Az idei szőlőfelvásárlásban nem tudták a megnövekedett költségeiket érvényesíteni a szőlészek, a termés pedig a vártnál kisebb lett. Mindemellett pedig a borászok nagyobb mértékben emeltek árat itthon, mint az exportpiacon.

Az idei szőlőtermésben nagy szerepe volt a sok esőnek, ami egyben melegágya is volt a növényvédelmi problémáknak. Ez utóbbi jelentősen megemelte a termelés költségeit, miközben a termés mennyiségét is csökkentette. Az augusztus végi, szeptember eleji hőség sem tett jót a szőlőfürtöknek – írja a vg.hu.

Ennek ellenére 1,6 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett meg lepárlási támogatást az agrártárca, amit legfeljebb 90 ezer hektoliter rozé- és vörösbor lepárlására lehet felhasználni.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint bár nem túl nagy a pincék készlete, érezhetően megcsappant a kereset a vörös- és a rozéborok iránt, így a készletek felvásárlásával azt próbálják elérni, hogy a kékszőlőre is legyen felvásárolható.

A szüret eddigi tapasztalatai ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy nem követik az árak a megnövekedett költségeket. Emiatt sok szakmabeli úgy véli, hogy sokan felhagynak a szőlőtermesztéssel a szüret után.

Az Egri Borvidék 70 százaléka kékszőlőültetvény, ami iránt alaposan megcsappant a kereset, így az ottani borászok kilátásai nem túl rózsásak. Varga Dávid, az Egerszalóki Hegyközség borásza a lapnak elmondta, hogy a kilónkénti felvásárlási ár alig haladja meg a 110 forintot, ami veszteséget jelent azok számára, akik kizárólag a szőlőműveléssel foglalkoznak.

A belföldön termelt és értékesített borok értékesítési ára mindeközben 14 százalékkal 29,1 ezer forintra emelkedett hektoliterenként január és augusztus között az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint. Az export ugyanakkor csak 2 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban, mindössze 28,3 ezer forintra.

A KSH adatai alapján a magyar bor-külkereskedelmi egyenleg mennyiségben 9, értékben 5 százalékkal csökkent január és június között 2022 azonos időszakához képest.

A külpiacon az értékesített mennyiség jelentős részét (74 százalék) a lédig borok tették ki, ennek exportja 4 százalékkal 377,6 ezer hektoliterre csökkent. A palackos borok kiszállítása 23, értéke 8 százalékkal csökkent, 10,3 milliárd forintra.

A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborokat keresik a legtöbben, ezek a kivitel mintegy 87 százalékát tették ki.

Magyarország borimportja idén január–június között 19,5 ezer hektoliterre csökkent, az egy évvel korábbihoz képest ez 27 százalékos csökkenés, kiszerelésük szinte teljes egészében palackos volt.

Már nem divatos a bor íze, nagy bajban a hazai borászatok

A gombák és a kártevők tönkretették az idei szőlőt. A termés védelme eleve nagy költségekkel járt, és mivel a borkereslet is csökkent, a nyereségesség is kérdésessé vált.
Bővebben--->