Aggodalomra ad okot az osztrákoknál egy újonnan megjelentetett, nemzetközi jelentés, amelyben a Lausanne Business School rangsorol 64 országot a versenyképességük alapján. Az évente végzett elemzés friss megállapításai szerint Ausztria tavalyhoz képest négy helyet lépett vissza 2023-ban, jelenleg a 24. helyen áll – a látványos zsugorodást jól tükrözi az is, hogy az alpesi ország 2007-ben még a 11. helyen szerepelt a versenyképességi rangsorban.
Ausztriát, mint vonzó üzleti helyszínt jócskán megelőzi például a hasonló adottságokkal rendelkező Dánia, Svájc és Írország is, amelynek okait többek között az ellátásbiztonság javítanivaló állapotában és a digitális infrastruktúra hiányos kiépítettségében kell keresni – mutat rá egy másik jelentés, amelyet hétfőn közöltek az ország általános infrastruktúrájáról.
Eszerint
Ausztria gazdasági kibocsátása 2022-ben 447 milliárd euró volt, ugyanakkor egy optimálisan fejlett infrastruktúra 94 milliárd euróval nagyobb kibocsátást eredményezett volna
– idézi az Exxpress.at.
5G-vel zárkózhatna fel a vidék
Az infrasturktúra-jelentésben megkérdezett vállalatok szerint sürgősen szükség lenne főként a digitális infrastruktúra javítására, vagyis a szélessávú internet és az 5G teljes kiépítésére, amiből különösen a vidéki térségek profitálnának.
A csaknem 94 milliárd eurós termelékenységi potenciálból ugyanis mintegy 85 milliárd eurót lehetne előteremteni a digitális kapcsolatok bővítésével. Ezért a megkérdezett osztrák menedzserek négyötöde leginkább azt várja a kormánytól, hogy 2030-ra az országos, szélessávú lefedettség legyen a fő cél, és ehhez könnyíteni kell az 5G bővítési feltételeit.
Az ausztriai vállalkozások abban bíznak, hogy az átfogó 5G infrastruktúra pozitív következménye lehet a vidéki területek vonzerejének növekedése, illetve az új munkamodellek elterjedése, például az otthoni irodák bővülése, valamint az új képzési- és karrierlehetőségek.
Ez ellensúlyozhatja a vidéki elvándorlást és átmozgathatja a vállalatokat az országban.
A már eddig is jelentős informatikushiány ráadásul súlyosbodott: a megkérdezett vezetők több mint fele arra panaszkodik, hogy saját cégében jelenleg hiányzik az informatikus. Ezért elvárják azt is, hogy a jövőben a kormány segítse a külföldi informatikusok toborzását, és szervezzenek technikai képzéseket a mesterséges intelligencia területén.
A héten zsinórban sztrájkolnak a fémipar alkalmazottai
Mindeközben a munkaadók és a szakszervezetek közötti, 2024-es kollektív tárgyalások kudarca miatt súlyos munkaügyi vita alakult ki a fémfeldolgozó iparban, amelynek részeként hétfőtől Bécsben több területen figyelmeztető sztrájkba kezdtek a munkavállalók.
Első lépésben a liftgyártó cégek mintegy félezer dolgozója blokkolt le több forgalmas utcát az osztrák fővárosban, de később fokozódott a nyomásgyakorlás, mert olyan, ismert cégek munkavállalói is csatlakoztak a sztrájkhoz, mint a láncgyártásban vezető Pewag, a Knorr Heid, a Bosch, a szerszámgyártó Blum, a felvonógyártó Otis és a Kone – a dolgozók hétfőn háromórás sztrájkot tartottak.
Kedden csatlakoznak a darugyártó Palfinger, a finomacél területén vezető Berndorf, a fémfeldolgozó Collini, illetve a protézisgyártó Otto Bock alkalmazottai is. Szerdán pedig munkabeszüntetés lesz a BMW Motorennél, a háztartási berendezésgyártó Liebherrnél, a járműalkatrészeket előállító Hellánál, továbbá a lőfegyvergyártó Steyr Arms, a repülőgépgyártó Diamond Aircraft és a katonai járműveket gyártó Rheinmetall MAN Military vállalatoknál – számol be a Kurier.
A fémipari munkásokat képviselő országos szakszervezetek ragaszkodnak a legalább 11,6 százalékos béremelésekhez a szektorban, ahol a munkaadók csak egyszeri kifizetésekkel kompenzálnák a korábbi ajánlatukat, ami szerint az inflációs ráta alatti mértékben, 8 százalék körül emelnék jövőre a fizetéseket.
A vállalatok azért óvakodnak a jelentősebb kifizetésektől, mert az osztrák ipart gazdasági recesszió sújtja, és az egész ország fémiparára érvényes kollektív megállapodásban rögzítendő, túl magas bérköltségek Ausztria, mint üzleti helyszín vonzerejének csökkenéséhez, illetve a munkahelyek megszűnéséhez vezetne.
A kereskedelemben is fokozódik a feszültség
A kiskereskedelemben is várható a szakszervezetek határozottabb fellépése, mert az e területen foglalkoztatott, mintegy 430 ezer munkavállaló esetében is eddig jéghegynek ütköztek a követelések. A gazdasági nehézségek közepette eleve nehézkesen indult kollektív tárgyalásokon az érdekképviselők összességében tizennégy százalékos emeléseket, és a munkaidő csökkentését kérték a dolgozóknak, ám ez az ágazati munkaadók képviselői szerint távol áll a lehetséges valóságtól, különösen a kettő kombinációjában.
Ugyan az egyezkedés a hét első felében még a tárgyalóasztal mellett folytatódik, de nem kizárt, hogy utána – német mintára – az osztrákoknál is a bolti munka megbénításával fognak nyomást gyakorolni a kereskedelmi vállalatokra.