A Belügyminisztérium pénteken közölte hogy, átlagosan 20 százalékos alapbéremeléssel folytatódik március 1-jétől az egészségügyi szakdolgozók bérrendezése a tavaly júliusi egységes 18 százalékos emelést követően. A teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi keresete 2010-ben 170 900 forint volt, az idei március 1-jei béremelést követően havi keresetük meghaladhatja a 800 ezer forintot. Az új bértábla március 1-jétől hatályos, a megemelt fizetés áprilisban érkezik először.

Sok ápoló azonban csalódott, miután megkapta az új besorolását.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a Népszavának azt mondta: még nincs pontos összesítésük, de tagjaik között nagyon gyakori, hogy a beígért 20 százalék helyett, mindössze 13-14 százalékos többletet kapnak.

Az is borzolja a kedélyeket a szakszervezeti vezető szerint, hogy az egyes intézményekben teljesen eltérő a munkáltatók gyakorlata.

Hivatalosan néhány napja kapták csak meg a munkáltatók a kormányzat béremelésre vonatkozó útmutatóját, miközben már ezerszámra kellett aláírni a béremelési papírokat.

Volt ahol az abban leírtakat nem tudták figyelembe venni, mert már régen túl voltak a szerződések módosításán, volt ahol egységesen adtak 20 százalékot, és volt olyan, hogy csak a pótlékokat adták oda keresetnövelő elemként.

A kormányzati állítás ellenére az ágazatban az átlagbér bruttó 460 ezer forint, ennek a húsz százaléka 92 ezer forint. Ehelyett azonban sokaknál 50-60-70 ezerrel nő a bére, csak nagyon kevesek kapták meg az említett 92 ezret

– tette hozzá.

Egy másik nagy feszültségpontja a béremelésnek, hogy sok szakmát, mint nehéz munkaterületet, kiemeltek és ezekben nagyobb összegű emelés adható. Ám sok, hasonló munkafeltételekkel járó területet választottak szét: a krónikus belgyógyászat például a kiemeltek közé került, az aktív belgyógyászat viszont nem.

A belső feszültségek oldására akadt olyan intézményvezető, amely közölte: nem érdekli, minden osztályon ugyanannyit adnak, ha kiemelt, ha nem.

Időközben a megjelent a Magyar Közlöny a vendégmunkások fogadásáról szóló kormányrendelet. Ebben felsorolják, hogy milyen foglalkozásokban nem adható ki vendégmunkás-tartózkodási engedély.

Az egészségügyben vendégmunkás nem láthatja el például a gyógyszerész, a védőnő, a gyógytornász munkáját, viszont a listából hiányoznak az ápolók.

Az ebben a témában feltett kérdésekre a Belügyminisztérium nem válaszolt érdemben a lapnak.

Egyelőre úgy tudni, nincs harmadik országból érkezett ápolója a hazai egészségügyi rendszernek

Soós Adrianna hozzátette: a gondolat rendre felmerül egy-egy szakmai konferencián, sőt, elhangzott már az is, hogy mivel az ápoláshoz nyelvtudás is kell, vendégmunkás legfeljebb segédápolói munkakörben láthatna el. De hogy lenne-e szó arról, hogy az ápolásban vendégmunkásokkal pótolnák a hiányzó szakembereket, arról mélyen hallgatnak – mondta.