A nemek közötti bérszakadék az EU-ban 2021-ben 12,7 százalékos volt, és az elmúlt évtizedben csak minimálisan változott.

Eközben Magyarországon ez az adat lényegesen magasabb volt:

a nők átlagosan 17,2 százalékkal keresnek kevesebbet óránként, mint a férfiak.

  • A nemek közötti teljes kereseti különbség, amely az átlagos órabér, a fizetett órák számának havi átlaga és a foglalkoztatási ráta együttes hatását méri, 2018-ban uniós szinten 36,7 százalék volt.
  • A nemek közötti foglalkoztatási különbség 2021-ben 10,8 százalékot tett ki: az EU-ban a nők 67,7 százalékát foglalkoztatták, szemben a férfiak 78,5 százalékával.

Jönnek az új gendersemleges uniós bérkritériumok: nyilvános lesz mindenki fizetése

Az EP új szabályokat fogadott el a nemi szempontból semleges kritériumokon alapuló bértáblákról, hogy a bérek könnyebben összemérhetőek legyenek a teljesítmény alapján. Cél a megkülönböztetésmentes felvételi eljárás az állások betöltésekor. Bővebben>>>

Több munkaórában dolgoznak kevesebb pénzért

A nemek közötti bérszakadék a Szabad Európa szerint tágabb fogalom, mint a bérdiszkrimináció, és nagyszámú egyenlőtlenséget jelent a nők számára a munkához való hozzáférés, a haladás és a jutalmak terén.

  • A bérszakadék mintegy 24 százaléka kapcsolódik a nők túlreprezentáltságához a viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, például az ellátásban, az egészségügyben és az oktatásban.
  • A nőknek több munkaórájuk van hetente, mint a férfiaknak, de több órát töltenek fizetés nélküli munkával, ami hatással lehet karrierjükre is.
  • A hierarchiában elfoglalt pozíció is befolyásolja a bérszintet: a vezető vállalatok vezérigazgatóinak kevesebb mint nyolc százaléka nő.

Az EU-ban az órabér tekintetében a legnagyobb különbséggel rendelkező szakma a vezetőké volt: 23 százalékkal alacsonyabb a nők keresete, mint a férfiaké.

Egyes esetekben a nők a férfiaknál kevesebbet keresnek egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért, még akkor is, ha az egyenlő díjazás elvét 1957 óta európai szerződések rögzítik.

Ezen szeretne változtatni az Európai Unió. A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében a törvény nyilvánossá teszi az uniós cégek bértábláit.

Átláthatóvá válnak a fizetések a közép- és nagyvállalatoknál

Átláthatóbb gyakorlatot ír elő a 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak a fizetések meghatározására egy új uniós irányelv, amelyet mai plenáris ülésén nagy többséggel megszavazott az Európai Parlament. A cél elsősorban a nemek közti diszkriminatív bérkülönbség csökkentése. Bővebben>>>

Egyenlő bér kontra genderideológia

Az Európai Parlamentben az egyik előadó, Kira Marie Peter-Hansen dán zöldpárti politikus arról beszélt, hogy azt az elvet, amely egyébként szerepel az európai szerződésekben, ezzel a jogszabállyal a gyakorlatba is átültetik. A téma másik felelőse, Samira Rafaela holland liberális képviselő pedig kijelentette, hogy „az összes tagállamban megszüntetjük a diszkriminációt”. Elmondta,

a mesterséges intelligencia számítása szerint enélkül a törvény nélkül 2086-ra változott volna a helyzet, „de ha a férfiak fejével gondolkodnánk, akkor soha.

Legfeljebb 300 év múlva lesz nők és férfiak között egyenlőség

Az ENSZ főtitkára szerint a nemek közötti egyenlőség egyre távolabbi célként lebeg a szemünk előtt: legfeljebb 300 év múlva valósul meg. Bővebben>>>

A Fidesz ellenszavazott a semleges nem kérdése miatt

A Fidesz nem támogatta a nemek közötti bérkülönbségek eltüntetését célzó javaslatot. Indoklásuk azonban nem kapcsolódik közvetlenül a jogszabály céljához, elutasításukat az váltotta ki, hogy a nem bináris személyeket – vagyis akik nem kizárólagosan férfiként vagy nőként azonosulnak – is védelmébe veszi a szabályozás.

Vitán felül áll, hogy a munka világában is biztosítani kell a nők és férfiak egyenlőségét, ezt a törekvést teljes mértékben támogatjuk. Nem tartjuk helyesnek azonban, hogy az Európai Unió ezt a nemes célt kihasználva jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a nőkön és férfiakon kívül létezik egy harmadik, semleges nem is

– mondta Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában.

A kormánypárti érvelés szerint az európai uniós alapszerződés eredetileg 1957-ből származó, férfiakra és nőkre vonatkozó terminológiáját 2016. június 7-én megerősítették, teljes mértékben összhangban a mai napig rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokkal. Ugyanezen terminológiát, azaz a nők és férfiak kifejezést az Európai Unió Alapjogi chartájának 23. cikke is rögzíti. „Ezért ebben az irányelvben a »nemekre« való hivatkozás csakis férfiakra és nőkre vonatkozhat annak biztosítása érdekében, hogy a másodlagos uniós jog megfeleljen az elsődleges jognak”.

Az Európai Bizottság 2021 márciusában terjesztette elő javaslatát a nemek közötti bérszakadék megszüntetésére. Az Európai Parlament után az uniós tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanácsnak hivatalosan még jóvá kell hagynia az új irányelvet annak hatályba lépése előtt. Ezt követően húsz nap elteltével lép hatályba az irányelv, a kormányoknak pedig három éven belül kell nemzeti jogrendjükbe átültetni a rendelkezéseket. Annak ellenére, hogy a magyar kormánypárti képviselők a javaslattal szemben foglaltak állást, a jogszabály Magyarországon is kötelező érvényű lesz.