Megszavazta szűk többséggel az Európai Parlament az Európai Unió zöld átállásának teljesüléséhez nélkülözhetetlen természet helyreállítási törvény tervezetét, ezzel megmentve Brüsszel Green Deal menetrendjét, amely a klímacélok teljesülésének egyik alapfeltétele. A szerdai plenáris ülésen a képviselők közül 336-an támogatták és 300-an ellenezték a bizottság javaslatát, 13 képviselő tartózkodott. A végleges szövegről a következő időszakban kell megállapodnia a parlamentnek és a tagállamoknak. A most megszavazott törvényjavaslat végső szövege a bizottsági részvétellel folytatott háromoldalú tárgyalásokon és a felek kompromisszumkészségén múlik.
A számos ágazatot érintő uniós szintű kötelezettségeket tartalmazó csomag célja a leromlott ökoszisztémák helyreállítása, a biológiai sokféleség előmozdítása és a természetes élőhelyek, érintetlen területek növelése. A tagállamok már korábban döntöttek a csomagról, ugyanakkor a bizottsági javaslat főbb pontjainak módosítását kérték.
A környezetvédők és a zöld NGO-k hatalmas sikerként értékelték a természet helyreállítását szolgáló szabályozás elfogadását. Ezzel szemben a gazdák és az agrárium szereplői kemény kritikát fogalmaztak meg a brüsszeli javaslattal szemben, és aggodalmukat fejezték ki az európai mezőgazdaság jövőjét érdemben érintő rendelkezések miatt.
A Frans Timmermans zöldcélokért felelős bizottsági alelnökhöz köthető és az Ursula von der Leyen által is támogatott javaslatot az Európai Néppárt elutasította, nyíltan kiállva a gazdák érdekei mellett.
Hatalmas pofont kapott az Európai Néppárt
A természet helyreállítását támogató bizottsági javaslatot az elmúlt hetekben hevesen támadta az Európai Néppárt (EPP), noha korábban még támogatták. Noha a néppárt a többi jobboldali frakcióval együtt hivatalosan a mezőgazdasági termelők érdekeire hivatkozva akarta megsemmisíteni a teljes törvénycsomagot, valójában ez már a jövőre esedékes európai parlamenti választások egyik első kampányakciójának tekinthető.
Kampány üzemmódba kapcsolt az Európai Néppárt, amelyhez csatlakoztak a kisebb jobboldali frakciók is annak érdekében, hogy mielőbb elnyerjék a gazdák és így a vidéki lakosság szavazatát a 2024-es EP-választásokon. Korábban már bebizonyosodott, hogy több szempontból kifizetődő figyelembe venni a gazdák érdekeit. Bővebben>>>
Az EPP már korábban is tett rá kísérletet, hogy a teljes javaslat lekerüljön a napirendről. Ebben az esetben Brüsszelnek módosítania kellett volna a tervezetet, ami komoly politikai kudarcot jelentett volna a teljes Ursula von der Leyen néppárti bizottsági elnök vezette brüsszeli testületre nézve, és alapjaiban rengette volna meg a zöld átmenet érdekében tett uniós vállalásokat. A 2024-es EP-választásokig így már aligha került volna sor a rendelet kihirdetésére, az időhúzással pedig az egész Green Deal hitelessége került volna veszélybe.
A javaslat néppárti elkaszálása óriási pofon lett volna a baloldali- és zöld frakcióknak és megkérdőjelezte volna a baloldali Frans Timmermans zöldmegállapodásáért felelős bizottsági alelnök alkalmasságát is.
Timmermans a néppárt legnagyobb riválisának, a Szocialisták és Demokraták pártcsaládnak a tagja, amely a második legnagyobb frakciója az uniós parlamentnek. A poltikai haszon azért így is összejött a néppártnak és a kisebb, jobboldali parlamenti frakcióknak, mivel nyíltan kiálltak az európai gazdák érdekei mellett. Ez a nyílt kiállás komoly támogatottságot hozhat a vidéki szavazók körében.
A gazdabarát politika sikerére a közelmúltban már volt példa: Hollandiában nagyon rövid idő alatt az egyik legnépszerűbb párt lett a gazdabarát párt, amely óriási eredményeket ért el a regionális választásokon.
Hollandia a gazdák mellé állt, a miniszterelnök pártja csúnyán kikapott a tartományi választásokon.
Óriási sikert ért el a holland tartományi választásokon, így jelentős politikai tényezővé nőtte ki magát a néhány éve alakult Farmer Citizien Movement párt. A vidéki szavazatok jelentős részét elnyerő párt azzal vált ismertté, hogy nyíltan kiállt a nitrogén-kibocsátás durva korlátozása ellen tiltakozó gazdák mellett.
A gazdák úgy érzik, Brüsszel sokadjára is elárulta őket
A természet helyreállítási rendelet érzékenyen érinti az unió mezőgazdaságát, mivel kimondja, hogy egy nagyjából Hollandiával azonos méretű területet kellene kivenni a mezőgazdasági termelés alól annak érdekében, hogy az érintett szántókat és legelőket visszavehesse a természet.
A brüsszeli javaslat kimondottan támadó az állattartókkal szemben, mivel célként fogalmazza meg az ágazat termelésének visszafogását és a növényi fehérjék fogyasztásának ösztönzését annak érdekében, hogy a legelők helyén is természeti területek létesülhessenek.
