Már egyszer térképre tettük Magyarország rémálmát, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eheti közlése szerint a hazánkat sújtó lidércnyomásnak még közel sincs vége. A helyzet olyannyira tragikus, hogy még a fejlesztési források elosztásáért felelős miniszter, Navracsics Tibor is úgy fogalmazott, hogy

Magyarországon regionális dráma zajlik.

Kapcsolódó

Például két olyan régió is van hazánkban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), amelyekben a fejlettségi szint egy főre jutó GDP átlaga nem haladja meg az uniós átlag felét. A Dél-Dunántúl 52 százalékos, valamint a Dél-Alföld 55 százalékos adata is alaposan elmarad ettől. 

Kép: Economx.hu

Magyarország szétszakadása leginkább az átlagkeresetekben mutatkozik meg. A KSH legfrissebb kimutatása szerint idén júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 636 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 400 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 

A legfontosabb mutató a medián, ezzel kapcsolatban a statisztikusok kimutatták, hogy a bruttó kereset mediánértéke 524 100, a nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el, ez egyébként 16,5, illetve 16,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Kép: Economx.hu

Ugyanakkor mi megvizsgáltuk a teljes munkaidőben alkalmazásban állók, kedvezmények nélküli nettó átlagkeresetét is vármegyei lebontásban, hogy tisztább képet kapjunk a vidék népességmegtartó képességéről is - ami a lehangoló demográfiai adatok miatt is rendkívül fontos. 

Ez alapján kiderül, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül Budapesten 512 292 forintot visznek haza, nagyságrendekkel meghaladva az országos átlagot, ami 422 112 forint. A fővárosban az előző év azonos időszakához képest ez 13 százalékos emelkedést jelent, míg az országos átlag 14 százalékkal emelkedett. 

Viszont Budapest határain túl már közel sem ilyen rózsás a helyzet, például

Pest vármegyében több mint 125 ezer forinttal keresnek kevesebbet az emberek. 

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélküli nettó átlagkeresete (2024. I. félév, forintban):

  • Budapest: 512 292,
  • Pest: 386 734,
  • Fejér: 409 598,
  • Komárom-Esztergom: 419 631,
  • Veszprém: 377 209,
  • Győr-Moson-Sopron: 453 251,
  • Vas: 379 220,
  • Zala: 339 539,
  • Baranya: 357 060,
  • Somogy: 341 723,
  • Tolna: 392 203,
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 340 884,
  • Heves: 385 339,
  • Nógrád: 327 721,
  • Hajdú-Bihar: 367 445,
  • Jász-Nagykun-Szolnok: 342 063,
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 308 050,
  • Bács-Kiskun: 361 271,
  • Békés: 316 224,
  • Csongrád-Csanád: 363 907,
  • Ország összesen: 422 112.

Mint látható, - egy híján - az ország összes vármegyéje az országos átlag alatti bért képes csak nyújtani az ott élők számára. Különösen tragikus, hogy

van olyan vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol több kétszázezer forinttal keresnek kevesebbet a munkavállalók, mint a fővárosban.

Öröm az ürömben, hogy tavaly ilyenkor még csak 262 438 forint az átlag nettó kereset ott... 

Régiós szinten egyébként Észak-Alföld teljesített a legrosszabbul, 339 879 forinttal, ami szintén jelentősen elmard a nettó kereset mediánértékétől (362 900 forint). 

Kép: Economx.hu

Így nem is lehet meglepő, hogy az alkalmazásban állók száma és aránya is szinte vármegyében csökkent, jobb esetben stagnált. 

Az előző év azonos időszakához képest 2024 első félévében 1 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma, meghaladva a 1 millió 316 ezer főt. A legnagyobb növekedést Pest vármegye realizálta, 1,6 százalékkal, miközben a már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 1,2 százalékos csökkenés volt tapasztalható; mindössze 143 ezren dolgoznak hazánk észak-keleti csücskében. 

Kép: Economx.hu

Egyébként a KSH közlése szerint 2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma országos szinten az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt.

  • A munkanélküliek száma 210 ezer,
  • a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt. 

A munkanélküli férfiak száma 112 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 100 ezret tett ki, 4,2 százalékos munkanélküliségi rátájuk lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Így az MBH Bank elemzői szerint megtört a munkanélküliség csökkenő trendje június-augusztus között.

Mint írták, a munkaerőpiaci trendet mutató háromhavi időszakban, június-augusztus átlagában, a 15-74 év közötti munkanépes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma 4 millió 752 ezer fő volt, 31 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.