Akinek súlyosan megrongálódik a nagyjából 80-100 millió forintos forgalmi értékű háza, ám ennek mindössze a töredékét kapja meg kártérítésként a biztosítójától, az érti igazán, mennyire fontos az értékkövetés – figyelmeztet a napokban lezajlott vihar után is a CLB független biztosítási alkusz.

Legfeljebb annyi kártérítésre számíthat, amennyiért vette egykor az ingatlant, miközben aki csak tehette, korszerűsítette a háztartását, drágább berendezések kerültek a lakásokba, az ingatlanok is az egykori vételár sokszorosát érik, de a biztosítási szerződésekben maradt minden a régi áron. 

Az ingatlanbiztosítások viszont nem követik automatikusan azt az áremelkedést, ami a lakáspiacon, illetve az építőiparban lezajlott az elmúlt években.

A mai, négyzetméterenkénti akár 5-600 ezer forintos újjáépítési költségek helyett a szerződésekben foglalt értékek alapján átlagosan alig 200-250 ezer forintot fizetnek a biztosítók.

Vagyis, egy ingatlan teljes újraépítéséhez a kártérítésből legfeljebb a munkálatok és az anyagár felére futja, hiszen a kifizetés alapját az egykor rögzített érték határozza meg.

Tragikus helyzetbe hozhat a kártérítési összeg

A reméltnél lényegesen kevesebb kártérítési összeg tragikus helyzetbe hozhatja azokat a családokat is, ahol egyébként rendesen fizetik a valamikor régen megkötött biztosítást.

A folyamatosan ketyegő biztosítási bomba éppen akkor robbanhat, amikor a legnagyobb szükség lenne a segítségre, a minél nagyobb kártérítési összegre.

Javasolt a szerződések legalább 3-5 évenkénti megújítása. Az értékkövetés nem feltétlenül jelenti a biztosítási díj drágulását – vagy legfeljebb csak minimálisan –, viszont egy tragikus „káreseménykor” felbecsülhetetlen segítség.

Elég, ha a szél ledönti a kéményt

Nem is kell a legtragikusabb kimenetelű esemény ahhoz, hogy valaki csalódjon a kártérítési összegben, elég az, ha a mostanában gyakori viharos szél ledönti a kéményt, elviszi a fél tetőt a házról vagy fákat dönt rá a lakóépületre.

A régóta nem frissített és a jelenlegi értékhez nem igazított szerződés alapján kifizetett kártérítési összegből nem lehet ma egy új kéményt vagy tetőt építtetni. Időnként érdemes átnézni a szerződésbe foglalt értéket, s amennyiben az változott az elmúlt időszakban, akkor módosítani. A biztosítók kínálatát is fontos megismerni, mert gyakran változatlan díjért szélesebb körű biztosítást is lehet találni.

Ezek a viharkárra igényelhető biztosítások:

  • lakásbiztosítás: viharkár – óránként legalább 54 kilométer sebességű széllel –, felhőszakadás villámlás, beázás, tűzkár, stb.,
  • nyaralóbiztosítás – hétvégi házakban, nyaralókban keletkezett elemi károk, csőtörések, özönvíz szerű áradások ellentételezésére,
  • casco biztosítás – garázsban megrongálódott autók, jégverés okozta totálkár, közlekedés közbeni vizes, kátyús balesetek,
  • balesetbiztosítás – esetleges személyi sérülések miatti hosszabb távú munkaképtelenség esetére.

Mik a kárbejelentés lépései?

A viharkárt – is – az „észlelésétől” számított öt napon belül be kell jelenteni a biztosítónál (az „észlelés” kitétel nagyrészt a hétvégi ingatlanok miatt elfogadott).

Nem árt lefényképezni tételesen a viharkárokat, az ázások nyomait és a padlón álló vízszint magasságát is lehetőleg pontosan, ugyanis ez az adat sem lesz mindegy a kár megállapításakor.

A mentést a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. A biztosítók ugyanis enyhén szólva sem veszik jó néven, ha a kárszakértőjük kiérkezéséig meg sem próbálják menteni, ami menthető. Igaz, a naponta lezúduló viharban meg kell gondolni, hol száradjon biztonsággal az elázott ingóság. Az udvarra kipakolt bútorokat ugyanis pár nap múlva már újra áztathatja a zápor, a garázsból kiszorult gépkocsikat pedig totálkárosra verheti az utcán a jégeső.