Ez a beavatkozás a növénytermesztők megélhetését is veszélybe sodorná, mivel az állattartás visszaszorításával csökkenne a takarmányigény, így csökkenne a növényi alapanyagok iránti kereslet is.
A lakosság összességében támogatja a természet helyreállítását célzó törekvéseket, ugyanakkor több felmérés is igazolja, nem kíván leszokni az állati eredetű fehérjeforrásokról, vagyis a húsfogyasztásról.
„Megvalósíthatatlan a természet helyreállítási rendelet, annak végrehajtása nem várható el sem a gazdáktól, sem az erdészektől. Brüsszel rosszul előkészített, lehetetlen elvárásokat tartalmazó csomagja veszélybe sodorja az európai élelmiszer-előállítást, a borítékolható hozamcsökkenés árát pedig a lakosság fizetné meg” – reagált a szerdai szavazás eredményére a Copa-Cogeca.
Az európai mezőgazdasági termelők legnagyobb érdekképviseleti szövetsége arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszel úgy várja el a természeti rendelet végrehajtását, hogy ahhoz semmilyen forrást sem rendelt hozzá, vagyis a gazdáknak mindenféle támogatás nélkül kellene elvégezniük a jelentős önköltség-emelkedéssel járó intézkedéseket.
Az európai termelők egyre gyakrabban szerveznek látványos demonstrációkat az európai uniós intézményekkel szemben, miközben a gazdálkodók egy jelentős részénél már betelt a pohár, mivel a szélsőséges időjárás okozta állandó kockázatot tovább növelik a tevékenységüket ellehetetlenítő uniós döntések és a zöld szervezetek sorozatos lejárató kampányai.
Az újabb zöldcélok folyamatos nyomás alatt tartják az agráriumot, növelve a termelési költségeket és csökkentve a versenyképességet a globális és a belső piacokon. Éppen ezért a jobboldali frakciók jelentik a termelők számára az uniós politikában ma az egyetlen kiutat.
Greta Thunberg is felbukkant
A baloldali frakciók összefogásának köszönhető, hogy megmenekült a természet helyreállítási csomag. Ez óriási siker a természetvédők és a civil szervezetek körében is. A szerdai parlamenti szavazás előtt a javaslat ellenzői, vagyis a gazdák, valamint a rendeletet támogatók is demonstrációt szerveztek az EP strasbourgi épületéhez.
Greta Thunberg, a klímaváltozás elleni radikális fellépéseiről ismertté vált svéd aktivista az EUrópai Parlament épületéhez szervezett megmozduláson bírálta azokat, akik nem támogatják Brüsszel javaslatait
Greta Thunberg svéd klímaaktivista az Európai Parlament épületénél tartott megmozduláson ismét bírálta azokat, akik nem támogatják Brüsszel ambíciózus zöld javaslatait
A rendelet támogatói között feltűnt Greta Thunberg svéd klímaaktivista is, aki szerint az embereknek és a képviselőknek a természetet kell támogatniuk, ha nem ezt teszik, azzal a kapzsiságot, a profitéhséget és a természet kizsákmányolását választják, ami klímakatasztrófához és végül a bolygó pusztulásához vezet.
A tagállamoknak sem tetszik a javaslat
Az uniós országok nem utasították ugyan el Brüsszel előterjesztését, viszont nagyrészt a gazdák érdekében számos módosítást kértek a bizottságtól. A szerdai parlamenti szavazás így tehát elsősorban a zöldügyeket támogatóknak és a baloldali politikai tömörüléseknek jelent komoly részsikert, míg a néppárt egy politikai csatavesztésként értékelheti az eredményt.
A természet helyreállítása és a mezőgazdaság szempontjából a következő időszak lesz a sorsdöntő, mivel a parlamenti szavazást követően az uniós jogalkotás következő szakaszában a bizottság, a parlament és a tagállamok egyezkednek a végleges dokumentumról. A kompromisszumos szöveg elfogadása és kihirdetése után pedig várhatóan egy több éves átmeneti időszak után élesednének csak az előírások, ezeknek egyébként is 2030-ra kellene teljesülniük.
Az Európai Parlament szerint a jogszabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha az Európai Bizottság adatokat szolgáltatott a hosszú távú élelmezésbiztonság szavatolásához szükséges feltételekről, és ha az uniós országok számszerűsítették az egyes élőhelytípusokra vonatkozó helyreállítási célok eléréséhez szükséges területet. A végrehajtáshoz rendelt pénzügyi keretről azt követően lehet szó, ha egyezségre jutott a parlament az uniós országok képviselőit tömörítő Tanáccsal.
Nemmel szavaztak az Európai Parlamentben független fideszes képviselők is, ezzel egykori frakciójuk, az Európai Néppárt mellé állva. Tóth Edina fideszes EP-képviselő a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának álláspontját hangsúlyozva kiemelte: „Nemet mondunk a baloldal által erőltetett átgondolatlan, irreális és végrehajthatatlan EP-tervezetre, hiszen az veszélyezteti a gazdálkodók megélhetését, az élelmiszertermelést, s növeli az élelmiszerárakat. Az Európai Parlament javaslata messze túlterjeszkedik a tagállami kormányokat tömörítő tanács álláspontján, és katasztrofális az európai agráriumra és gazdákra gyakorolt hatása, hiszen akár 30 százalékkal is csökkentheti az élelmiszertermelést Európában, ami az élelmiszerek nagyságrendekkel magasabb árához vezetne és növelné függőségünket a harmadik országoktól” – tette hozzá Tóth Edina.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!