olyan játékos van a piacon, akik erősen megkérdőjelezhető minőségű termékeket is eladnak” a fogyasztóknak. Ráadásul a nem szabályozott piacokon az állam is rengeteg adó- és járulékbevételtől esik el – olyan bevételektől, amelyeket akár az egészségügyi kiadásokra, vagy épp megelőzésre, felvilágosításra is lehetne költeni.

Több mint egymilliárd ember dohányzik ma világszerte, annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy a legjobbat azzal tennék, ha teljesen felhagynának ezzel a szokással.

Nekik kell alternatívát – ártalomcsökkentett termékeket – kínálni, ha pedig a hagyományos értelemben vett dohányosok száma csökken, az bizony jótékony hatással lesz az érintettek egészségi állapotára is – nagyjából így összegezhető az említett dohányipari fórum legfőbb üzenete.

„Ártalomcsökkentés, tudomány meg ilyenek” – mondta egy, a fórumról kilépő résztvevő, majd rágyújtott. Na őket kell majd meggyőzni, hogy ne cigizzenek, mert ha valamilyen légzőszervi betegséggel bekerülnek majd a kórházba egyszer, akkor az adott ország polgárainak sokba fog kerülni az ő ellátásuk.