A növényvédőszerek korlátozására tett javaslat, a természet helyreállítását célzó törvény és az új géntechnológiák alkalmazása egy csomag része, nem egy „á la carte menü” – fogalmazott a minap Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöldügyekért felelős alelnöke, akinek a nevéhez köthető az Európai Unió élelmiszer-reformjára tett Farm to fork stratégia, amelyet a gazdák többsége a jövőjük veszélyeztetéseként azonosít.
Timmermans az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában világossá tette,
ha az Európai Néppárt továbbra is elutasítja azt a javaslatot, amely a növényvédőszerek használatát kötelezően 50 százalékkal csökkentené 2030-ig, azzal a többi, a mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás reformjára, fenntartható átalakítására is nemet mond.
Ebbe beletartozik a néppárti képviselők által kifejezetten támogatott új géntechnológiák (NGT-k) szabályozása is.
Mit tervezett Frans Timmermans?
Az Európai Unió klímaváltozás ellen tett vállalásait tömörítő Green Deal csomag fontos eleme a mezőgazdaság és az élelmiszeripar átalakítása, vagyis egy sor olyan intézkedés, amely 2030-ig megalapozza a talajkímélő növénytermesztést, az alacsonyabb kibocsátású állattenyésztést, de a fogyasztói szemléletformálással visszaszorítaná a pazarlást, a húsfogyasztást és előmozdítaná az egészséges táplálkozást.
A hangzatos tervek ugyanakkor 2020-as bemutatásuk óta rettegésben tartják a gazdákat, beleértve az agrárvállalatokat és a családi gazdaságokat is. Ennek oka, hogy a javaslatcsomag olyan radikális intézkedéseket tartalmaz, mint a növényvédőszer-használat kötelező csökkentése, miközben a vegyszereknek jelenleg csak olyan alternatívája ismert, amely jelentős beruházásokat vagy nagy munkaerőigényt hárít a növénytermesztőkre.
Az állattartók sem érzik magukat sokkal jobban: az állatjóléti szabályok szigorítása, a húsfogyasztás csökkentése és az állatok levágása ellen indított kampányok, valamint az alternatív fehérjeforrások egyre erőteljesebb támogatása sokakat már arra késztetett, hogy felhagyjanak a tevékenységgel.
Ráadásul a szakértők szerint ezeknek az intézkedéseknek a klímaváltozás szempontjából érdemi eredményük nem lesz, mivel a mezőgazdaság ugyan jelentős szennyező, de eltörpül az ipar és a közlekedés károsanyag-kibocsátása mellett.
Komoly aggodalmat kelt emellett az ágazat szereplőiben, hogy a kereskedelmi megállapodások tárgyalásán és a harmadik országokból érkező importtal szemben az EU túlságosan megengedő, vagyis ami az unión belül tilos, az a behozott termékek előállításánál engedélyezett. Ezzel versenyhátrányba kerülnek az uniós gazdák.
Hol tart most az agrárreform?
Lényegében sehol. Jelenleg az Európai Bizottság és az Európai Parlament között három kulcsfontosságú javaslat fokozza a politikai feszültséget:
- A természet helyreállítását célzó törvény, amely a kötelezővé tenné azokat az intézkedéseket, amelyek segítik a biológiai sokféleség megőrzését és a természetes élőhelyek védelmét. Az egyik legvitatottabb pont, hogy egy nagyjából Hollandia méretével megegyező területet kellene kivonni a mezőgazdasági művelés alól.
- A növényvédőszerek használatának korlátozására tett javaslat Frans Timmermans és a baloldali EP-frakciók egyik legjobban támogatott javaslata, a növénytermesztőknek pedig az egyik legnagyobb félelme. A növényvédők felhasználását a lakosság is támogatja, noha a hagyományos gyomlálás és a drága és sokszor nem elég hatékony biológiai növényvédelmi rendszerek nem jelentenek valós alternatívát.
