A bitcoin árfolyamcsúcsától ugyan még messze vagyunk, de az elmúlt héten ismét nagyot ment a legnépszerűbb kriptopénz: a bitcoin több mint tíz százalékot erősödött az elmúlt napokban, a mindenkori árfolyamcsúcsától – a március közepi 73 750 dollártól – pedig 5-6 százaléknyira van.

„A bitcoin árfolyamának közelítése az eddigi legmagasabb szinthez (ATH) bizonyítja a piac erősségét” – fogalmazott az Economx megkeresésére Czeglédi Tamás, blokklánc-szakértő, aki szerint az általános tendencia egyértelműen felfelé mutat, amit a kripto piaci szereplők optimizmusa is alátámaszt.

Pedig azért vannak egymással szemben álló vélemények: 

  • egyes elemzők évek óta mondogatják, hogy „hamarosan 100 ezer dollárt ér majd a bitcoin”, 
  • mások pedig figyelmeztetnek, hogy hiába a mostani jelentős megugrás az árfolyamban és az újabb csúcsok megdöntése, hamarosan úgyis jön a korrekció, hiszen több nagyobb alap, intézményi befektető bevásárolt a különböző ETF-ekből – tőzsdén kereskedett indexkövető alapokból – és „lassan realizálni akarják a nyereségüket”.

„Régóta mondogatják már, hogy az intézményi befektetők hozzák el a következő bikafuttatást, vagyis az árfolyamok emelkedését”– reagált a felvetésre Czeglédi, aki kellő óvatosságra int azzal kapcsolatban, hogy „az újoncok hirtelen hatalmas kriptovagyonok felett dönthetnek”. Véleménye szerint ugyanis „akik nem a kriptopiacon edződtek és hirtelen sok százmilliárd dollárnyi vagyon fölött hoznak döntést, abban óriási kockázat rejlik”. 

A bitcoin árfolyamának alakulása az elmúlt évben a dollárral szemben
A bitcoin árfolyamának alakulása az elmúlt évben a dollárral szemben
Kép: Economx

Azonban úgy tűnik, hogy a közösség már túllépett ezen a ponton: 

a mai viták már inkább specifikusabb kérdésekre és kritikákra összpontosítanak, mint például a bitcoin és más kriptovaluták körüli dinamikák, 

amelyek eltérnek a 2020-as év emelkedő trendjeitől. Czeglédi Tamás szerint a jelenlegi helyzet még magasabb csúcsok elérését sejteti.

Kapcsolódó

Mit hozott a kriptopiacra az ETF-ek megjelenése?

Az ETF-ek speciális tőzsdén kereskedett indexkövető alapok, melyek megjelenése lehetővé tette az átlagemberek számára, hogy a hagyományos pénzügyi piac keretein belül fektessenek be bitcoinba – ez jelentős újdonságot hozott a kriptopiacra, hiszen ezáltal megszűnt a tapasztalt kriptobefektetők és a tőkeerős szereplők privilégiuma. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ma már bárki vásárolhat bitcoint, kinyílt a piac az összes potenciális befektető előtt.

„Ez az innováció hozzájárul ahhoz, hogy a kriptók világa és kereskedése közeledjen a hagyományos pénzügyi szektor logikájához. Egyúttal jelzi az amerikai szabályozó hatóságok „de facto” legitimációját a kripto típusú befektetési formák iránt – különösen az ETF-ek esetében – így tovább erősítve az átlagemberek bizalmát a kriptopiac iránt” – mondta a szakértő.

„Akik régóta jelen vannak a kriptopiacon, már belefáradtak azokba az unos-untalan feltett kérdésekbe és felvetésekbe, hogy mi van a bitcoin mögött, mi van a bűnözők pénzével?! Az Egyesült Államok zöld utat adott a bitcoin ETF-eknek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes amerikai közigazgatás letette a voksát a bitcoin mellett”

– fogalmazott Czeglédi Tamás. Ez szerinte már önmagában is megváltoztatja a diskurzust és a bitcoin elfogadását illetően nem hagy teret a vitára. Ez a lépés, valamint a bitcoin hitelezés megjelenése és a négyévente esedékes bitcoin felezés, amely a bányászati jutalmak csökkenésével lassítja a bitcoin kibocsátást és így inflációs erővel bír, együttesen jelentős változásokat hoznak a piacra – mindezek a fejlemények Czeglédi szerint együttesen „jelentős befolyást gyakorolnak a bitcoin értékére és annak közbeszédre való hatására, így új dinamikát teremtenek a kriptovaluták iránti kereslet tekintetében”.

Mi a helyzet a magyar piacon?

A Pénzügyminisztériumnak van egy EMAP nevű eseményalapú adatszolgáltatási projektje, ami gyakorlatilag egy blokklánc alapú elektronikus bérszámfejtés – ez Czeglédi Tamás szerint „óriási előrelépés”, ha megvalósul, hiszen  ez egy jelentős közigazgatási innováció. „Sokszor azt éreztem, hogy fölösleges a magyar piacon ilyen innovációkat keresni, mert semmi nem támogatja a szabályozását ezeknek a kezdeményezéseknek. Ezzel szemben a közigazgatás meglepően jó fejlesztéseket tud generálni” – fogalmazott a szakértő. „Az EMAP-projekt lényegében méltó megkoronázása annak a folyamatnak, ahogy a NAV-nak sikerült bezárnia az áfarést – előtte körülbelül az utolsók voltunk uniós szinten, mára viszont már az élbolyhoz tartozunk.” Czeglédi szerint ugyanilyen szintű kifehéredést hozhatna a bérszámfejtés blokklánc alapúvá tétele. A szakember említette még a digitális állampolgárságot, ami szintén abba az irányba mutat, hogy a blokklánc-technológia egy wallet-infrastruktúra köré rendezi a teljes közigazgatást.