A European Innovation Council befektetési bizottsági tagjaként mivel foglalkozik? Mivel tudják támogatni az európai startupokat? Egyáltalán mire van szüksége egy startupnak?

Erőforrásra, tőkére, kapcsolatrendszerre, piacra, mentorra. Az EIC Acceleratorban kaphat 2,5 millió euró támogatást, maximum 15 millió euró tőkebefektetést – ez projektenként, cégenként értendő. Ez persze a már TRL5-szintű technológiákra vonatkozik, de vannak koraibb fázisok elérését segítő programok is. Én az EIC Accelerator projektkiválasztásában veszek részt, ezt a fázist ismerem a legjobban. 

A pénzen túl kapnak mást is a startupok?

Felkészítést: ez ugyanis egy több körös szűrési-kiválasztási folyamat, aminek a legvégén egy szakmai zsűri előtt kell prezentálni és tudni megvédeni minden egyes számot és mondatot. Körülbelül úgy, mint amikor egy VC (kockázatitőke-befektető) belekérdez mindenbe. Ha már a befektetőknél tartunk, az EIC aktívan elősegíti a befektetőkeresést. Aztán olyan programok is vannak, amelyekben nagy európai cégek vezetőivel lehet találkozni, nekik bemutatni az adott technológiát, projektet. Ezek az úgynevezett Corporate Day-ek. Talán mondanom sem kell, hogy egy Merck-szintű világcég vezetéséhez könnyebb hozzáférni Brüsszelen keresztül, mint Zágrábból vagy Vilniusból. És végezetül olyan programok is vannak, amelyekben az új piacokon való megjelenést segíti elő az EIC. Ezeket fogja össze a Business Acceleration Program.

Mekkora költségvetésből gazdálkodnak? Hogyan kell a finanszírozási hátteret elképzelni?

Az EIC büdzséje 10 milliárd euró, ami része annak a 96 milliárd eurós Horizon Europe programnak, amit kutatásra és innovációkra szán az EU. Vannak az úgynevezett Open Callok, ahova tudomány vagy műszaki területtől függetlenül mindenki beküldheti az anyagát, amennyiben az innováció valamilyen tudományos vagy műszaki áttörésen alapul. És ott vannak még a Challange-ek, ahol egy-egy problémakör megoldására keres technológiákat a program. Nem meglepő módon ezek az EU nagyobb léptékű céljaira reflektálnak, mint például az EU Green Deal, vagy az űrtechnológiák, a rákkutatás.

Milyen eredményeket ért el eddig az EIC?

Az EIC Accelerator Data Hub 6200 projektet mutat, 5,3 milliárd euró pénzügyi támogatást – de ebben benne vannak a 2021 előtti programok is. Ebben a szép nagy portfólióban van 12 unikornis (olyan startup, amely már elérte az 1 milliárdos értékelést) és 112 olyan cég, amelynek az értéke valahol 100 millió és az unikornis-szint között van. A portfólió összértéke 40 milliárd euró a 2022-es Impact Report szerint.

Mi a helyzet a magyar startupokkal?

Magyar startup elég kevés van az EIC portfólióban. Egyrészt a program nem kapott Magyarországon elég figyelmet, másrészt a tanácsadó-pályázatíró szakma se kész a programra. Azt is el kell mondani, hogy itt a legversenyképesebb európai technológiák tolonganak, és a tolongás itt nem túlzás, volt olyan cut-off day (beadási határidő), amire 4 ezer anyag érkezett.

Mi a véleménye a hazai startup-világról?

Nehéz dolga van annak, aki Magyarországról akar nemzetközi szintű céget csinálni. 

Ha sikerül, az nem azért van, mert olyan sok segítséget kapott, hanem minden nehezítő és visszahúzó körülmény ellenére.

Munkaerőt nehéz találni, a pályázatok adminisztrálni tanítanak, nem a versenyképességi tényezőkre fókuszálni. A piac mérete egy csapda. Még nem elég nagy ahhoz, hogy meg lehessen erősödni rajta, és utána terjeszkedni lehessen, de nem is elég kicsi – mint például Észtország –, hogy az első naptól nemzetközi piacokban és nemzetközi szintű versenyképességben kelljen gondolkodni. Kevés az olyan szakmailag hiteles támogatóprogram, mint a Balog Petya programjai, kevés a nemzetközi szinten is tapasztalatokat szerzett innovációs menedzser, vagy éppen kockázatitőke-befektető.

Szerencsére jobb a helyzet, mint 5-10-15 éve, most már mindenre van pár jó példa is, de az átlagos magyar startup vállalkozó egy hős, aki napi 24 órában küzd az elemekkel,

és sokkal jobban magára van utalva, mint az egészséges lenne. 

Válságállóak-e a magyar startupok? Válságálló-e a magyar gazdaság?

A magyar gazdaság kicsi és nyitott, megérez gyorsan minden külső és belső problémát. Én inkább a magyar startupokra fókuszálnék: igazából semmi nem indokolja, hogy válságállók legyenek. Se az emberi erőforrások, a menedzsmenttudás szintje, se a felsőoktatás versenyképessége, se a makrokörnyezet, se a startupok körüli támogató szisztéma minősége, se a magyar pályázati körülményekre kalibrált pályázatíró szakértelem nem predesztinálja a versenyképességüket. Igazából egy magyar startup-vállalkozó nagyon egyedül van, ha nemzetközi ambíciói vannak.

Magyarország elszokott az inflációtól, de állja a válságot – gazdasági vezetők értékeltek a Napi.hu konferenciáján

A szigorú monetáris kondícióknak fenn kell maradniuk az infláció minél gyorsabb letörése érdekében, fogalmazott Virág Barnabás a jegybank alelnöke a Napi.hu Válságálló-e Magyarország? című konferenciáján. Parragh László, az MKIK elnöke arról beszélt, nem lehet várni, hogy az állam oldja meg a kkv-k problémáit, Tóth Tibor államtitkár értékelése szerint teljesíthető, hogy még ebben az évben egyszámjegyű legyen az infláció, és hogy ezzel párhuzamosan az erőteljes növekedés jövőre visszatérjen. Takáts Előd a Corvinus Egyetem rektora az infláció generációs problémáit járta körül.