Pénteken folytatódott Budapesten a diplomáciai nagyüzem, ahol  az Európai Unió állam és kormányfői gazdasági versenyképességi paktumot fogadtak el, amely  kijelölheti az irányt a jövőre nézve.

Orbán Viktor magyar kormányfő, az Európai Unió soros elnökeként a záró sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács leköszönő elnökének társaságában kezdésként leszögezte, hogy „mindannyiunk előtt közismert, hogy vannak az Európai Unió Bizottsága és Magyarország között súlyos politikai konfliktusok. Nekem is vannak vitáim az elnökasszonnyal, de most von der Leyen a vendégünk, meghívtuk őt, elfogadta a meghívásunkat, eljött a házunkba és a vendégnek kijár az udvarias fogadtatás, a tisztelet. Ezért semmilyen éles vita, sőt semmilyen vita sem volt közöttünk a tanácsülésen. A csatáinkat majd meg megvívjuk Brüsszelben”.

Budapest, 2024. november 8. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális ülésére érkező Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Puskás Arénában 2024. november 8-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális ülésére érkező Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Puskás Arénában 2024. november 8-án. 
Kép: MTI, Benko Vivien Cher

Ráadásul az itteni fő témában, ez a versenyképesség volt, teljes egyetértés volt közöttünk. A magyar elnökség azt tűzte ki célul, hogy a versenyképességre összpontosítjuk az összes erőnket és az volt a terv, hogy létrehozzunk egy versenyképességi paktumot, egy megállapodást, egy budapesti deklarációt és hosszú hónapok munkájával ezt sikerült elérni, amiért szeretnék köszönetet mondani a saját munkatársaimnak, a Bizottság elnökének és az ő munkatársainak, Charles Michel barátomnak és az ő munkatársainak és a jelentést készítő Mario Draghi elnök úrnak is” – fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Nagyon sok ember munkája kellett ahhoz, hogy el tudjunk fogadni egy közös dokumentumot, amely a következő öt évre a munkák középpontjába állítja a versenyképességet.

Orbán Viktor elmondta: a tények ismertek. Az Európai Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké. A termelékenység itt nálunk Európában lassabban növekszik, mint a versenytársainknál. Az Európai Unió részesedése a világkereskedelemből csökken.

Az EU vállalatai háromszor magasabb villamosenergia árat fizetnek, mint a versenytársai az Egyesült Államokban, földgáz árak esetében ez pedig négyszeres. Semmi túlzás nincs abban, hogy a budapesti deklaráció azt mondja, hogy azonnali cselekvésre van szükség.

A magyar miniszterelnök ezután ismertette a deklaráció néhány fontos pontját: 

  • Elhatároztuk, hogy végrehajtunk egy egyszerűsítési forradalmat, lecsökkentve az adminisztrációs terheket. Első lépésként 2025 első félévének végére drasztikusan le fogjuk csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát, amelyek nagy terhet rónak az európai cégekre.
  • Elhatároztuk, hogy sürgős intézkedéseket fogadunk el a magas energiaárak mérséklése érdekében.
  • Elhatároztuk, hogy egy valódi iparpolitikát is megfogalmazunk a következő időszakban.
  • Mindannyian egyetértettünk, és megerősítettük, hogy 2030-ra az európai összetermék, GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fogjuk fordítani.
  • Elhatároztuk, hogy a tőkepiaci uniót teljes egészében megvalósítjuk. Az elnökasszony is arról beszélt, hogy az európai emberek megtakarításainak összege magasabb, mint az amerikaiak megtakarítása, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják. A bankok pedig genetikailag nem alkalmasak arra, hogy a különböző kockázatos high-tech befektetéseket finanszírozzák, ezért nekünk a bankbetéteket át kell vinnünk pénzügyi alapokba. Meg kellene győzni a polgárainkat, hogy tegyék ezt annak érdekében, hogy azok a pénzek könnyebben legyenek felhasználhatók innovatív gazdasági megoldásokra. Ennek érdekében teszünk majd lépéseket.
  • Eldöntöttük, hogy egy európai ipari védelmi bázist hozunk létre.
  • Megállapodtunk, hogy a következő öt évben a versenyképesség lesz a középpontban.
  • Abban is megállapodtunk, hogy minden új jogalkotási javaslathoz kell készíteni egy értékelést, úgy hívjuk, hogy versenyképességi tesztet, hogy minden új jogszabályról lássuk, hogy a versenyképességre annak milyen hatása van. A Bizottság elnökasszonya egyetértett a Tanács tagjaival, hogy az Európai Tanács ülésein rendszeresen vissza fogunk térni a versenyképesség kérdésére.

„Én optimista vagyok a mai tanácskozás végén. Úgy éreztem, hogy senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát, ha már az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ők naggyá teszik Amerikát. Erre egyetlen lehetséges európai válasz van: mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni” – zárta gondolatait Orbán Viktor.

Követik a Draghi-jelentést

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tájékoztatón elmondta, hogy a versenyképesség főbb irányait elemezték, amelyek egyik megállapítása a belső piacok elmélyítése volt. Amint azt Mario Draghi a nemrég Európa versenyképességi jövőjéről készült jelentésében megállapította, elsősorban a technológiai innovációt kell fejleszteni. Emellett létfontosságú a tőkepiacok szétaprózódásának megakadályozása.

A pénzügyi eszközök kérdése is szóba került, ebben a kérdésben azonban konszenzusra van szükség. De ez már az új uniós vezetés feladata lesz

 – tette hozzá a Tanács elnöke. Öt éve még nem beszéltünk ennyit Európa védelmi képességeiről, amelynek egyik alapvető pillére ugyan a NATO, de egyértelmű, hogy az önálló európai védelmi ipar felfuttatására van szükség.

Elhúztak a digitális versenytársak

Az informális csúcson megvitatott kérdések elemzését Ursula von der Leyen folytatta, aki megköszönte Orbán Viktornak a találkozó megrendezését és egyben megköszönte Charles Michelnek is az eddigi munkáját, hiszen a politikusnak ebben a ciklusban ez volt az utolsó szereplése mint az Európai Tanács elnöke.

A bizottsági elnök elmondta, előző nap gratulált Donald Trumpnak és röviden beszéltek Ukrajnáról, a NATO-ról és a transzatlanti kapcsolatokról is. Ma a budapesti tanácskozáson a tagállami vezetőkkel áttekintettek egy sor kérdést. Megállapították, hogy

sürgősen fel kell zárkózni ugyanis a digitális versenytársakhoz, sok még a bürokratikus akadály a cégek előtt, különösen az induló vállalkozások előtt.

Az is igaz, hogy sok területen nincs egységes szabályozás. Ezért javasolnak egy egységes szabályrendszert felállítani az újonnan induló cégeknek, így ezek majd könnyen hozzáférhetnének az egységes piachoz. A bizottság ezzel kapcsolatos stratégiáját 2025 júniusára dolgozza ki.