Az európai választások előtt Ausztriában is politikai kampánytéma lett az EU-s tagság, amelyről a linzi IMAS intézet felmérése nemrég megállapította: a lakosság több mint ötöde szavazna az Öxitre – a kilépést támogatók aránya öt év alatt látványosan, mintegy hat százalékkal nőtt.

Ezzel együtt Ausztria polgárainak túlnyomó többsége úgy vélekedik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás inkább előnyöket hozott az ország gazdaságának, amelyet most egy friss kutatás is igazol.

Eszerint a Wifo gazdaságkutató intézet kiszámolta, hogy az EU-ból való kilépés a bruttó hazai termék 5,3-10,4 százalékába kerülne a szomszédos országnak, vagyis – hasonlóképp Európa legnagyobb gazdaságához, Németországhoz – a Brexitszerű döntés azért sem lenne előnyös, mert mindenki drágán megfizetné az árát.

A bruttó hazai termék (GDP) 2022-es árakon átlagosan 35 milliárd euróval, azaz 7,8 százalékkal lenne alacsonyabb, míg abszolút számokban mérve a várható hatás évente 24-47 milliárd euró veszteség lenne – közölte az Oe24.at hírportállal Gabriel Felbermayr, a Wifo igazgatója. 

Az EU-tagság nem érzelmi kérdés, a megélhetés múlik rajta

Emögött az áll, hogy az egységes piac biztosítja a legnagyobb hasznot az EU-nak, amely a tagságból származó összes haszon 74 százalékát teszi ki. Az elemzés szerint ugyanis a schengeni övezet a jólét második legnagyobb mozgatórugója, míg a monetáris unió a harmadik legfontosabb tényező.

A kutatók megállapítják: az EU összeomlása hosszabb távon hátrányosabban érintené Ausztriát, mint Nagy-Britanniát, amely a GDP-ből 3,2-6,7 százalékot veszített, ám nagyobb hazai piaccal rendelkezik, míg nyugati szomszédunk a földrajzi fekvése miatt jobban elszenvedné a kilépést.

A tanulmány szerint az EU-tagság előnye a tagállamok USA-val való összehasonlításában is megmutatkozik: míg az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok húsz évvel ezelőtt az USA egy főre jutó GDP-jének 35 százalékát érték el, addig 2022-ben az amerikai szint 57 százalékát produkálták. 

A függetlenség ára félezer euró fejenként 

Egy főre vetítve is kiszámolták egy esetleges Öxit hatásait. 

Eszerint minden egyes osztrák polgár átlagosan 3860 eurós gazdasági veszteséget szenvedne el évente, úgy is, hogy a tagság 113-184 euróba kerül fejenként. Ausztria ugyanis nettó befizető az EU-ban, évente körülbelül 3-4 milliárd eurót teljesít, ám ebből 2,3 milliárd eurót vissza is kap a mezőgazdaságára vagy kutatásra.

Egy másik számítás szerint az osztrákoknak fejenként havi 500 eurót hoz a konyhára az uniós tagság. 
Az Agenda Austria úgy kalkulált, hogy ha a sógorok 1995-ben nem csatlakoztak volna a közösséghez, gazdaságilag jelentősen rosszabbul fejlődtek volna, mint a jelenlegi pálya: az ország GDP-je 2024-ben 13 százalékkal alacsonyabb lenne fejenként.

Ez Jan Kluge, az Agenda Austria közgazdásza szerint márpedig azt jelenti, hogy az osztrákoknak havonta félezer euróval kevesebb pénzből kellene megélniük.

Mivel a turizmus multiplikátor hatásokkal számolva az osztrák GDP közel 15 százalékát adja, így egyszerű viszonyítással megállapítható, hogy az EU-s közös piac jelentette előnyök havonta 75 eurós „pótlólagos turisztikai nyereséget” hoznak minden osztrák számára – tette hozzá az elemzéshez Kovács Balázs, nemzetközi turisztikai szakértő.