Idén sem nézhetnek vígan a pohár fenekére a globális bortermelés prominens képviselői, 1960 óta ugyanis világszerte a 2023-as év lehet a legrosszabb a kitermelt és palackozott borok tekintetében. Ezért megkongatta a vészharangot a nemzetközi szakszövetség, amely úgy becsüli, hogy idén az elmúlt hatvan év leggyengébb eredményeként összesen 244,1 millió hektoliter bor gyűlt össze a hordókban.

A borászatok gyengülő teljesítményét elősorban a Föld északi és déli féltekéjén eluralkodott, kedvezőtlen időjárási viszonyok idézték elő, amelynek következtében a klímaváltozás immár beleszólt a termelő vidékek nemzetközi dobogósainak rangsorába.

Kapcsolódó

Kilenc év után újra a franciák az élen

Argentínában, Brazíliában, Chilében, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Ausztráliában 10-30 százalékkal, Olaszországban – 2017 óta a legalacsonyabb szintet produkálva – mintegy 12 százalékkal esett vissza idén a termelés.

Ezzel az olaszokat kilenc év után letaszíthatják a trónról a francia bortermelők, míg Spanyolország – az elmúlt húsz év legalacsonyabb termelési mértékével – egyelőre megtarthatja a világranglista harmadik helyét. A dobogósok romló eredményeivel tavalyhoz képest az Európai Unióban 7 százalékkal csökkent a termelés, ami így idén az ötéves átlag alatt marad.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az éghajlatváltozás következményei, mint a száraz tél, a jégesők, az árvizek és az esős tavaszi időszak miatt más európai termelő országokban, így például Ausztriában (–6 százalék), Görögországban (–23 százalék), Horvátországban (–31 százalék) és Szlovákiában (–20 százalék) is jelentős terméskiesés jellemző 2022-höz képest. 

Szárazság, esőzés, áradás és lisztharmat

Franciaország, Olaszország és Spanyolország együttesen közel 120 millió hektolitert produkált az idei szezonban, ami az Európai Unió termelésének 80 százalékát teszi ki.

Az olasz termelőknek a heves tavaszi esőzések, és az Emilia Romagna régióban előfordult áradások tették be a kaput, valamint az ország középső és déli részén található szőlőültetvényeken jelentkező, súlyos lisztharmat fertőzés.

A klímaváltozás Franciaországot sem kímélte, ahol a lisztharmat és főként a délen jelentkező aszály fenyegette a vidéket, ám ott válságintézkedésekkel, illetve a zöldszürettel konszolidálni tudták a rendelkezésre álló mennyiséget, sőt, közel másfél százalékos növekedéssel az első európai bortermelővé váltak. 

A spanyoloknál érlelt szőlőt pedig az alacsony páratartalom mentette meg a zord időjárási körülményektől, amelyet a száraz ősz, tél és tavasz, valamint a késő tavaszi heves esőzések után a nyári hőhullámok és a jégeső jellemzett.

Kép: Pixabay

Infláció, klímaváltozás, létszámhiány: az ágazatra általánosan jellemző válságok a német bortermelő vidékeket is megtépázták, amely hatalmas átalakulás előtt áll. Sok szőlőtermelő nem tud már gazdaságosan dolgozni, a gyakori jégeső tönkreteszi a termést – és ezzel párhuzamosan túltermelés van, ami lenyomja az árakat. A németeknél a bortermelés több mint két százalékkal csökkent tavalyhoz képest. 

A borivók visszafogták magukat az árak láttán

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati ​​Szervezet (OIV) szerint már 2022-ben sem volt borvirágos a piaci helyzet: akkor a magas infláció, az ukrajnai konfliktus által kiváltott energiaválság, és a globális ellátási lánc zavarai vontak sötét fellegeket a termővidékek fölé. Ennek fényében a borárak világszerte jelentősen emelkedtek, ami az elfogyasztott mennyiség enyhe visszaeséséhez vezetett.

Közel fél százalékkal csökkent a globális szőlőültetvények területe is 7,3 millió hektárra, miközben a termelés az előző évhez képest csak egy százalékkal mérséklődött, körülbelül 258 millió hektoliterre. Ez annak volt köszönhető, hogy a tavaszi-nyári aszály és a kánikula ellenére Európában tavaly még a vártnál nagyobb volt a betakarítás volumene, ami a déli féltekén pedig átlagos szinten maradt.

