A dubaji COP28 klímatárgyalások első eredményei azt mutatják, hogy a kötelezettségvállalások kevesebb mint egyharmadát teszik ki annak, ami az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérsékléséhez és a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokkal az iparosítás előtti hőmérséklet feletti korlátozásához vezethet – írta meg a CNN.
A kutatások azt mutatja, hogy az élet a Földön nehezen fog alkalmazkodni ezen a hőmérsékleten.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az ígéretek „pozitívak”, és összhangban vannak az IEA által a tárgyalások előtt megfogalmazott néhány ajánlásával, de szerinte nem csatlakozott elég ország a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának visszaszorítására.
Az elemzés a megújuló energia, az energiahatékonyság és a metán csökkentésére vonatkozó ígéreteket vette alapul:
- több mint 120 ország, köztük az Egyesült Államok is megállapodott abban, hogy támogatja a világ megújuló energia kapacitásának megháromszorozását és az energiahatékonysági intézkedések megkétszerezését.
- ötven nagy olaj- és gázipari vállalat, köztük az Exxon és a Saudi Aramco is ígéretet írt alá a tárgyalásokon, hogy az évtized végéig csökkentik olaj- és gázipari tevékenységeik metánkibocsátását. Ez azt jelenti, hogy a metánból 80-90 százalékkal kevesebb lesz a termékeikben,
- abban is megállapodtak, hogy 2030-ig megszüntetik a fáklyázást, azaz a földgáz szándékos elégetését az olajkitermelés során. A vállalatok ezt a rendszer nyomásmentesítésére használják az olajfúrás során, de vagy akkor, amikor az üzemeltetőnek nincs szüksége vagy nem akarja összegyűjteni az összes rendelkezésre álló gázt, gyakran olcsóbb elégetni, mint begyűjteni.
Mindezek a vállalások együttesen – ha maradéktalanul betartják – körülbelül 4 gigatonna szén-dioxid egyenérték csökkenését eredményezné, mint amennyi nélkülük várható lenne
– közölte az IEA. Ez a 2030-as kibocsátáscsökkentés csak körülbelül 30 százalékát teszi ki annak a résnek, amelyet át kell hidalni ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C-ra tudják korlátozni – tette hozzá az ügynökség.
Kaisa Kosonen, a Greenpeace COP28-as delegációjának vezetője szerint mély megosztottság van az országok között,
több mint 100 támogatja a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetését, de például Szaúd-Arábia egyáltalán nem kész a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását vagy leállítására.
A fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás a klímaválság fő okozója.
Az országok 2021-ben megállapodtak abban, hogy fokozatosan leállítják a széntermelést, de a fosszilis tüzelőanyagok, köztük az olaj és a gáz használata egyre vitatottabbnak bizonyulnak.
A megbeszélések most 2023-ban egy olyan év végén zajlanak, amely megmutatta a súlyosbodó éghajlati válságot. A tudósok megerősítették, hogy 2023 hivatalosan is a legmelegebb év lett/lesz.
Az éghajlati válság miatt valószínűbbé vagy intenzívebbé vált szélsőséges időjárási események – köztük tüzek, árvizek, hőhullámok és hurrikánok – a világ számos részén emberéleteket követeltek.
Magyarország évekkel korábban teljesítheti 2030-as klímacéljait
Ezt közölte a magyar energiaügyi miniszter Dubajban a COP 28 klímakonferncián, amely december 12-ig tart. Lantos Csaba szerint a magyar példa azt is jól mutatja, hogy lehetséges folyamatos gazdasági növekedés mellett jelentősen csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez viszonyítva már 37 százalékkal mérsékelte hazánk. A hatályos vállalás szerint ezt a mutatót 2030-ra 40 százalékra tervezte növelni Magyarország, hogy hogyan erről itt olvashatnak >>>Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!