Éles lőszerekkel provokál Kína, gépeket kellett eltéríteni – az amerikai nukleáris ernyő szerepe felértékelődik

Kétségtelenül szintlépés volt a kínaiak részéről, ami néhány hete történt: 640 kilométerre Ausztrália partjaitól éles lőszerekkel tartottak hadgyakorlatot a Tasman-tengeren, amiről nem értesítették előre Canberrát. Számos repülőjáratot el kellett téríteni a rájuk nézve potenciálisan veszélyes hadgyakorlat miatt.

– hangsúlyozta lapunk érdeklődésére Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, egyben felidézte, hogy az ausztrál kormány a hivatalos reakciójában nem tulajdonított nagy jelentőséget az esetnek, mondván, a hadgyakorlat nemzetközi vizeken történt, törvényes keretek között.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

„Készülhetünk a valóságra. A jövőben hasonló kínai tengeri bevetések és gyakorlatok évente előfordulhatnak majd a Csendes-óceán déli részén” – közölte elemzésében a The Diplomat, megállapítva, hogy nem egy egyedi, konkrét provokáció történt, hanem Peking hosszú távon gondolkodva, egy előre eltervezett pályán haladva, az Egyesült Államok haditengerészetének csendes-óceáni uralmát kérdőjelezi meg. Ennek egyik állomása volt az Ausztrália és Új-Zéland között lezajlott éleslövészet.

Csenger Ádám úgy látja, a második világháború alatt a sydney-i és newcastle-i öbölben, valamint a térségbeli kereskedelmi hajók ellen végrehajtott japán támadásokhoz a jelen helyzet nem hasonlítható, hiszen akkor háború volt, Japán pedig ellenségnek számított, illetve a támadásoknak konkrét áldozatai voltak. 

„Az ausztrál lakosság körében nem keltett aggodalmat a partoktól távol lezajlott kínai hadgyakorlat, mindazonáltal ez egyértelműen provokatív szintlépés volt Peking részéről, demonstrálandó Canberra felé, hogy Kínának megvannak a katonai képességei ahhoz, hogy fenyegetést jelentsen Ausztráliára nézve” – közölte a szakértő.

Ellenséges viszony? 

Az Oeconomus elemzője szerint bár vannak kérdések, amelyekben nem értenek egyet, Ausztrália és Kína viszonya alapvetően pozitív, ezért is volt meglepő az incidens. 

• 2017 és 2022 között a bilaterális kapcsolatok mélypontra kerültek, különösen 2020-2022 között, amikor arra válaszul, hogy Ausztrália az egyik hangadója volt annak a nemzetközi törekvésnek, amely a Covid-19 járvány eredetének kivizsgálását követelte, Kína importtilalmat, illetve büntetővámokat vetett ki számos ausztrál termékre.
• Miután 2022 májusában baloldali kormány váltotta az addigi konzervatív kormányt, a kétoldalú kapcsolatok számottevően javultak – továbbra sem szívélyesek, de mindkét fél számára elfogadhatóak és kölcsönös előnyökön alapulnak.

Biztos szövetséges az Egyesült Államok?

Ausztrália kontinensnyi méreténél és ehhez viszonyítva kicsi, jelenleg mintegy 27 milliós népességénél fogva mindig is szükségét érezte annak, hogy egy erős külső hatalom szavatolja a biztonságát.

A második világháborúig ezen történelmi okok miatt az Egyesült Királyság volt, ám miután a britek 1942-ben nem tudták megvédeni gyarmatukat, Szingapúrt Japántól, Ausztrália úgy ítélte meg, hogy új partnerre van szüksége, és erre a szerepre egyértelműen az Egyesült Államok tűnt alkalmasnak.

Az 1952 óta érvényben lévő ANZUS az egyik legrégebbi, működő biztonsági szövetség, amelynek keretében egy Ausztrália, illetve Új-Zéland elleni támadás esetén az Egyesült Államok cselekedne a veszély elhárítása érdekében.

A második világháború óta nem érte támadást Ausztráliát, de mindeddig az volt a szilárd feltételezés az ausztrál politikai vezetés részéről: nem kétséges, hogy az Egyesült Államok  Ausztrália segítségére sietne szükség esetén.

– hangsúlyozta Csenger Ádám, egyben hozzátette: az 1950-es és 1960-as években Ausztrália fontolgatta atomfegyver beszerzését, illetve kifejlesztését, ám ez végül nem valósult meg, és jelenleg sincs napirenden.

Az ausztrál hadsereg létszáma mintegy 57 ezer fő, amely jól felszerelt és ütőképes, ugyanakkor a szakértő szerint kicsi ahhoz, hogy egyedül meg tudja védeni a hatalmas kiterjedésű országot.

Egy az észak-ausztráliai Darwinban található katonai bázis ugyanakkor évente mintegy 2500 amerikai tengerészgyalogosnak ad otthont, akik fél évet töltenek itt. Emellett „az amerikai hadsereg infrastruktúrát épít Észak-Ausztráliában, hogy egy esetleges Kínával való konfrontáció esetén a Dél-kínai-tengerre is kivetíthesse az erejét” – fűzte hozzá a szakértő, aki érdeklődésérünkre beszámolt arról is, hogy az AUKUS megállapodás keretében az Egyesült Államok a 2030-as években Virginia típusú nukleáris meghajtású tengeralattjárókat biztosít majd Ausztrália számára.

Ezt követően pedig a 2050-es és 2060-as években Ausztrália nyolc, brit tervek alapján és amerikai haditechnológiával, részben Ausztráliában megépítendő, szintén nukleáris meghajtású, SSN-AUKUS típusú tengeralattjáróhoz fog jutni.

Az amerikai kongresszus számára a közelmúltban készített költségvetési elemzés ugyanakkor olyan, az amerikai hajógyárak által tapasztalt nehézségeket vázolt fel az atommeghajtású tengeralattjárók gyártása terén, amelyek kétségeket ébresztenek, hogy a Virginia-osztályú tengeralattjárókat időben le tudják-e majd szállítani Ausztráliának.

Mindazonáltal a teljesítés a következő évtizedben lesz esedékes, és az Egyesült Államok részéről jelenleg továbbra is megvan a szándék az időben történő teljesítésre.

Küldene csapatokat Ausztrália például abban az esetben, ha Dél-Koreát vagy a Fülöp-szigeteket érné kínai támadás?

A szakértő nem hinné, hogy erre van hipotetikus válasz. Az viszont szerinte biztosra vehető, hogy „egy indo-csendes-óceáni katonai konfliktus esetén, amennyiben annak az Egyesült Államok a részesévé válik,

Kínai befektetések Ausztráliában

Tavaly félévi adatok szerint Kína a tizedik legnagyobb befektető volt Ausztráliában. Az elmúlt mintegy tíz év során Canberra viszonya Pekinghez megromlott a korábbi időszakhoz képest: „a kínai befektetéseket sokkal szigorúbban ellenőrzik és adott esetben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva meg is akadályozzák” – válaszolta a szakértő. Úgy látja, hogy ez a tendencia nem változott a 2022-ben hivatalba lépett, a kínai kapcsolatokat ismét normalizáló jelenlegi ausztrál kormány alatt sem.

Eközben az Egyesült Államoknak pozitív a külkereskedelmi egyenlege Ausztráliával szemben. Ez a trend évtizedek óta változatlan, így van rá esély, hogy így is marad.