Egészen ijesztő képet fest Magyarországról a kiskereskedelemről készült legfrissebb jelentés, de ehhez meg kell értenünk, hogy van-e kapcsolat a kelet-magyarországi vásárlói szokások és a Nyugat-Magyarországot ért árvíz között.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) már beszámolt arról, hogy
2024 szeptemberében a kiskereskedelem forgalmának volumene 1,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz mérten, viszont az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal mérséklődött a vásárlási hajlandóság.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyértelműen átmeneti jelenségről tájékoztatott, amelyet szerintük nagyrészt az árvíz, illetve annak kereskedelemre gyakorolt hatása okozott.
Azonos folyamatok játszódtak le a hasonlóan súlyos, 2013-as árvíz idején is. Akkor a kiskereskedelmi forgalom éves változása az árvíz hónapjában 0,9 százalékkal esett vissza, majd azt követően már erős növekedést mutatott
– írták.
Mindezek alapján az NGM megállapította, hogy a fogyasztói viselkedés szeptemberben sem változott meg, a belső konjunktúra helyreállt. Az online pénztárgépek adatai októberben ismét hasonlóan erős forgalmat mutatnak, mint augusztusban, így az árvíz okozta átmeneti mérséklődést követően a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteme visszaállhat a korábbi hónapok kedvező szintjére, tette hozzá az illetékes minisztérium.
Nézzük akkor a számokat,
szeptemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1568 milliárd forintot ért el,
majd az Economx megnézte, hogy ez az összeg hogy oszlik el vármegyei szinten.
Egészen pontosan 1567,7 milliárd forintot költöttek el a magyarok szeptemberben a boltokban,
ez szinte pont százmilliárd forinttal kevesebb, mint az augusztusi adat (1668 milliárd forint).
Volt ennél rosszabb áprilisban (1562,5 milliárd forint) is, de ilyen mértékű évközi visszaesésre rég nem volt példa. Legutóbb a koronavírus-járvány kellős közepén, 2020 márciusáról áprilisára esett vissza ennyivel a kiskereskedelmi index, akkor 1053,8 milliárd forintról 891,5 milliárd forintra.
De nézzük az idei szeptembert:
a magyarok által elköltött 1567,7 milliárd forintnak a 19,6 százalékát, 308,7 milliárd forintot az árvíz sújtotta fővárosi boltokban költötték el,
és ezzel Budapest volt hazánkban az egyetlen területi egység, ahol nőtt a kiskereskedelem forgalma augusztushoz (305 milliárd forint) képest.
Az összes vármegyében csökkent a kiskereskedelmi fogalom, és nyilvánvaló módon olyan tájegységekben is, ahol nem volt árvíz.
Régiós szinten Észak-Magyarországon 148,5-ről 135,2 milliárdra (több mint 9 százalékkal), Észak-Alföldön 194,1-ről 179,5 milliárdra (több mint 7 százalékkal), míg Dél-Alföldön 177,2-ról 162,7 milliárdra (több mint 8 százalékkal) csökkent a kiskereskedelmi forgalom, viszonylag távol a dunai árvíztől.
Egyébként akármi is okozta a visszaesést, valóban akkor a hatása, hogy az kihatott a magyar költségvetés lehetőségeire. Bár a NGM-mel szemben a Pénzügyminisztérium nem hivatkozott az árvíz helyzetre, az államháztartási mérleg szerint alaposan elmaradt a szeptemberben az áfa bevétel, még a tavalyi szinthez képest is.
Idén szeptemberben 678,4 milliárd forint érkezett be a költségvetésbe, míg tavaly ugyanebben az időszakban 711,6 milliárd forint.
Ez azért jelentős szempont, mert az áfa legfontosabb bevételi forrás, a szeptemberi adatsorok között is még így is az áfából érkezett a legtöbb pénz az államháztartásba.
A kormányzat idén 8574 milliárd forintot remél az áfabefizetésekből, amelyből szeptember végéig mindössze 5433,2 milliárd forint érkezett be, ami az előirányzat 66,2 százaléka. Nem véletlenül hangzik el gyakran a kijelentés, hogy áfanehéz a magyar költségvetés, mert a teljes előirányzat bevétel 22,4 százalékát áfából szeretné biztosítani a kormányzat, amire jelenleg kevés esély mutatkozik.