A termelési és elosztási költségek meredek emelkedése ugyanakkor visszaütött a fogyasztásban, amely a boltokban és a vendéglátóhelyeken mintegy 232 millió hektoliter nemes nedű értékesítését eredményezte, 2 millióval kevesebbet, mint 2021-ben. A szerényebb vásárlásoknak és a borfogyasztási magatartás hullámzásainak nyilván ahhoz is volt köze, hogy átlagosan 15 százalékkal nőttek az évek óta jóformán kiszámítható fogyasztói árak.

Az AI elkapja a hamisítókat

A Bajor Állami Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal a mesterséges intelligencia (AI) segítségével ellenőrizte mintegy 249 féle németországi bor eredetiségét, az új módszerrel sikerült is kiszűrni egy olyan palackot, amelybe a címkén szereplő Pinot Noir helyett hamisított bort töltöttek. Az erlangeni hatóság a lefülelt hamisítványt azonnal kivonatta a forgalomból, a félrevezető gyártót feljelentették, egyúttal jelezték, hogy a kereskedelemben kapható, többi borminta beltartalma megfelelő volt. Az új típusú borszűrő módszer ezzel új távlatokat nyitott a fogyasztóvédelemben, amelynek fontos feladata a hamisítások felderítése, és az élelmiszerek földrajzi eredetének ellenőrzése, ám az nagy kihívás az elemzők számára – nyilatkozták a Bildnek. A mesterséges intelligenciával egy milliméternyi kémiai ujjlenyomat alapján profilokat hoznak létre a különböző évjáratokhoz, szőlőfajtákhoz, eredetekhez és más azonosító szempontokhoz, amelyeket aztán az ismeretlen borok áttekintésére alkalmaznak. Az első tesztelést hagyományos módszerekkel is ellenőrizték, ami sokkal időigényesebb volt, mint az AI-vel történő vizsgálat.

Könnyítések támogatják a magyar gazdákat

Magyarországon is aktuális kérdések kerültek terítékre a szőlő- és borágazatban Soltvadkerten, a XIV. Márton-napi újbor ünnep alkalmából rendezett eseményen.

Az agrártárca közlése szerint Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadásában jelezte: idén a becsült 4,1 millió mázsa szőlőtermésből 2,8-2,9 millió hektoliter 2023-as évjáratú ital származhat, amelyből közel 1,4 millió hektolitert a Kunsági borvidéken állítanak elő.

A magyar bortermelők helyzetét idén több változás könnyíti például a szabályozásban, ahol egyszerűsítettek a jövedéki jellegű adminisztratív előírásokon, illetve lehetővé tették a részlegesen alkoholmentes borok készítését, amit a fogyasztói szokások változása indokolt.

A kiterjesztett gyártói felelősség szabályai szerint a borászoknak is kell díjat fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére – a többség ugyanakkor élhet az egyszerűsített átalánydíj fizetésének lehetőségével, amely mértékében igazodik az eddig fizetett termékdíjakhoz.

Az is erősíti a termelőket, hogy a kormány eltörölte a vállalkozások reprezentatív adófizetési kötelezettségét az üzleti szándékkal megvásárolt, minőségi borok esetén, amennyiben a cég közvetlenül a termelőtől szerzi be azokat. A jövő év elején pedig indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, amelyekhez csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére.

Az államtitkár szólt arról is, hogy az élelmiszerjelölésre vonatkozó szabályok változása miatt a 2023. december 7-ét követően készült borászati termékek címkéjén, illetve a kapcsolódó, fogyasztók által elérhető internetes oldalon kötelező lesz a borok tápértékének, az allergéneknek és az összetevőknek a feltüntetése.

Embercsempészet Champagne-ban?

A franciaországi champagne-i szőlőtermesztés az igazságszolgáltatás célpontjává vált. A Chalôns-en-Champagne-i ügyészség bejelentette, hogy embercsempészet gyanúja miatt indított nyomozást szezonális aratómunkásokkal kapcsolatban, az ügyben több termelőcég is érintett lehet. A hatóság további részleteket nem közölt a főként a nyugat-afrikai országokból származó, gyakran illegálisan tartózkodó emberek foglalkoztatásával kapcsolatban, de azt határozottan tagadták, hogy a mostani nyomozás és az aratómunkások körében előfordult, nyári halálozások között összefüggés van. A Das Deuche Weimmagazin azt írja, hogy szeptember elején négy idénymunkás halt meg Champagne-ban, amit akkor az erős hőségnek tulajdonítottak. A közelmúltban a marne-i megye prefektúrája a betakarítás idejére bezárta az idénymunkások szállását egészségtelen és megalázó körülmények miatt.