Régóta tudunk a Barcelona anyagi problémáiról, azonban egyre közelebb kerülünk azokhoz a tényekhez, melyek által megérthetjük, miért lett béna kacsa a klub a transzferpiacon.
„Az elmúlt néhány évben jelentős előrelépést tettünk a digitális ökoszisztémában, és eszközeinket olyan kreatív központtá alakítottuk, amely az FC Barcelona márkáját egyedülálló szintre emeli a világon.” – közölte Joan Laporta klubelnök, amikor bejelentették az új Barca Media márkát augusztusban. A klub összes digitális és audiovizuális produkciós tevékenységét magában foglaló márka értéke 1 milliárd dollár.
Az új Barca Media céget eredetileg 2023 végéig kellett volna bevezetni a New York-i Nasdaq tőzsdére, évi 100 millió dolláros új bevételi forrást biztosítva a szurkolóktól világszerte, akik fizetnek a klubról szóló tartakmakért. A részvénypiacra való belépést azonban két hónappal ezelőtt jövő év márciusára tolták, ám több, a helyzetről belső és szakértői ismeretekkel rendelkező forrás arról tájékoztatott, kétséges, hogy ez egyáltalán megtörténik-e valaha.
Messziről indult a projekt
Kezdésként menjünk vissza a történet elejére: Laporta mindig keresi a következő rövid távú lehetőséget, hogy pénzt szerezzen a Barcelonának, s ezt az összeget az átigazolási piacon szeretné felhasználni. Egyes szurkolók alapvetően támogatnák őt ebben a törekvésében, de
a Barca Media egy újabb példa arra, hogy a klub miként hoz olyan döntéseket, amelyek végül hosszú távú következményekkel járhatnak a jövőjére nézve.
A Barcelonánál viszont nem új keletű ötlet pénzt remélni abból, hogy tartalmat készítenek, melyet rajongóknak adnak el szerte a világon. Még Josep Maria Bartomeu elnöksége idején (2014-2020) a Barca Studiost azzal a céllal hozták létre, hogy audiovizuális tartalmat készítsen a klub Barca TV-csatornájára, valamint más műsorszolgáltatóknak, köztük a Netflixnek, a Sonynak és a Rakuten TV-nek is értékesítsen. A saját tartalmat a klub szurkolói évi 39,99 dollárért kaphatták meg.
Miután 2021 márciusában átvette az irányítást, Laporta rezsimje meglátta a lehetőséget, hogy a Barca Studios beilleszthető legyen az úgynevezett „karok politikájába”, amely a klub jövőbeli üzletében lévő részesedések eladásával pénzt generál a sürgető problémák kezelésére. Így az év októberében engedélyt kérték, majd meg is kapták a klubtagok engedélyét arra, hogya Barca Studios 49 százalékát eladják egy külső befektetőnek. Laporta azt remélte, hogy ezzel mintegy 200 millió euróhoz juthat, így tárgyalásokat folytatott potenciális vevőkkel. A leendő finanszírozókkal folytatott megbeszélések azonban nem vezettek eredményre,
a szakértők pedig úgy vélekedtek erről, hogy a Barcelona irreálisan túlbecsülte saját piaci értékét.
2022. augusztus elején azonban az igazgatótanács bejelentette, hogy 100 millió euróért eladta a Barca Studios 24,5 százalékát a Socios.com kriptovállalatnak, majd néhány héttel később ugyanezért az összegért újabb 24,5 százalékot adtak a katalán üzletember, Jaume Roures által vezetett Orpheus Media cégnek − derül ki a The Atchletic beszámolójából. Ezek az üzletek lehetővé tették, hogy a Barca a La Liga fizetési limitre vonatkozó szabályain belül új sztárokat – például Robert Lewandowskit, Jules Koundét és Raphinát – igazoljon a 2022-23-as szezonra.
Mivel Xavi újjáépített csapata négy év után először megnyerte a spanyol bajnokságot, Laporta büszkén jelentette be, hogy gazdaságpolitikája kifizetődött.
Nem érkeztek meg a remélt bevételek
A rózsaszín köd azonban nem tartott sokáig, mert napvilágot látott, hogy a fentebb említett 100+100 millió euróból a Socios és az Orpheus mindössze 10 millió eurót fizetett be, és a júniusban esedékes 30 millió sem érkezett meg, miután átstrukturálták az üzletet. A Barca Studios alá ugyanis leányvállalatként beolvadt a Barca Vision nevű új projekt, ezzel a Web 3.0, NFT és metaverzum tevékenységeket is becsatornázták a rendszerbe. Emiatt volt, hogy idén nyáron a Barcelona ismét nem tudott nagy halakra menni az átigazolási piacon, hiszen nem volt annyi bevétel, mint amennyit reméltek. Ennek bizonyítéka, hogy
a nyáron érkező három legnagyobb név közül Ilkay Gündogan (Manchester City) ingyen, míg João Félix (Atletico Madrid) és João Cancelo (Manchester City) kölcsönbe érkezett.