- Az új géntechnológiák, az NGT-k alkalmazása és a szabályok lazítása a támogatók szerint a növénynemesítés természetes folyamatát rövidítené le évtizedekkel és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legígéretesebb eszköze. Az ellenzők ugyanakkor túlnyomó többségben vannak, ellenőrizhetetlennek és a hagyományos GMO-któl alig különbözőnek tekintik a technológiát.
A kritikus témákon felül folyamatosan napirenden van az állatjólét növelése, az élelmiszer-biztonság kérdése, az antibiotikum-használat korlátozása az állattartó telepeken és a biogazdálkodásra való átállás.
A javaslatok mindegyikéről komoly aggályokat fogalmaztak meg az elmúlt években a tagállamok, a gazdálkodókat képviselő európai érdekképviseletek, és már az Európai Parlament is.
A fogyasztók, vagyis a lakosság pedig nincs teljesen tisztában a lehetséges hatásokkal és következményekkel. Egyfelől komoly igény mutatkozik az egészségesebb élelmiszerek iránt és a fenntarthatóságot, klímacélokat segítő gazdálkodás iránt. Másfelől azzal kevesen számolnak és a politikusok sem szívesen hangoztatják, hogy a zöld átállásnak komoly ára van: tovább drágul az Európában előállított élelmiszer.
A mezőgazdaság és élelmiszeripar reformját célzó javaslatok összességében a legnagyobb vitákat kiváltó témák közé tartoznak az uniós döntéshozatalon belül, és noha sokszor szerepelnek a napirenden, az elmúlt években az ambiciózus tervek közül egynél sem sikerült érdemi előrelépést elérni.
Zsarolásig fajult az unión belüli vita
Brüsszel és a zöldügyekért felelős Timmermans egy évvel a parlamenti választások előtt gyakorlatilag nem tud felmutatni érdemi eredményt. Sok lehetőség már nincs is erre, mivel az uniós döntéshozatal lassú és ahogy a példa is mutatja évekig tarthat egy-egy kompromisszumos javaslat elfogadása.
Elkeserítően messze a végső döntés, ez nagyon kemény lesz
Másfél évet is késhet az Európai Unió növényvédőszerek használatának korlátozásáról szóló végső döntés. A késésben közrejátszik a tagállamok óvatossága, a szakbizottságok nézetkülönbsége és a jövő évi európai parlamenti választás is. Bővebben >>>A timmermansi terveket tovább késlelteti, hogy a közelmúltban mindhárom kulcsfontosságú javaslat elakadt. A növényvédőszerek csökkentését célzó javaslatról szóló döntést a tagállamok decemberben egy új hatásvizsgálat eredményeihez kötötték. Ez a hatásvizsgálat a közeljövőben elkészülhet, ám a tagállamok egyhangú döntésére gyakorlatilag nincs remény.
Ráadásul az Európai Parlament sem támogatja a bizottsági javaslatot, mivel a legnagyobb frakció,
az Európai Néppárt a közelmúltban azt közölte, elutasítja a növényvédők korlátozását célzó bizottsági javaslatot. A napokban a parlamenti szakbizottság pedig visszavonta a természet helyreállítását célzó törvénnyel kapcsolatos kiegészítéseit, és a brüsszeli tervezet teljes elutasításáról döntött.
A Farm to fork stratégia két alapvető intézkedése tehát elbukott, ami azért is kellemetlen, mert a nyári szünet előtt a tagállamok miniszterei már érdemi döntést nem tudnak hozni még akkor sem, ha az Európai Parlament végül mégis nyitott lesz a javaslatra.
Erre némi esély mutatkozhat azt követően, hogy Frans Timmermans gyakorlatilag megzsarolta a képviselőket azzal, hogy az új géntechnológiák szabályozására vonatkozó javaslatot nem mutatja be a bizottság, ha a parlament nem támogatja a másik két tervezetet.
Brüsszel elbukta a klímaharcot?
