Ritka helyzetbe szorultak az osztrákok a szeptember végi országos parlamenti választások után: feszült viták után mostanra egyértelmű lett, hogy nem tud kormányt alakítani a legtöbb szavazatot elnyert Osztrák Szabadságpárt (FPÖ).
Megírtuk: bő három hete történelmi győzelmet aratott az FPÖ, maga mögé utasítva a jelenleg is regnáló, konzervatív Néppártot (ÖVP) és a szociáldemokrata SPÖ-t, illetve a liberális Neost és a Zöldeket.
A többi parlamenti párt azonban összezárt a Patrióták Európáért pártszövetség egyik alapítójaként jegyzett FPÖ-vel szemben és elhatárolódnak a közös munkától.
Kedden Alexander Van der Bellen szövetségi elnök átvágta a gordiuszi csomót: a néppárti kancellárt, Karl Nehammert bízta meg az új kormány alakításával.
Az EU-szkeptikus, migrációellenes nézeteivel népszerűvé vált Herbert Kickl (FPÖ), Orbán Viktor harcostársa ugyanakkor nem tesz le arról, hogy nyugati szomszédunkban ő lehessen a következő „népkancellár”.
A nyertes nélkül indult be a gépezet
A klasszikus köztársasági elnöki feladatokat ellátó Alexander Van der Bellen patthelyzetre hivatkozva kérte fel Nehammert koalíciós tárgyalásokra a szociáldemokratákkal, és arra, hogy ha kell, vonjanak be harmadik pártot a stabil többséghez.
A kancellár, aki szintén nem hajlandó közösködni a populistákkal, közölte: az új kormány elsősorban a gazdaság és a versenyképesség megerősítésére koncentrál, valamint a jólét biztosítására, a munkát támogató ösztönzőkkel.
Az osztrákoknál az elkövetkező idők másik központi kihívása a migráció és az integráció lesz, továbbá, hogy emberközpontú egészségügyi és ellátórendszert építsenek ki, például rövid várakozási időkkel.
A kikosarazott pártvezető nem adja fel
A kirekesztésre reagálva a populista pártvezér a Facebookon üzent a szavazóinak.
Kickl közölte: a döntés sokak számára pofonnak tűnhet.
Ígérem: nem ez az utolsó szó, van még mondanivalóm, de a megfelelő időben – idézi a MeinBezirk.at.
Ugyanakkor szerinte történelmi tény, hogy az új parlamentben pártja lesz a legerősebb, és az is meghatározó, hogy a szokásjog szerint a szövetségi elnök utáni, második legmagasabb állami tisztségre a győztes párt, azaz a populisták adhatnak képviselőt.
Az Ausztriában „Nemzeti Tanács első elnökének” nevezett házelnöki pozíció kivételes: a Der Standard szerint a vezetőt nem szavazhatják ki, nem tehetnek ellene bizalmatlansági indítványt, nem emelhetnek vádat ellene az Alkotmánybíróságon, és még a szövetségi elnök sem távolíthatja el a hivatalából.
Herbert Kicklék a jelentős tisztségre Walter Rosenkranz korábbi ombudsmant jelölték, aki 2022-ben alul maradt Alexander Van der Bellennel szemben az államfőválasztáskor.
Szijjártó Péter üzent az elnöknek
Azt már az országos választások előtt is látni lehetett, hogy egyedül egyik osztrák párt sem lesz képes kormányt alakítani, most viszont megosztja a választókat, hogy a legtöbb voksot elnyert populisták kimaradnak az ország közvetlen vezetéséből.
Az indulatok a választások után már fellángoltak, napokig ezrek tüntettek Bécsben egy esetleges szélsőjobboldali kormány ellen – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A döntés hazánkban sem maradt szó nélkül: a magyar külügyminiszter szerint ez ugyan ez az osztrákok dolga, de "ezek után Van der Bellen soha többet nem merészkedik odáig, hogy a magyar demokrácia állapotát a szájára vegye, ugye?" – vetette fel Facebook-oldalán Szijjártó Péter.
Megalakult a parlament, feszültségekkel
Csütörtökön a Nemzeti Tanács 183 tagjának beiktatásával hivatalosan is megkezdődött a 28. törvényhozási időszak Ausztriában.
A képviselők közül 73-an most először kerültek pozícióba a tisztelt házban, a legtöbb „újonc” messze az FPÖ soraiban található, összesen 57 mandátumot birtokolnak – írja a Kurier.
Az ÖVP-től 51, az SPÖ-től 41 képviselő tett esküt, míg a neók 18, a zöldek 16 parlamenti politikust jegyeznek.
Több pártnál jelentős az új képviselők aránya, elsősorban a generációváltás eredményeként, ugyanakkor a női politikusok aránya 2008 óta először jelentősen csökkent.
A populista jelölt lett a második ember
Ahogy arra számítottak a többi párt által kirekesztett FPÖ-ben, nem múlt el feszültségek nélkül a nap.
Titkos szavazással ugyanis már dönteni kellett a Nemzeti Tanács elnökéről és két alelnökéről is, és kétséges volt, engedik-e az FPÖ libertárius jelöltjét a fő helyre.
Több feszült felszólalás előzte meg a döntést, egyes képviselők szerint például Walter Rosenkranz tiszteleg a náci eszmék előtt, ezért nem lehet vezetője a teljes parlamentnek.
Ám végül a Kurier jelentése szerint a populista jelölt megszerezte a többségi szavazatokat, így a kiemelt állami vezetői poszt némi vígaszt és befolyást hozott a patrióta pártnak.