Még nem érkezett el a pihenés ideje a kiskereskedelemben, karácsony után ugyanis rögtön indul az ajándékok csereberéje – a nem tetsző vagy netán minőségi hibás termékekkel a legtöbben a két ünnep között igyekeznek visszatérni a vásárlás helyére, hogy számukra kedvezőbb, illetve hibátlan árucikkhez jussanak.
Szakértőt kérdeztünk a tudnivalókról.
Hiába az igény, ha nincs meg a „cetli”
Hosszú évek óta hangsúlyozzuk, hogy
a vásárláskor meg kell őrizni a nyugtát, számlát, jótállási jegyet – minden írásos igazolást.
A bizonylat megléte minden további, olyan igény érvényesítésének az alapja, amivel utóbb a vásárló felkeresheti a kereskedőt – szögezte le első körben Vámos György.
Ha tehát a vevő hanyagul eldobta a boltban kapott „cetlit”, később főhet a feje, ha a megajándékozott vagy ő maga bármilyen okból cserét, esetleg javítást akar elérni. Igazolni kell ugyanis, hogy az adott helyen vettük a terméket.
Noha érdemes mindig figyelni, alapesetben nem kell „kérni” a nyugtát, mivel azt a kereskedő magától is köteles átadni a vásárlónak – fűzte hozzá a kereskedelmi szakértő.
Megjegyezte: a szokások szerint a legtöbben nem mellékelik, – mert nem illik – az ajándékba szánt termék mellé az árról szóló bizonylatot is. Ezért az ajándékozónak magának érdemes eltennie azt, legalább addig, amíg ki nem derül, hogy a termék címzettje elégedett-e a meglepetéssel, illetve az árucikkel kapcsolatban nem merül fel jogos minőségi panasz.
Nem mindig kötelező a csere, jóindulattól függhet
Jelentős különbség van aközött, hogy azért kell a terméket másikra váltani, mert az hibás, nem működik, hiányzik egy alkatrésze, vagyis igazolható minőségi problémával rendelkezik.
Vagy csak azért, mert a megajándékozottnak – szubjektív okokból – nem tetszik, netán van már olyan színű, típusú portékája otthon, esetleg nem felel meg a kiválasztott méret, szín, fazon, de amúgy nincs minőségi probléma.
A megajándékozott tetszése alapján kívánt cserebere nem kötelező, de a legtöbb vállalkozásnál mégis működik.
A boltos szándékán, hozzáállásán múlik, hogy segít-e, ami alapvetően közös érdek – emelte ki Vámos György.
Ehhez a nyugta mellett az is feltétel, hogy ne legyen – használatból eredően – sérült a termék: például szamárfüles a könyv, megbontott, hiányos a kozmetikum, vagy ne gyűljenek addig is a felvételek egy telefon memóriájában, illetve ne hordják a ruhát, cipőt, amíg vissza nem viszik az üzletbe.
Más megítélés alá eshet, hogy kibontom és eleve nem tetszik az ajándék, vagy elkezdem használni és később meggondolom magam – jegyezte meg.
Néha feleslegesen kérjük a panaszkönyvet
Kiemelte: többféleképpen tudja a kereskedő orvosolni a vásárló szubjektív problémáját, de nem köteles – a cserebere egy önkéntes szolgáltatás.
Ha például méretgond miatt visszük vissza a ruhadarabot és nincs készleten megfelelőbb termék, a boltos eldöntheti, hogy abban az értékben más árucikket, vagy egy levásárolható utalványt ad cserébe.
A vételár visszakérése viszont a gyakorlat szerint ilyenkor ritkábban jár sikerrel, de esetenként ez is előfordul.
– Azért beírni a vásárlók könyvébe, mert a zöld inget nem cserélték ki a jobban tetsző sárgára, felesleges, mert ilyenkor nem fogyasztóvédelmi vétségről van szó – jegyezte meg.
A példánál maradva: azért fontos, hogy ép maradjon a visszavitt árucikk, mert a kereskedő az általa kicserélt, új, zöld inget nem fogja kidobni, hanem visszateszi a polcra, hátha másnak még megtetszik. Azaz, nem éri kár az üzletet, ha együttműködik: visszaveszi a hibátlan, de „félresikerült” ajándékot és másikat ad helyette.
Van, amikor nem vitatkozhat a kereskedő
Vannak olyan esetek, amikor kötelező orvosolni a vevő igényét, nem utasíthatják el azt – jellemzően a minőségi reklamációk esetén, amelynek kezelése terméktípusonként, üzletenként változó.
Például, ha a vásárlást követő három munkanapon belül visszük vissza a műszaki cikket, mert nem működik, hibás, hiányzik egy alkatrész, akkor adni kell helyette egy ugyanolyan, kifogástalan terméket. De van olyan áruház, amelyik a három munkanapon túl, például a két ünnep között is szó nélkül cserél, ha egyértelmű gyártási hibáról van szó.
Alapszabály, hogy
a minőségi reklamáció kezelése jogszabályi kötelezettség,
amit a fogyasztó a választása szerint első körben a vásárlás helyén vagy az erre szerződött szakszervízben tehet meg.
Nem a vevő dolga
Meghibásodás esetén a kereskedő köteles vagy kijavíttatni a terméket, vagy cserélni, akár árleszállítással kárpótolni a vásárlót – sorolta Vámos György. Ha ezen megoldások egyike sem teljesíthető, akkor vissza kell adnia a vételárat.
Mint megjegyezte, gyártási hiba esetén az üzlet a beszállítójával rendezi a kérdést, de ez már nem a vásárló ügye, és nem is lehet erre hivatkozva időt húzni a termék további sorsát illetően.
Nyilván egyszerűbb az üzletben intézni a panaszt. Ha viszont úgy érezzük, hogy
a boltban nem kezelték megfelelően, akkor lehet békéltető testülethez vagy a hatósághoz fordulni
– hívta fel a figyelmet.
Akciósan vett terméknél is ugyanaz a szabály
Ha az adott terméket akciósan vette a vásárló, akkor cserebere vagy minőségi panasz esetén is csak az akciós árnak megfelelően várhatja el a boltos közreműködését, nem kérhet vagy követelhet kompenzációt az eredeti, magasabb összegben.
Ugyanakkor,
a leárazás nem ok arra, hogy a minőségért ne lehessen reklamálni.
Tehát azért, mert valami akciós volt, attól még ugyanúgy érvényesek a meghibásodásra vonatkozó szabályok – jelezte.
Viszont, ha valamit eleve azért értékeltek le, mert sérült csomagolás vagy más, kisebb hiányosság miatt értékcsökkent, de még működőképes termék lett, akkor az előre jelzett hiba miatt nem lehet utóbb reklamálni.
Beindulnak az online piacterek is
A szakértő azt is megemlítette: sokan nem a boltba viszik vissza a karácsonyra kapott terméket, főleg, ha nincs meg a nyugta, hanem eladják vagy elcserélik az internetes használtcikk oldalakon – az elkövetkező napokban, hetekben a népszerű webes piactereken is magas lehet az áruforgalom.
Az online áruházaknál pedig
fontos szabály a 14 napos elállási idő, amikor még indoklás nélkül vissza lehet küldeni a terméket
és elállni a vásárlástól.
Ám ilyenkor gyakori, hogy a karácsonykor átadott árucikket már korábban, például az akciós Black Friday idején megvettük. Vannak olyan webáruházak, amelyek hosszabb elállási időt biztosítanak, és például a két ünnep között is cserélnek, ezért érdemes erről is tájékozódni, végső soron akár utólag is – mondta Vámos György.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!