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a politikai frakciók között elmérgesedő, zsarolásig elfajuló parlamenti vita és a bizottság-parlament szembenállás miként végződik. Az idő fogy, ugyanakkor mindenkinek az az érdeke, hogy eredményt mutasson fel a jövőre esedékes választásokon.
A szakértők szerint ezért is húzta be a vészféket az Európai néppárt, számolva a gazdák támogatásával.
A génszerkesztés sem lesz közös ügy
Az eredeti tervek szerint jövőhéten mutatná be az NGT-k szabályozására vonatkozó javaslatát a bizottság. Ennek célja, hogy az új géneljárások mentesüljenek a hagyományos GMO-kra vonatkozó szigor alól.
A GMO-k alapvetően nincsenek engedélyezve az EU-ban, a génmódosított növény termesztéséhez uniós engedélyeztetési eljárásra van szükség,
amely során megvizsgálják, milyen hatása van a fajtának a környezetre és az egészségre.
GMO vita: Együtt néz farkasszemet Brüsszellel Berlin és Budapest
Az Európai Unió egyik legnehezebb vitájának tétje, hogy az új génszerkesztési technológiák (NGT) új, megengedőbb szabályozást kapnak-e a jövőben. Brüsszel júniusban mutatja be végső javaslatát, de az egyeztetések során Németország, Magyarország és Ciprus már bejelentette, nagyon szigorú feltételek mellett támogatnak bármilyen irányelv-módosítást. Bővebben >>>Az NGT-kre lazább szabályozás vonatkozna, mint a GMO-kra. Különbség, hogy míg a GMO-k olyan mutációkat tartalmaznak és olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyre a természetben nem tudnának szert tenni. Ez idegen faj génjeinek bejuttatásával lehetséges.
Az új eljárások során viszont nincs szükség idegen DNS-re, a növény saját génszerkezetének módosításával olyan változásokat lehet elérni, amely a természetben is létrejöhet, ám erre éveket, évtizedeket is várni kell.
Frans Timmermans ugyanakkor világossá tette, nem mutatja be az NGT-k új szabályozására alkotott terveket, ha a másik két javaslat elbukik. Érvelése szerint csomagban kell dönteni és nem lehet válogatni az intézkedések közt.
Egyértelmű ugyanakkor, hogy a bizottsági alelnök elsősorban az Európai Néppártra akar nyomást gyakorolni, mivel a néppárti képviselők kimondottan támogatják az új géneljárások alkalmazását. Úgy látják, ez az európai mezőgazdaság versenyképességének záloga, gyakran azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína már az NGT-k mellé állt. A gazdákat támogató legnagyobb európai érdekképviseletek szintén támogatják az NGT-ket a növénynemesítésben.
A néppárti képviselők kompromisszumkészsége ugyanakkor önmagában kevés lesz.
A zöldek és a környezetvédő szervezetek hevesen tiltakoznak a géneljárások széleskörű engedélyezése ellen. A tagállamok közül Németország és Magyarország is jelezte korábban, nem támogatja a megfelelő biztonsági garanciák nélkül a javaslatot.
Fogy az idő, érik a politikai kudarc
A jövőhét meghatározó lesz a gazdák jövője szempontjából. A politikai érdekek azt sugallják, hogy valamiféle kompromisszum születhet a parlamenti frakciók között, ezt követően a bizottság és a parlament között. Kérdés, hogy sikerül-e még időben új javaslatokat kidolgozni, amelyek a tagállamok támogatását is elnyerik.
A tagállamok ugyanakkor kritikusabbak, mivel a lakosság elutasít minden olyan javaslatot, amely az élelmiszerek drágulását okozza, főleg most, amikor alapvetően rekordokat döntött az infláció.
A tagállamok egyhangú támogatására pedig a nincs esély a jelenlegi tervezetekről, sőt, inkább az elutasításukban mutatkozik konszenzus. A teljes európai parlamenti cikluson átívelő viták és javaslatok kudarca gyakorlatilag azt sugallja a jövő évi választások előtt, hogy az EU képtelen betartani a klímaváltozás megfékezése érdekében tett ígéreteit.