Ha a librát bevezetné a Meta, több milliárd felhasználó között zajlana a pénzforgalom a hagyományos monetáris rendszeren kívül. Ez olyan pénztömeget vonhatna ki a jegybankok felügyelete alól, ami már veszélyeztethetné a pénzügyi stabilitást és a monetáris politika hatékonyságát – mondta az Indexnek Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója arról, hogy a közösségimédia-óriás tervezett virtuális magánpénze alapjaiban rengethette volna meg a jelenlegi pénzügyi rendszert. A bitcoin és a sok egyéb virtuális pénz megjelenése után a Facebook libraprojektje volt az első igazán jelentős fejlemény, amely ráébresztette a jegybankokat, hogy lépniük kell – tette hozzá.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a világ jegybankjai azonnal elkezdték vizsgálni a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségeit, és ma már 90 százalékuk már a tervezés, fejlesztés, tesztelés vagy megvalósítás fázisánál tart.

A szakember hangsúlyozta, a kriptovaluták terjedése és a nagy technológiai cégek pénzügyi ambíciói továbbra is kihívást jelentenek a hagyományos pénzügyi rendszer számára. A digitális jegybankpénz bevezetésének motivációi és megközelítései jelentősen eltérnek az egyes országokban.

  • Svédországban például a készpénzhasználat drasztikus visszaesése miatt kezdtek el foglalkozni a témával. 
  • Kínában olyan nagy technológiai vállalatok, mint az Alipay és a WeChat, gyakorlatilag átvették az uralmat a lakossági pénzforgalom felett. Ez azért kockázatos, mert ezek nem szabályozott pénzügyi intézmények. Ha bármi probléma adódik, például a felhasználók nem férnének hozzá az alkalmazásokban a pénzükhöz, a jegybanknak és a felügyeletnek nincs megfelelő eszköze a beavatkozásra

– sorolta Bartha Lajos. 

Vannak ezenkívül olyan fejlődő országok, ahol a lakosság jelentős része nem fér hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz, ezért a digitális jegybankpénz bevezetésének célja elsősorban az ő pénzügyi bevonásuk elősegítése.

Nem véletlen, hogy eddig valódi bevezetés Nigériában, Jamaikán vagy éppen Zimbabwében történt. 

Egy kamatozó eszköz pedig a monetáris politikai döntések hatékonyságát is növelheti, ennek segítségével a jegybank közvetlenül befolyásolhatja a lakosság betéti kondícióit, így hatásosabban lehet képes célon tartani az árszínvonal növekedésének ütemét, tette hozzá Bartha Lajos.

Az Európai Unióban az utóbbi években szintén felgyorsult a digitális euró bevezetésének tervezése. Alapvetően három kérdésre keresi a választ az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság:

  • Egyrészt ebben a térségben is hozzávetőleg 30-50 millióra tehető azok száma, akik nem férnek hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz.
  • Másrészt szinte minden tagállamban sok egyedi fizetési megoldás van, amelyek nem átjárhatók, vagyis töredezett a piac és ez drágítja és lassítja a fizetési forgalmat.
  • Harmadrészt jelentős kockázatokat azonosítanak abban, hogy az európai piacot amerikai szereplők dominálják, így ma már elsősorban szuverenitási kérdésként tekintenek a digitális jegybankpénzre.

Az európai lakossági pénzforgalom 60-70 százalékát két amerikai kártyatársaság bonyolítja – ezek a Visa és a Mastercard, mutatott rá a kritikus problémákra. Ez jelentős függőséget jelent, amit az EU szeretne megszüntetni, de legalábbis csökkenteni.  

Bartha Lajos
Bartha Lajos
Kép: Index, Tövissi Bence

„2025 novemberében várható kulcsfontosságú döntés az EKB részéről a projekt következő fázisáról” – mondta az igazgató. Ez Magyarország számára is meghatározó jelentőségű lehet. Az EKB gyakorlati lépéseit támogatja az EU Bizottság már nyilvánosan is elérhető jogszabálytervezete, amely a digitális euró felhasználásának jogi kereteit adja meg.

A digitális jegybankpénz technikai megvalósítása összetett feladat. 

Egy jegybanknak nincs kapacitása több millió számla közvetlen kezelésére. A digitális jegybankpénzre szóló követelés jogilag a jegybankra szólna, mi határoznánk meg a számla paramétereit, de a szolgáltatást és az ügyfélkapcsolatot a kereskedelmi bankok biztosítanák – magyarázta Bartha Lajos. A digitális euró szabályozási javaslatában úgy látjuk, hogy a fogyasztóknak ezt ingyenesen kell adni, tehát a kereskedelmi bankoknak a fogyasztótól nem lenne bevétele.

Valószínűleg a digitális forint bevezetésekor is ugyanezt az elvet célszerű alkalmazni – világított rá a jegybanki vezető. Kifejtette, a rendszert, hasonlóan a kártyarendszerekhez, a kereskedők finanszíroznák. 

A helyesen megvalósított digitális jegybankpénz előre jól felmért, a bankrendszer működésében fennakadást nem okozó mértékű betétkiáramlással járhat, így az alternatívához képest jelentősen csökkentve a hazai bankrendszer stabilitását érintő kockázatokat. Hozzátette, ha lesz könnyen hozzáférhető digitális euró, és esetleg sok magyar állampolgár vagy vállalkozás szeretné azt a digitális pénztárcájában tartani, akkor olyan kockázat adódhat, hogy a monetáris politika hatékonysága csökkenhet, mert az MNB-nek kisebb pénzmennyiségre van ráhatása – amiről a devizahitelezés kapcsán már van keserű tapasztalat

Hasonlóan fontos a pénzügyi stabilitás szempontjából az a kérdés, hogy vajon mennyi pénz áramlik át a kereskedelmi bankoknál tartott digitális pénzünkből a jegybanknál tartható digitális fizetőeszközbe. Ennek megfelelően alapos számítások zajlanak jelenleg is az EKB-ban, hogy mekkora összeget válthat majd át valaki digitális euróra, tette hozzá.

Ugyanakkor a digitális jegybankpénz új lehetőségeket is teremthet.

  • Javíthatja a pénzügyi bevonódást,
  • csökkentheti az itthon még mindig magasnak tartott tranzakciós költségeket,
  • és növelheti a pénzügyi rendszer átláthatóságát. 

Bartha Lajos szerint a következő évek meghatározóak lesznek a pénzügyi rendszer jövője szempontjából. A digitális jegybankpénz bevezetése nemcsak technológiai újítás, hanem a pénzügyi szuverenitás és stabilitás megőrzésének eszköze is lehet. Az MNB pedig mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne maradjon le ebben a globális versenyben.

Érkezik a digitális pénz, ennek tuti nem lesz szaga

A közeljövőben a digitális jegybankpénzek alapjaiban változtatják meg a pénzügyi rendszert – 2025 novemberében jöhet a digitális euró. A magyar jegybankon belül pedig azt kutatják, hogy mivel járna a digitális forint széles körű bevezetése. Egyelőre tesztfázisban van egy verziója, amely a 8–14 éves korosztálynak tavaly március óta elérhető. Erről itt olvashatnak részletesebben >>>