Az Ajánlás alapelve, hogy azt az arányosság elvével, vagyis a biztosítási tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban kell alkalmazni. Fontos pillére az Ajánlásnak, hogy egy biztosítási csoport esetében maga a csoport és az egyes csoporttagok is alkalmazzák az ajánlásnak megfelelő elveket.

A biztosítókat érintő éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat fizikai- és átállási kockázati kategóriába soroljuk. A fizikai kockázatok az extrém időjárási jelenségek és egyéb természethez köthető káresemények növekvő bekövetkezési válószínűségéből és kárértékéből származnak. Az átállási kockázatok a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból, a mitigációs, valamint adaptációs tevékenység érdekében bekövetkező jogszabályi, technológiai, piaci és ügyfélviselkedési változásokból erednek. Ezek más hagyományos kockázati kategóriákra is hatnak, különös tekintettel a jogi és reputációs kockázatokra.

Az Ajánlás alapelve, hogy azt az arányosság elvével, vagyis a biztosítási tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban kell alkalmazni. Fontos pillére az Ajánlásnak, hogy egy biztosítási csoport esetében maga a csoport és az egyes csoporttagok is alkalmazzák az ajánlásnak megfelelő elveket.

Az Ajánlás négy specifikus célja 

Az Ajánlás négy fő terület mentén fogalmaz meg a biztosítók felé javaslatokat és elvárásokat: üzleti modell és stratégia; vállalatirányítás; kockázatvállalási- és kezelési gyakorlatok; beszámolók és közzétételek. Az MNB ezek mentén várja el a biztosítóktól az önértékelés elvégzését, amely magába foglalja a feltárt hiányosságokat („gap analysis”), és egy erre épített ambiciózus, de megvalósítható akciótervet. Ezt 2024. június 30-ig kell benyújtani az MNB-nek, 2025. január 1-től pedig az ajánlás egészét alkalmazni kell.  

Üzleti modellre vonatkozó elvárások

Az MNB elvárja, hogy a biztosító beépítse a környezeti szempontokat és tényezőket a stratégiájába és az üzleti modelljébe. Az Ajánlás javaslatot tesz rövid, közép- és hosszútávú klímakockázatok és lehetőségek azonosítására, valamint az üzleti stratégia szempontjából lényeges kockázatok, illetve az ezen kockázatok miatti sebezhetőség és velük szembeni ellenállóképesség meghatározására, valamint a saját környezeti teljesítmény mérésére és javítására. Mindehhez az MNB ajánlja az ENSZ Fenntartható Biztosítási Irányelveinek implementációját.

Vállalatirányítási elvárások

A vállalatirányítási rendszerrel kapcsolatban elvárás, hogy a biztosító vizsgálja a lényeges klímakockázatokat és azok potenciális hatásait. A klímakockázatokkal kapcsolatos célok beépítése a vállalati funkciókba, összehangolása a belső szabályzatokkal, az ezekhez szükséges humán és pénzügyi erőforrások biztosítása, és a teljesítménymutatókba történő beépítése is része az MNB ajánlásának.

Ennek része, hogy biztosítónak átfogó tájékoztatást kell nyújtani a megfelelő háttérismeretekkel felruházott vezetők részére éves klímakockázati értékelés formájában, melynek részét képezi az MNB számára benyújtott akcióterv végrehajtásáról történő helyzetjelentés is. Ennek felelőse egy külön szervezeti egység, annak vezetője vagy egy klímakockázatok kezeléséért és kontrolljáért felelős vezető (ún. chief sustainability officer), aki rendszeresen beszámol a tevékenységéről az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületnek (az igazgatóságnak). 

A biztosító kockázatvállalási és -kezelési gyakorlata

Az MNB ajánlja azt is, hogy a biztosítók rendszeres kvalitatív és kvantitatív elemzésekben értékeljék a klímakockázati kitettségeiket. Ezeknek az értékeléseknek be kell épülniük a biztosító kockázatkezelési rendszerébe, és meg kell jelenniük az ORSA folyamatban és jelentésben is. Lényeges elvárás olyan belső irányelvek kialakítása is, melyek szabályozzák, hogy a klímakockázatok hogyan épülnek be a biztosítási folyamatba.

Az ajánlás szerint a fizikai kockázatok által leginkább érintett vagyonbiztosításoknál a biztosító támogassa ügyfeleit a kockázatok mérséklésében, az adaptációban és a fenti kockázatokkal szembeni ellenállóképesség növelésében (pl. előrejelző rendszerek üzemeltetésével, időjárási figyelmeztetésekkel, egészségprogramokkal).

Az MNB elvárja, hogy a biztosító termékjóváhagyási folyamata vegye figyelembe az ügyfelek befektetési termékekkel kapcsolatos, fenntarthatóságra vonatkozó esetleges célkitűzéseit is. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások esetében ajánlott olyan eszközalapok elérhetővé tétele, melyek eleget tesznek a vonatkozó EU szabályozás legmagasabb kategóriájának (SFDR 9-es cikkely szerinti, „sötétzöld” alap) is. Továbbá javasolt a biztosító számára, hogy a klímakockázatokat is figyelembe vegye a befektetési döntések meghozatalánál.

A biztosítók feladatait szaporítja, hogy az ajánlás szerint előretekintő jelleggel forgatókönyv-elemzések keretében ajánlott felmérni a működési kockázatokra ható, éghajlatváltozással kapcsolatos események kockázatát, és elvárt azokra kockázatcsökkentő eljárásokat kidolgozni. Emellett új elvárás, hogy a biztosító veszteségadat-gyűjtési tevékenysége az éghajlatváltozás által okozott, nem elhanyagolható nagyságú veszteségekre is kiterjedjen.

Közzétételi kötelezettségek 

Az Ajánlás szerint a biztosítóknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a klímakockázatokkal kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésére. Ehhez megbízható adatok alapján lényegességi felmérést kell közzétenni, de javasolt egy átfogó fenntarthatósági jelentés közzététele is, legalább éves rendszerességgel. Elvárás továbbá, hogy a biztosítók iparági és fenntartható-nem fenntartható bontásban is tegyék közzé a kitettségeiket, és azt is, hogy a klímakockázatokat hogyan veszik figyelembe a befektetési politikában. Az MNB emellett jó gyakorlatként határozza meg a nem pénzügyi kimutatások készítését és publikálását is.

Az MNB biztosítókra vonatkozó zöld ajánlása jelentős többlet terhet ró a szektor vállalkozásaira, de alkalmazása alkalmat ad a tényleges kockázatok felmérésére, porlasztására és csökkentésére, valamint az ügyfelek jobb kiszolgálására, és ekként üzleti érték teremtésére is. Minden előírás és „melegen ajánlás” felfogható púpként egy szervezet hátán, de jól alkalmazva ezeket az üzleti értékteremtés eszközeként is felfoghatók. A KPMG tapasztalatai szerint az MNB pénzügyi szférát érintő zöld ajánlásainak efféle pozitív alkalmazása eddig mindig a hosszútávú értékteremtést szolgálta. 

Szerzők: Wieder Gergő, Hanák Gábor, a KPMG igazgatói