Ahogy a világ több pontján, az Egyesült Államokban is megkezdődött a gondolkodás a mesterséges intelligencián alapuló nyelvi modellek kapcsán, sőt, az amerikai versenyhatóság számos kitétel mentén a jó hírnév védelmét is számonkérné az OpenAI-on. Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa értékelte a helyzetet. 

Először is rögzítette, az FTC (Federal Trade Commission, az Egyesült Államok versenyhatósága) nem személyiségi jogi eljárást indított az Open AI ellen, hiszen az az Egyesült Államokban is csak az érintettek által indítható magánjogi eljárás. Úgyszintén nem rágalmazási eljárásról van szó, mert az az Egyesült Államokban is jellemzően az érintett, vagy az ügyészség hatásköre. 

Az FTC fogyasztóvédelmi eljárást indított, mégpedig egy előzetes információkérő dokumentum (civil investigative demand, ami nem büntető tárgyú vizsgálat elkezdéséhez előzetes információkérés) formájában, amely – egyébként szokatlan módon – igen korán kiszivárgott a sajtóhoz – fogalmazott Ződi Zsolt. Egyébként a levél kiszivárogtatását Sam Altman,

az OpenAI vezére rendkívül kiábrándítónak nevezte, ami szerinte nem segít a bizalomépítést

- írta az ügyet nyilvánosság elé táró Washington Post.

Még előttünk a mesterséges intelligencia forradalma, de ahol bevezették, szeretik a munkavállalók

Jelenleg is tart a mesterséges intelligencia globális forradalma, amely jelentősen átalakítja többek közt a munkahelyeket is. Arról ugyanakkor ma még keveset tudunk, hogy ezek a változások milyen következményekkel járnak majd. Egyelőre inkább munkahelyeket teremthet az AI-forradalom, ráadásul az első munkavállalói tapasztalatok is jók. Bővebben >>>

Az említett dokumentum negyvenkilenc pontban sorolja fel a cégtől kért információkat, és ezekből lehet következtetni arra, hogy mi a baja a versenyhatóságnak az Open AI-jal, és a Chat GPT-vel. Ezek között valóban vannak olyan pontok, melyek arra vonatkoznak, milyen mértékben jellemző, hogy a rendszer rossz, félrevezető, információkat közöl magánszemélyekről – folytatta a tudományos főmunkatárs.

Az FTC a 33. pontban arra kíváncsi, hogy az OpenAI ismertesse részletesen, milyen mértékben figyelte, észlelte, vizsgálta vagy reagált azokra az esetekre, amikor a nyelvi modell hamis, félrevezető vagy becsmérlő kijelentéseket generált személyekről beleértve, hogy

  • milyen osztályozókat, vagy más automatizált eszközöket használt az egyénekre vonatkozó állítások generálásának nyomon követésére vagy észlelésére;
  • milyen mértékben vett igénybe a cég emberi alkalmazottak ('human employees' - a szerk) által végzett kézi ellenőrzést az egyénekre vonatkozó állítások generálásának felülvizsgálatára, ellenőrzésére vagy felderítésére;
  • és mik az OpenAI irányelvei és eljárásai az olyan konkrét esetekre vonatkozó jelentésekre, panaszokra vagy egyéb közlésekre való reagálásra, amelyekben a cég nyelvi modelljei téves állításokat generáltak.

Ződi Zsolt határozott véleménye, hogy Magyarországon is lehetséges lenne egy ilyen eljárást indítani (azaz versenyhatósági, fogyasztóvédelmi, vagy esetleg adatvédelmi hatósági eljárást). Mivel a magyar jogszabályok eltérnek az amerikaitól egy esetleges versenyhatósági eljárás, amely a fogyasztók félrevezetésén, vagy más hasonló jogcímen indulna, természetesen teljesen másképp nézne ki – fogalmazott, hozzátéve: az adatvédelmi hatóság eljárására pedig létező példa is van, az olasz, amelyről magyarul a legalaposabb írást Pók László közölte.

A szakértő aláhúzta, ahogy az Egyesült Államokban, úgy hazánkban is személyiségi jogsértés iránti eljárást az érintett személy indíthat. Szerinte az OpenAI ellen lehetne próbálkozni ilyennel annak, akinek a Chat GPT megsértette a személyiségi jogait, mert például sértő dolgokat közölt róla. 

Azonban a jogsértést nem konkrét személy, vagy egy sajtóorgánum tette ezt. Ez egy érdekes jogi kérdést vet fel, amely nagyon hasonlít ahhoz, mint hogy ki a szerzője egy AI által alkotott műnek. Egyelőre ez nem eldöntött kérdés, de talán egy perben kiderülne, lehet-e az Open AI-t egyfajta közvetett jogsértőnek tekinteni

– mondta Ződi Zsolt.

Természetesen el lehet egy ilyen módosításon gondolkodni, de figyelembe kell venni, hogy ez a polgári kártérítés elég jelentős átalakításával járna. Az Európai Unió egyébként tervez egy olyan irányelvet alkotni, amely az MI-k gyártóit felelőssé tenné az MI-k „cselekedeteiért” bizonyos feltételek mellett. Ez azonban még csak egy tervezet, ráadásul a Chatbotokra nehezen is alkalmazható – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy mekkora mozgástere lehet jelenleg a hazai törvényhozásnak. 

Egyesek jót nevetnek, hogy mit dob ki róluk a ChatGPT, de csúnya vége lehet

Ha egy magyar állampolgár próbálna elégtételt venni a róla megjelent valótlanságok miatt, akkor megpróbálhatná beperelni az OpenAI-t, de még az sem biztos, hogy a magyar jogrend alapján magyar bíróság elé kerülne az ügye. Ugyanaz a probléma, amivel küzdünk a Facebook és a Google esetében is – mondta el a Napinak Polyák Gábor, egyetemi tanár, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet oktatója. Bővebben >>>

Kontroll nélkül?

Polyák Gábor szerint sincs kétség, hogy szükség van valamilyen szabályozásra, de az ELTE Médiatanszékének oktatója abban már nem biztos, hogy ez rövid időn megvalósulna, és ha meg is történne, nem valószínű, hogy megoldás még mindig adekvát lesz. A Napi.hu-nak példaként hozta fel, hogy a Facebook esetében még mindig csak a jogi keret megalkotásánál tart Európa, miközben a platform sokat vesztett a jelentőségéből az elmúlt három esztendőben. 

A jog szerint azért vagy felelős, ami fölött kontrollod van, a deep learning fölött nincs kontrollod technológiai értelemben

– többek között erre is figyelmeztetett Polyák Gábor.