„Olyan megatrendek határozzák meg a munka jövőjét, mint az automatizáció, a mesterséges intelligencia és az elöregedő munkaerő” – világított rá Tobias Zimmermann, a Stepstone Group munkaerőpiaci szakértője.

Eltolódik a munkaerőpiac egy új irányba, egyre inkább felértékelődik a kíváncsiság, az élethosszig tartó tanulás, az egymásba vetett bizalom és a diszkrimináció elleni küzdelem

– erre már Rebecca-Marie Hundschell, a CyberCompare szenior solution menedzsere mutatott rá. A szakértő szerint az is fontos, hogy kilépjünk a komfortzónánkból, kérdezzük meg magunktól, hogy miben kell változnunk, milyen új tudást kell elsajátítanunk. Magunkkal szemben tehát kíméletlenül őszintének kell lennünk, és beismerni, ha tévúton járunk.

A ChatGPT átírja a játékszabályokat

A mesterséges intelligenciával nem leváltjuk az embereket, hanem kis segítőket kapnak, akikkel ügyesebben kutatnak és innovatívabbak lesznek – jelezte Katharina Hopp, a Bosch Digital üzletág-vezető alelnöke.

A ChatGPT átírja a játékszabályokat, nem kell évtizedekig kódolni és programozást tanulni

– mondta a szakértő. Hozzátette, hogy senki sem ért igazán ehhez a technológiához, nem találunk olyan embert, aki már 30 éve foglalkozik nagy nyelvi modellekkel, így sok a bizonytalanság is a működésével kapcsolatban. Ugyanakkor demokratizálódott a technológiához való hozzáférés, és a digitális tudás elsajátítása, hiszen ebben korlátlanul segít a ChatGPT, jóval alacsonyabb áron, mint az egyes képzések. 

Kitért a fordított mentorálás koncepciójára is, amikor a hagyományos mentor-mentorált szerepek felcserélődnek, lehetővé téve a fiatalabb alkalmazottak számára, hogy megosszák technológiai ismereteiket a tapasztaltabb kollégákkal. Ez a megközelítés a tudásbeli szakadék áthidalásának egyik módja az olyan gyorsan fejlődő területeken, mint a mesterséges intelligencia.

Egyik munkahelyről ugrálunk a másikra

A vita során felmerült az optimális céges kultúra kérdése is. Hopp a lépésről lépésre történő megközelítés mellett érvelt, amely a vezetéssel kezdődik, és hangsúlyozza, hogy az új munkamódszerek elfogadásához nyitottságra, továbbképzésre és néha nehéz személyzeti döntésekre van szükség.

A szabadúszó státusz (freelance) a jövőben a munka világának egyre hangsúlyosabb jellemzője lesz, egyik karrierről a másikra ugrálunk

– erre már Timmermann világított rá, hozzátéve, hogy egyre kevésbé jellemző, hogy valaki akár harminc évig egy cégnél, egy területen dolgozzon. A szakértő szerint életünk során akár 5-6 karrierutat is bejárhatunk. Ez a jelenség egyaránt kihívásokat és lehetőségeket jelent mind az egyének, mind a vállalatok számára.

Egyre több a „bumeráng munkavállaló”, aki feladja a munkáját a cégnél, kipróbál mást, majd visszatér

– jelezte Timmermann. Megjegyezte, hogy ennek az a nagy előnye, hogy ezek a munkavállalók már ismerik a cég kultúráját, ezért sokkal könnyebben visszailleszkednek, miközben új tapasztalatokkal erősítik a szervezetet. Ezt Hopp is megerősítette, aki szerint az új idők munkavállalói már nem építenek monolitikus karrierutakat, inkább több területen próbálják ki magukat, így megnő a sok mindenhez értő generalista szakértők száma.

A szakértők szerint az országok gazdasági akkor lesznek életképesek, ha megvalósul a nemek közötti egyenlőség és a tehetségeket nemzetközi szinten kutatják fel. Szerintük ugyanis a sokszínűség – beleértve a kulturális sokszínűséget és a nemek közötti egyenlőséget is – elfogadása elengedhetetlen az innováció és a versenyképesség szempontjából.

Összességében a vita során egyetértés mutatkozott abban, hogy a munka jövője alapvetően ahhoz a képességünkhöz kötődik, hogy alkalmazkodjunk, tanuljunk és kihasználjuk a technológiát a képességeink fejlesztésére.

Korábban Brüsszelben, a European Employment and Social Rights Forum eseményen árulta el Chris Pissarides Nobel-díjas közgazdász, hogy milyen képességekkel és tudással tarthatjuk meg biztosan a munkánkat, amikor beszabadul a munkahelyünkre a mesterséges intelligencia. A helyszínen készült tudósításunkat ide kattintva olvashatja.