Dubajban két hétig tartó kemény tárgyalások után megkötött megállapodásnak az volt a célja, hogy erőteljes jelzést küldjön a befektetőknek és a döntéshozóknak, hogy a világ országai összezárnak abban, hogy szakítani szeretnének a fosszilis tüzelőanyagokkal – írta a Reuters.

A megállapodás kifejezetten felszólít a

fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra az energiarendszerekben, igazságos, rendezett és méltányos módon (…) annak érdekében, hogy 2050-re a tudománynak megfelelően az nettó nulla legyen.

Emellett 2030-ig globálisan megháromszorozzák a megújuló energiaforrások kapacitását, hogy felgyorsítsák a szénfelhasználás csökkentését, valamint olyan technológiák bevetését, mint a széndioxid-leválasztás és -tárolás, amelyek megtisztíthatják a nehezen dekarbonizálható iparágakat.

Al Dzsaber szultán, a COP28 elnöke történelminek nevezte a megállapodást, de hozzátette, hogy az igazi siker a végrehajtásban lesz.

Meg kell tennünk a szükséges lépéseket, hogy ezt a megállapodást kézzelfogható tettekké alakítsuk.

Espen Barth Eide norvég külügyminiszter szerint

ez az első alkalom, hogy a világ egységes a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás szükségességében.

 

Több mint 100 ország keményen lobbizott a kőolaj-, gáz- és szénfelhasználás fokozatos megszüntetéséért.

Szaúd-Arábia vezette olajtermelő csoport, az OPEC annyira ellenkezett, hogy a csata egy nappal meg is hosszabbította a csúcstalálkozót. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének tagjai együttesen a világ bizonyított olajkészletének közel 80 százalékát, valamint a globális napi olajtermelés mintegy egyharmadát birtokolják, és kormányaik nagymértékben támaszkodnak ezekre a bevételekre, érthető tehát az ellenállás. Az olajtermelők azzal érveltek, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat meg lehet tisztítani olyan technológia alkalmazásával, amely képes a széndioxid-kibocsátás megkötésére és tárolására. A szén-dioxid-leválasztás azonban drága.

Eközben az éghajlatuk miatt sérülékeny szigetállamok a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának leghangosabb támogatói voltak. Mellettük voltak azonban hatalmas olaj- és gáztermelők, mint például az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia, valamint az Európai Uniós és sok más kormány is.

A globális klímamodellek szimulációi azt mutatják, hogy a havazás arányaiban kevesebb lesz Európában a decemberi-januári időszakban a XXI. században, ez pedig a magyarországi fehér karácsonyok végét is jelentheti. Hogy az idén az ünnepekkor esni fog-e még nem tudjuk, de a jelenség kialulásáról itt írtunk részletesebben >>>