Laport ennek fényében ismét a Barca Studióhoz nyúlt. Megállapodott a német Libero Football Finance céggel és több, meg nem nevezett magánbefektetővel. Ezek a cégek összesen 29,5 százalékos tulajdonrészt szereztek 120 millió euróért a Barca Visionben (ez ugye az új neve annak a leányvállalatnak, amelybe a Socios és az Orpheus eredetileg befektetett).
Nem sokkal ezután a Barcelona bejelentette, hogy megállapodást kötött egy svájci céggel, a Mountain & Co I Acquisition Corporationnel, melynek értelmében a Barca Vision és a klub egyéb audiovizuális tartalmi egységei mostantól Barca Media néven tömörülnének. És itt érkeztünk meg a jelenbe.
Nuku tőzsde, minimális tartalom
Beszámolónk elején ugye azzal kezdtünk, hogy a gránátvörös-kékek vezetése évi 100 millió dollárt remél a szurkolói előfizetésekből. A katalán matek szerint ez úgy jön ki, hogy a csapat 460 milliós közösségi média-táborának egy százaléka átlagosan évi 25 dollárt fizetne személyre szabott digitális tartalmakért és élményekért. De ismét fellépett egy probléma!
Kiderült, hogy a Libero még 40 millióval tartozik a Barcelonának, így a klubnak bankgaranciát kellett kérnie, hogy a La Liga elfogadja játékosaik regisztrációját. A Mountain pedig értesítette az amerikai tőzsdefelügyeletet, hogy – mivel az eredeti befektető visszalépett – már nem tudnak megfelelni a Nasdaq-szabályoknak. Így a tőzsdére vonulás időpontját márciusra halasztották.
Egyébként ahhoz képest, hogy „dinamikus és vonzó” kontentet kínálnak a szurkolóknak, igencsak hadilábon állnak a tartalomgyártással, hiszen Laporta vagy kirúgta a Barca Studios szenior vezetőit, vagy maguktól mondtak fel. Ráadásul a Barca TV-t tavaly júniusban költségcsökkentő intézkedésként bezárták.
Emellett úgy tűnik, hogy a Barca stúdióban lévő részesedések eladásából befolyó pénzt a játékosok bérére és átigazolási díjakra költötték, nem pedig a médiatermelésbe fektették.
Arcon csapás jöhet a ligától
Tovább tetőzi a bajt, hogy a La Liga kijelentette, komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy Laporta a Barca Studio részvényeinek augusztusi átruházását arra használta fel, hogy új igazolásokat regisztráljon, és új szerződést adjon játékosainak.
A La Liga közleménye szerint a Barcelona bemutatta a Barca Studio 49 százalékának eladásáról szóló szerződéseket – amelyeket a klub könyvvizsgálói elfogadtak –, és az első kifizetés már megtörtént. Később rájöttek azonban, hogy ez a kifizetés valójában egyáltalán nem történt meg, ezért
csökkentik a Barcelona fizetési limitjét, ami kihatással lesz a jövő évi átigazolási lehetőségeikre.
Ez igazi csapás lenne a katalánok számára, és a fizetési sapkát csak azzal kerülhetnék el, ha a Libero teljes egészében kifizetné a tartozását.
Egyes sportgazdasági szereplők szerint a Barcelona pénzügyi márkája már így is nagyon leértékelődött. A múlt héten jelentették be, hogy a klub adósságállománya továbbra is 1,2 milliárd dollár, ami a két és fél évvel ezelőtti – a Bartomeu vezette vezetőségtől örökölt – 1,3 milliárd dollárhoz képest ugyan csökkent, de még mindig a legnagyobbak közé tartozik a világ labdarúgásában.
Véletlen szerencse vagy kapitalista trükk az NFL és Taylor Swift márkacseréje?
Taylor Swift elment egy focimeccsre, amiből az lett, hogy két amerikai megabrand egymást reklámozta, s ez több százmillió nézőt, új hirdetőket és fogyasztó rajongót hozott. Az amerikai sajtó azonban úgy véli, ez egy dollármilliókról szóló, gondosan becsomagolt marketingfogás. Bővebben−−−>