Amikor kiadjuk a másodfokú jelzést, a lámpák elkezdenek villogni 90-szer percenként. Ez jelentheti azt, hogy 60, de azt is, hogy 120 kilométeres széllökés lesz, ami jelentős különbség. Éppen ezért nagyon javasolt annak, aki vízre száll, vagy egyáltalán elmegy strandolni, hogy legalább egy pillantást vessen az időjárás-előrejelzésre - mondta el Horváth Ákos meteorológus a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának.

A szakember jelezte, hogy minden információt közzétesznek a met.hu/balaton oldalon. Pontosan leírják, hogy milyen szélre számítanak, milyen irányból, várhatóan meddig tart. Mindez a Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazáson is megtekinthető.

Kapcsolódó

A viharjelzés beválása körülbelül 85 százalékos. Tehát 85 százalékban biztos, hogy félóra vagy háromnegyed óra múlva bejön az erős vagy viharos széllökés.

A maradék 15 százaléknak a 90 százaléka az, amikor kiadták a riasztást, de nem jött be a szél. És marad egy nagyon kis százalék, amikor úgy érkezik a vihar, hogy nincs kint riasztás. A természet ilyen: vannak esetek, amikor egyszerűen nem lehet pontosan megfogni a folyamatokat - magyarázta. 

A miénk elég kemény feladat. Szerintem egy tó körül sincs ilyen nagy fürdőző élet Európában. Van, amikor közel félmillió ember van nyakig a vízben. Ilyenkor az a meteorológus, aki a toronyban ül, végül is felel azért, hogy egy váratlan vihar vagy erős szél jelzés nélkül ne csapjon le a Balatonba, ne kockáztassuk emberek életét.

Az egyik veszélyforrás a Balatonon az, amikor az ember a parton szélárnyékban fekszik rá a matracra, vagy áll a SUP-ra, és a parttól eltávolodva hirtelen kikerül ebből a szélárnyékból. A szél belekap a matracba vagy akár egy vízibiciklibe is, elkezdni besodorni a mély vízbe. Számos halálos balesetet okozott már ez a jelenség.

Ilyenkor két dolgot tehetünk: egyrészt, figyelni kell a viharjelzést. Ha villog a viharjelző lámpa, miközben mi szélcsendet tapasztalunk, akkor ne dőljünk be a természet csalafintaságának. Valami oka van annak, hogy kint van a jelzés. Másrészt, érdemes figyelni a víz színét. Ha azt látjuk, hogy zöldes és nagyon színváltós a Balaton befelé, akkor nagyon valószínű, hogy ez a jelenség már elindult.

Van olyan szél, ami nem is hullámokat kelt, hanem sokkal veszélyesebb jelenséget produkál: vízfüggönyt. Ez főleg olyankor alakul ki, ha viszonylag sima vízre hirtelen csap le az orkánerejű szél. Ilyenkor a szél egész egyszerűen felkapja a vizet.

Gyakorlatilag olyan látvány, mintha egy hófúvás lenne a víz fölött. Azt mondja a fáma, hogy ebbe bele lehet úgy fulladni, hogy az ember feje végig kint van a vízből.Van egy olyan szél is, amit a parton élők gyakran emlegetnek: a bakonyi szél, ami  szabályosan lecsaphat a Balatonra. Ez nagyon erőteljesen tud változni a távolsággal. Azt vesszük észre, hogy Zamárdiban alig fúj valami, míg Siófokot elrepíti. 

Miként az is előfordulhat, hogy a balatoni nedves levegőt a délnyugati szél kifújja Székesfehérvár felé, az menet közben felmelegszik, majd a móri árok magasságában heves zivatarok alakulnak ki belőle, eljutnak a fővárosig, és végső soron a balatoni levegőből keletkezett zivatarok áztatják a pesti flasztert is.